Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A Miskolci térségi karsztvíz termelések mérlege

IRODALOM [1] Dévai Gy.: Javaslat a szárazföldi (kontinentális) vizek csoportosítására. Acta Biologica Debrecina 1976. 13.147-161. [2] Felföldi L.: A vizek környezettana. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest 1981. [3] Jánossy D.-Krolopp E.: Die pleistozänen Schnecken Vertebraten Faunen von Süttő: Fragmenta Mineralogica et Paleontologica, 47. 1981. 10. 31-58. [4] Kertész P.: Szakértői vélemény a Lábatlan vaskapui kőbánya kőanyagának kőzetfizikai sajátosságairól. Kézirat 1991. [5] Scheuer Gy.-Schweitzer F.: Tavi-mocsári típusú forrásvizi mészkövek kifejlődésformái és építőipari hasznosításuk. Építőanyag 39.1987. 9. 262-267. [6] Scheuer Gy.-Schweitzer *F.: A Gerecse és a Budai hegység édesvízi mészkőöszletei. Földrajzi Tanulmányok 20. Budapest, 1988. [7] Schréter Z.: Budai és Gerecse hegység peremi édesvízi mészkő előfordulások. A MÁFI Évi Jel. 1951-ről, 1953. 111-146. [8] Vitális Gy.: A Dunazug-hegység hévizeinek vízföldtana és természeti erőforrás-potenciálja. Földrajzi Értesítő, 31.1. 1982. 67-81. [9] Vitális Gy.-Hegyi I.-né: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 62. 2. 1982. 73-84. A Miskolc térségi karsztvíz termelések mérlege SZLABÓCZKY PÁL Mélyépítési Tervező Vállalat Miskolc területén hasznosított hideg és meleg karsztvizek kelet-bükki vízgyűjtője a VITUKI szerint (Izápy-Maucha, 1992.) 139 km

2 MÉLYÉPTERV szerint (Szlabóczky, 1992.) min. 115 km

2 (A továbbiakban - a nagyobb biztonság érdekében - az utóbbit vesszük figyelembe.) A VITUKI részletes számításai alapján (Izápy-Maucha, 1992.) ezen területre hulló csapadék sokéves átlaga (1951-80.) a 750 mm, ebből beszivárgás z 252 mm (Izápy-Maucha, 1992.) így a sokéves uránpótlódó (dinamikus) karsztvíz készlet minimálisan 1,15.10® km

2 x 2,52.10"

1 m > 29 millió m

3 ... (1) A MÉLYÉPTERV helyszíni mérései szerint, az 1988. jan.-1990. szept. közel 3 éves „száraz" időszaki utánpótló karsztvíz készlet termelés + túlfolyás 24,5 millió m

3 ... (2) a hideg és meleg karsztvíz termelések összege 1988-90-ben: 23,0+4,3= 27,3 millió m

3 ... (3) 1990-9l-ben: 21,7+2,0= 23,7 millió m

3 ... (4) így a vízmérlegek biztonságos minimum változatai a) 1990 előtti sokévi átlagok: (ÍH

3)^ + M mill

i° m

3 b) 1988-90 közötti „száraz" évi: (2)-(3)= - 2,8 millió m

3 c) 1990-91 közötti „jelenlegi": (2)-(4) = + 0,8 millió m

3 Tehát jelenleg már a minimális vízgyűjtő területtel számolva sem adódik túltermelés („a karsztok rablása ...") a Miskolc területén működő hideg és meleg karsztvíz termeléseknél. A Bükk-fennsíkon létesített karsztvíz figyelő kutakban, a 70es évek végétől észlelt jelentős vízszint süllyedések oka a tartósan száraz félévi időszakok miatti, több mint 500 mm-es összegzett beszivárgás hiány, ami pl. 1%-os hézagtényezővel 50 m-es statikus vízoszlop süllyedést ad. Ezt igazolják az 1991. őszi jelentős beszivárgást azonnal követő hideg és meleg karsztvízszint és Vízhozam emelkedések is. IRODALOM [1] Aujeszky G.-Scheuer Gy.: Adatok a Bükk-hegység karsztvízföldtani viszonyaihoz. Hid. K. 1974. 54/3-4. [2] Böcker T.-SchmiederA.-Szilágyi G.: A Bükk-hegység regionális hidrodinamikai képe és karsztvíz forgalma. Hid. K. 1980. 60/2. [3] Izápy G.-Maucha L.: A Bükk-hegység vízháztartási viszonyai. Bükk Konf. 1992. május. [4] Maucha L.: A karsztos beszivárgás számítása. Hid. K. 1990. 70/3. [5] Sárváryl.: Az utánpótlódó készleteket meghaladó karsztvíztermelés a Bükkhegységben. Bükk Konf. 1992. május. [6] Szlabóczky P.: Karsztvíz tározó rendszer termodinamikai vizsgálata Miskolc környéki adatok alapján. Hid. K. 1974. 54/11. [7] Szlabóczky P.: A Bükk-hegység hasznosítható karsztvízkészlete. Hid. K. 1978. 58/4. [8] Szlabóczky P.: Hozzászólás... Hid. K. 1980. 60/11. [9] Szlabóczky P.: Karsztvíz tározódási és leürülési vizsgálatok a KeletiBükkben. Bükk Konf. 1992. május. 50