Hidrológiai tájékoztató, 1993
2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Kardos Mária: A vízgazdálkodás környezetbaráttá tételének feladatai
Ehhez mindenekelőtt: - Felül kell vizsgálni a lakossági és ipari vízellátás mennyiségi és minőségi normatíváit, ki kell munkálni az ipari vízhasználatok víztakarékossági mutatóit és fel kell tárni a vízhasználók vízhiánytűrését. - Ki kell alakítani a vízbázisok komplex védóterületi rendszerét, és meg kell határozni a védőterületen szükséges védelmi intézkedéseket. - Meg kell határozni az ivóvízkezelésből származó veszélyes iszapok, és a használt hévizek elhelyezése környezetvédelmi követelményeit. - Ki kell dolgozni az ipari szennyvízkibocsátás vízminőségi határértékeit. - Fel kell tárni a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszapok elhelyezése, tárolása, hasznosítása lehetséges módjait és a jelenlegi gyakorlatot. c) Vízrendezés, mezőgazdasági vízgazdálkodás. A mezőgazdasági vízgazdálkodás - alapvetően a vízrendezéssel összehangolt - fejlesztése a vízkészletek igénybevételének csökkentését kell, hogy eredményezze. A káros vizek elvezetését az ökológiai, talajvédelmi, táji, településkörnyezeti és egészségügyi követelmények figyelembe- vételével kell megvalósítani. E célok eléréséhez elsősorban: - Újra kell értelmezni az elvezetésre kerülő „káros vizek" fogalmát az érintett vízbázisok ökológiai igénye és a vizek helyszíni hasznosíthatóságának figyelembevételével. - Meg kell újítani a főművek tervezési módszerét a túl- és alulméretezés megszüntetésére és a környezetbe illesztés követelményeinek biztosítására. - Meg kell újítani a főművek üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése gyakorlatát, a környezetvédelmi igények figyelembevételével. - Pontosítani kell a mezőgazdaság mennyiségi és minőségi vízigény normatíváit, vízhiány-tűrését. d) Vízfolyás- és tószabályozás. A vízfolyás- és tószabályozás az erózió csökkentését úgy kell szolgálja, hogy egyúttal megfelelő életteret biztosít a vizi, a vízparti szárazföldi és a földben levő élőlényeknek, valamint megőrzi a táj eredeti természetes képét. A szakágazat fejlesztésére: - Meg kell újítani a méretezési módszereket az eróziós hatások mérséklésére, az öntisztítóképesség megőrzésére és a túlméretezés elkerülésére. -Tovább kell fejleszteni a parti sávok biztosítását, az élővíz diffúz szennyezése csökkentését, a vízi növényzet és a rézsűn levő gyomok mérséklését célzó biotechnológiai megoldásokat. - Ki kell dolgozni a pozitív tájformálási, tájesztétikai és tájvédelmi szempontokat. e)Árvízvédelem, vízminőségi kárelhárítás. Az. árvízvédelemhez társuló környezetvédelmi igény az, hogy a tevékenység során a mentett oldali növény- és állatvilág, illetve természetvédelmi értékek lehetőség szerint természetes állapotban maradjanak, valamint megvalósuljanak a pozitív tájesztétikai szempontok. Ehhez: - Fel kell tárni az árvizi elöntésekkel kapcsolatos ökológiai igényeket és ennek alapján felül kell vizsgálni a mértékadó árvizi biztonságot. - Meg kell fogalmazni a főművekhez kapcsolódó ökológiai és tájesztétikai igényeket. - Számba kell venni az árvizi elöntésekre szóbajöhető területeken levő természetvédelmi értékeket. A vízügyre a vízminőségi kárelhárítás operatív teendői hárulnak. E területen a fő cél a jelenlegi kárelhárítási gyakorlat hatékonyabbá tétele: Ehhez: - Meg kell fogalmazni a kárelhárítási feladatokhoz kapcsolódó információigényt a környezetvédelem felé. - Ki kell alakítani az operatív együttműködés hatékony rendjét a vízügy és a környezetvédelem között. - Meg kell őrizni a kárelhárítás ütőképességét. 3. A vízgazdálkodás eszközrendszerének fejlesztése. Jogi szabályozás: - egyértelművé kell tenni a vízügy és a környezetvédelem jog-, feladat- és hatáskörét a vizek mennyiségi és minőségi védelmében (különösen a jogszabályok felülvizsgálatában, megalkotásában, a hatósági-, szakhatósági feladatokban, az információ rendszer kialakításában és annak üzemeltetésében), - újra kell szabályozni a vízügyi környezetvédelmi feladatokat megvalósító saját szervezetek jog-, feladat- és hatáskörét, - rögzíteni kell a vízügyi ágazat szerepét a nemzetgazdasági ágazatok és az önkormányzatok környezetvédelmi feladataiban, - rögzíteni kell a vizimunkák és -létesítmények azon körét és kritériumait, amelyek esetén környezetvédelmi hatásvizsgálatokat kell készíteni, - korszerűsíteni kell a társadalom erőinek védelmi célokra történő mozgósítását, - meg kell újítani a védekezési és kárelhárítási tevékenységi és felelősségi köröket. Műszaki szabályozás: - meglevő műszaki szabályozások kiegészítése a környezetvédelmi szempontokkal, - műszaki szabályozások kiadása - vízügyi beavatkozások környezetalakítás és megőrzés szempontjaiból előnyös műszaki megoldásokra, - hatástanulmányok vízügyi környezetvédelmi tartalmi követelményeire, - hatósági engedélyezési dokumentumok és a védekezési szabályzatok vízügyi környezetvédelmi tartalmi követelményeire, - vízhasználatok víztakarékos és környezetkímélő üzemelését jellemző mennyiségi és minőségi mutatóira. Gazdasági szabályozás: - a VIZIG-ek és a társulatok tevékenységét érdekeltségi és vállalkozási alapon kell kiteijeszteni a környezetvédelmi feladatokra, - államilag kell gondoskodni a vízimunkákhoz és -létesítményekhez kapcsolódó környezetvédelmi igények kielégítésének többletköltségeiről, - korszerűsíteni kell a vizek mennyiségi és minőségi használatát szabályozó ár-, díj- és bírságrendszert. Ipari háttér: - fejleszteni kell a megbízhatóan működő automatikus vízmérő állomásokat, - növelni kell a vízhasználatok vízkivételeit és szennyvíz kibocsátásait mérő műszerek pontosságát, - ki kell alakítani az újabb szennyezőanyagok kimutathatóságát lehetővé tevő eszközöket, - fejleszteni kell az operatív vízminőségi kárelhárítás eszközeit. Információ rendszer: - meg kell újítani a jelenlegi vízhálózati és a vízhasználati információ rendszert (adattartalom, -meghatározás, -tárolás, -áramoltatás, -szolgáltatás, -információcsere stb.) a vízügyi környezetvédelem igényeinek és az egységes környezetvédelmi információ rendszerbe való illeszkedés követelményeinek megfelelően, - ki kell alakítani a vízhasználók üzemelését megalapozó operatív vízhálózati és vízhasználati vízrajzi észlelő hálózatot, -ki kell alakítani a vízügyi környezetvédelmi feladatok ellátásához 17
