Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Balogh Pál: 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szentesi Körzeti Csoportja

Mélységivizek vegyi összetétele (mg/l-ben) Na K Ca Mg Cl S0

4 HC0

3 Össz. oldott só Hammat Gader vizei: Sahina forrás 50 4 60 31 82 50 381 659 Makle forrás 240 20 166 47 527 180 353 1534 Tiberias tó környékének vizei: Főforrás 6208 335 3142 567 16675 744 157 27318 Római forás 6621 372 3467 614 17714 770 151 29711 5. kep. Zsidó fürdő a római korból Tiberiás város déli peremén, háttérben a Genezáret tóval A Tiberiás tó környéki és a Hammat Gader-i fontosabb forrásvizek vegyi összetételét a 2. táblázat tünteti fel. Az izraeli geológusok általános véleménye szerint a fentiekben ismertetett hévforrások, hévízfeltörések helyét, jellegét és működését elsődlegesen a tektonikai viszonyok határozzák meg. A legtöbb hévforrás a nagy mélységig hatoló fő törések és a másodlagos vetők kereszteződésében tör fel. A geotermikus gradiens változó értékű s attól függ, hogy a beszivárgási zóna leszálló ágában, avagy a felszálló melegvizes zónában mérik. Ami a sós rétegvizek, de különösen a Holt-tenger túltelített tömény sósvizének keletkezését illeti, számos elmélet látott napvilágot. A legelfogadottabb nézet szerint az ősi Földközi-tenger a harmadidőszakban (valószínűleg a neogénben) időszakosan behatolt a Jordán-völgy-Holt-tenger árkos sülyedékébe s e tengervíz a mélyreható törések, vetődések mentén a mélyföldtani szerkezetekbe, blokkokba, csapdákba szivárgott s többé-kevésbé fogva maradt. Az egykori tengerelöntés egyik útvonalául a Beer ShevaDimonavölgyet, míg északon a Jordán-völgy irányába az Esderlon-Beit 2. táblázat vizeket külön vezetékrendszer segítségével elvezetik. A tó a legfontosabb ivóvízbázisok egyike Izraelben. A Tveria forráscsoport vizének összes oldott sótartalma 28 000-30 000 mg/l, Cl-ion tartalma pedig kb. 17 000-18 000 mg/l. A Tiberiás tó balneológiai rekreációs központja a Tiberiás város déli szélén levő Tiberias Hot Springs Co. Ltd., ahol 17 forrás működik, 62°C-os vízhőmérséklettel. 2. Fuliye forráscsoport, amely 11 forrásból áll. Ezek összhozama 1000 m

3/óra s 30 °C átlagos hőmérsékletűek. Sókoncentrációja lényegesen kisebb a Tveria vizeknél. 3. Sheva forrásokat nagy hozam jellemzi (max. 3200 m'/óra). Hőmérsékletük szintén 30 °C körüli és sókoncentrációjuk hasonló a Fuliye csoportéhoz. A Tiberiás tó keleti partján kénes források törnek fel (Ein Gev csoport), 29-32 °C hőmérséklettel. Shean-völgyet tételezik fel. Olyan elképzelés is van, hogy dél felől az Arava-völgyön át a Vörös-tenger nyomult be a mai Holt-tenger felé. A tenger visszahúzódása után a mélyben és a felszínen maradt eredeti tengervíz sótartalma, összetétele megváltozott a különböző kémiai reakciók, az ion-cserélődés, a víz-kőzet kölcsönhatás, a kőzetek oldódása és a párolgás következtében. Az egykor nagyobb kiterjedésű Holt-tenger vize kősó kicsapódás kíséretében fokozatosan elpárolog, kiszárad. Ez a folyamat figyelhető meg ma is a Holttengerben. Összefoglalásképpen helyén való az a megállapítás, hogy a Holttenger, a Jordán-völgy és távolabbi környékük földtani, vízföldtani s általános földtudományi szempontból Földünk egyik legérdekesebb, legtanulságosabb területe, amelynek kutatási és vizsgálati eredményei lehetőséget nyújtanak arra, hogy Földünk történetének egyik fontos fejezetét és folyamatát megismerjük. 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szentesi Körzeti Csoportja Csongrád megye területén élő lakosok a Tisza, a Maros és a Hármas-Körös közelsége miatt mindig szoros kapcsolatban éltek a vízzel. Amellett, hogy a víz az életfeltételeiket biztosította, állandó veszélyforrást is jelentett az árvíz- és belvízelöntés. A kedvező vízföldtani adottságokat kihasználva 1884-ben Zsigmondy Béla mérnök kivitelezésében megfúrták Hódmezővásárhelyen az első artézi kutat 252,6 m mélységgel, 1000 m

3/d vízhozammal, ezt további kutak fúrása követte, amik alapját képezték a közmű kialakulásának. A megyében Szegeden már 1949. augusztus 13-án megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi tagozata, amelyből a jelenlegi Szegedi Területi Szervezet fejlődött ki. Céljuk a Dél-Alföldön a hidrológiai és egyéb a vízzel kapcsolatos tevékenységek összefogása, szakemberek tájékoztatása, munkájuk és eredményeik ismertetése. Az urbanizáció a megye vízügyi szakembereit új feladat elé 34