Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Gyula első fürdőjét a törökök tovább fejlesztették

vagyona bruttó 1,5 milliárd Ft, amelyben az építményeken kívül az alábbi, az üzemelés szempontjából fontos létesítmények, eszközök vannak: 70 db kút, 130 db beépített szivattyú, 480 km víznyomóvezeték, 200 km csatorna, 18200 m

3 tározó térfogat (24 db medence, 15 db víztorony), 26000 db vízmérő. A vállalat tevékenységében a gazdálkodási és az általános működési feladatokon túl legfontosabbak a speciális szolgáltatások. A víztermelő telepek, a szennyvíztisztító telepek és a hálózatok üzemeltetésének biztonsága elsődleges, így a vezérlésnek, irányítástechnikának fontos szerepe van. A személyi állandó jelenlét mind kisebb területre szorul, a beavatkozási szükségletekhez ügyeletet tartanak. A biztonság így másodlagosan a gyors javításon múlik, melyhez rendelkezésre állnak komplex brigádok, a jó szakemberek. A tervszerű karbantartás a felújításhoz közel áll, de a vállalat növekedésével ez kettévált. Az építőipari belső tevékenység mindinkább önállóvá, vállalkozóvá lett, míg végül ez évben leányvállalattá alakult. A speciális tevékenységben kiemelendő még a minőségellenőrzés, mely laboratóriumi munkában a fizikai és kémiai vizsgálatokon túl már helyt kapott a mikroszkópos biológiai vizsgálat is. Fontos még a nagyszámú vízmérő javítása, hitelesítése, illetve azok leolvasása, cseréje és a díjbeszedés, amelynek kialakultak a megfelelő szervei. A termelés és fogyasztás számítógépes nyilvántartása, a számlakészítés megoldott, utóbbi ez évben már 100 ezer fölötti számban várható. Lehetne még részletezni az előkészítő, irányító, feldolgozó és ellenőrzési feladatok széles skálájával, de ezeket az előbbiek szerves részének tekintjük, attól elválaszthatatlannak tartjuk. Átalakuló társadalmunkban a víziközmű szolgáltatás is megújúl, ami meghatározza a következő évek teendőit. Remélhetőleg ezt a megújulást a fiatalos dinamizmus mellett a tapasztalat megfontoltsága is jellemezni fogja. Gyula első fürdőjét a törökök tovább fejlesztették GÓGIMRE Régi gyulai történetírók arról írtak, hogy Onegeziosz hún vezér fürdője volt egykor Gyulán. A történetírók ezen feltételezéseknek nem találtak tudományos alapot. Egyéb adatokból azonban megtudjuk, hogy már a török hódoltság előtt fürdő volt Gyulán. A középkori Gyula városának négy fix pontja volt: a ferencrendi templom és kolostor, a plébániatemplom, a vár és a fürdőház. A négy százhetvenöt évvel korábbi fürdőházat, az 1518-ból származó leírásból ismerjük, hogy a plébános gondozása alá tartozott, és jövedelme is őt illette meg. A 13x13 m méretű, négyzetes alakú épületnek a falai 120 cm vastagok voltak. A fürdőház eredetileg más célra készülhetett, mert a vízvezeték csöveinek és csatornáinak elhelyezésekor a falakat egyszerűen áttörték. Mint ismeretes, a folyószabályozások előtt Gyula város belsőségén folyt keresztül a Fehér-Körös, és a folyó több ága, és csatornák szelték keresztül a várost. A fürdőházhoz a vizet a mai közeli - ref. templom mögötti - Kis-Körös felduzzasztásával vezették a fürdőhöz. 1566. szeptember 2-án, hetven napi ostrom után a gyulai vár török kézre jutott. A város romhalmazban került a győztesek kezére. A Pertáf basa által vezetett törökök a fürdőházat nem rombolták le, hanem - a mohamedán vallási előírásoknak megfelelően, az otthoni szokások szerint - maguk is fürdőnek használták és bővítették. A meglevő hideg fürdőhöz, észak felőli oldalon, egy hasonló négyszögletű épületet toldottak - a meglévőnél vékonyabb falakkal - és ezt melegfürdőnek rendezték be. A fürdő bővítéséhez a környező, elnéptelenedett falvak templomainak tégláit szállították Gyulára. A meleg fürdő nyolcszögletes nagy medencéje sűrűn rakott, 80 cm magas, széles kőoszlopokon nyugodott. Ezekre 8-10 cm vastag kőlapokat fektettek, melyeknek közeit cementtel vízhatlanná tették. A kőlapok alatt égett a tűz, melyet egy folyosószerű pincéből élesztettek. A füst a vastag falakba épített, számos kéményen húzódott ki. Az oldalfalakba azonban nem csak kémények, hanem égetett agyagcsövek is voltak, fekvő helyzetben, melyek izzasztófürdőre engednek következtetni. Az átalakított gyulai fürdőre, három félgömb alakú kupolát építettek, melyek a medencéket és a medencecsarnokot fedték le. A kupolás boltozat alatt gomolygott a forró gőzfelhő (1. kép). Vallási életükhöz szükségük volt a törököknek templomokra is. A fürdő után - 1570 körül - a középkori róm. kath. plébánia templomot kupolás, ólomtetejű mohamedán mecsetté alakították át mellé karcsú tornyot (minaretet) építettek. (Lebontására 1744-ben került sor.) A külső várban is építettek, Allah dicsőségére, egy kupolás boltozató, ólom tetejű (20x15 méteres) nagyméretű mecsetet - tetején török félholddal - itt is minarettel. (Ezt 1745-ben bontoták el.) A minaretek erkélyéről szólította imára a hívőket a pap. A mecseteket török vezetőkről nevezték el. A két gyulai mecset közül, 1. kép. Az egykori gyulai fürdő török kupolái 27