Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Thoma Frigyes: A meteorológiai adatok változásának hatsáa a párolgáscsökkentő szeleplemez dúsított légtere relatív páratartalmára

A felszín alatti vizek különféle adatai a térképen = ibolya színben: I. Felszín alatti víz szintvonala, nyugalmi vízszint. (Relatív m. a. tengerszinthez.): 50. Pórusos víztartó; 51. Hasadékos víztartó, különösen karsztterületen; II. Felszín alatti víznyomásszintvonal: 52. Piezometrikus vonal; III. Felszín alatti víz mozgása: 53. Víz mozgási iránya; 54. Karsztbeli folyás (búvópatakok) víznyelőtől a forrásig nyomjelzéssel kimutatott kapcsolat; 55. Karsztbeli folyás feltételezett kapcsolata; 56. Felszín alatti vízválasztó; 57. Időszakosan változó vízválasztó; IV. Nyomás alatti vizek: 58. Nyomás alatti vizek területének határa; 59. Felszökő (artézi) vízzel rendelkező területek. V. Hévíz felszállási övezete = narancs színben: 60. Hévíz felszállási övezet jelezhető körzetei; VI. Források = sötét kék színben: 61. 10-100 l/s átlag hozam; 62. 0,1-1 m

3/s átlag hozam; 63. > 1 m

3/s átlag hozam; 64. Karsztforrások (állandó); 65. Karsztforrások (időszakos); 66. Források csoportja; 67. Források vonala; 68. Hideg ásványvíz forrás (a levegő átlag hőmérsékleténél legfeljebb 10 °C-kal nagyobb vízhőmérséklet = narancs színben. A felszíni vizek = közép kék színben: I. Folyók: 69. Állandó folyók; 70. Időszakos (megszakított) vízfolyások; 71. Száraz völgy, többnyire mellékesen vízvezető. II. Karszt hidrográfiája 72. Nyelő a vízfolyásban; 73. Részleges elszivárgás; 74. Teljes süllyedés; 75. Dolina vízzel; 76. Száraz dolina. III. Felszíni vízválasztó és a folyók vízgyűjtő területei; 77. Fővízválasztó (főcsapadékot felvett területtel); 78. Másodlagos vízválasztó (részleges csapadékot felvett területtel). IV. Tó: 79. Tó területe. V. Alföldeken előforduló vizes területek: 80. Árvízi elöntéssel veszélyeztetett folyómenti lapos területek; 81. Mocsár (láp, berek). A vízgazdálkodás mesterséges létesítményei. (Elkerülni a térkép túlterhelését, mivel számos jel pirossal jelölve. Szelektálás tájegységenként a vízföldtani és vízellátási jelentőség szerint) = piros színben: I. Fúrás: 82. Fúrás, (szabad vagy feszített felszín alatti víztükör); 83. Artézi fúrás, (kifolyó); 84. Kút, (szabad vagy feszített felszín alatti víztükör); 85. Artézi kút, (kifolyó); 86. Mélyfúrások; 87. Ásványvízkút; II. Vízművek: 88. 10-100 l/s átlag teljesítmény; 89. 0,1-1,0 m

3/s átlag teljesítmény; 90. > 1 m

3/s átlag teljesítmény. III. Vízellátó forrás = piros négyzetben kék jelzéssel: 91. 10-100 l/s átlag teljesítmény; 92. 0,1-1,0 m

3/s átlag teljesítmény; 93. > 1 m

3/s átlag teljesítmény. IV. Tároló gyűjtőmedence és hozzátartozó építmények = piros színben: 94. Víztározó, vízierőmű; 95. Vízierőmű duzzasztógátja; V. Felszín alatti víz kitermelése = piros színben: 96. Az intenzív felszín alatti víz kitermelésének területi határa. IV. Bányászat által zavart felszín alatti víz területének határa = piros színben: 97. Földalatti bányászat területe; 98. Külfejtésű bánya területe, rendszeres megelőző csatornázással. A vízföldtani értékeléshez egyéb adatok jelei = fekete színben: I. Földtani: 99. Térképen földtani határ; 100. Vízföldtani szelvény helye. II. Jelentősebb tektonikai jelek: 101. Vetődés, törés; 102. Feltételezett törés, vetődés; 103. Törés, vetődés a mélyben; 104. Áttolódás. III. Víztartó területek fejlesztését illető jelek: 105. Völgyekben holocén meder határai; 106. Fiatal medrek (Negyedkor, Harmadkor) határai; 107. Fontosabb víztartók isopach vonalai. IV. Különféle földtani jelek = különféle színekben: 108. Barna színben = Kisebb víztorlasztó szint a víztartók között; 109. Sötétzöld színben = Fontosabb víztartók határai, illetve talpa és tetője; 110. Ibolya fővonal és fekete cikcak vonalú színekben = Törés övezet vízföldtani jelentőséggel; 111. Piros vonalon fekete belső minta = Nagy külfejtésű bánya. A tömör jelkulcshoz, mely a sokoldalúan felhasznált vízföldtani adatokat tartalmazza, bővebb információt az irodalom jegyzékből kaphatunk. IRODALOM [1] Altnőder A.: Réteg-, karszt- és parti-szűrésű vízkészletek és vízbeszerzési lehetőségek térképe. In Magyarország Nemzeti Atlasza. M = 1:1 500 000 ma. Akadémiai Kiadó, Bp. 1989. [2] Böcker T.-Liebe P.-Lorberer Á.-Szildgyi G.: A Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-tárolójában és a kapcsolódó vízrendszerekben bekövetkezett változások. Földtani Kutatás, 29. 4. 1986. 85-90. [3] BRGM: Recapitulatif des echelles de cartographies thematiques dans differents pays de l'Europe de l'Ouest. Geochronique, 32. Paris. 1989. 32-33. [4] Erdélyi M.-Gálfi J.: Surface and subsurface mapping in hidrogeology. Akadémiai Kiadó a John Wiley-Sons Limited Publishers, Chichester, England társkiadásában, Bp. 1988. 1-384. [5]JuhászJ.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [6] Karrenberg, H.-Deutloff, O.-v. Stempel C.: Generallegende für die Internationale Hydrogeologische Karte von Europa. M = 1:1 500 000 ma. Kommission für Hydrogeologische Karten in der Internationalen Assoziation der Hydrogeologen (AIH), Krefeld, 1973.1-49. [7] Karrenberg, H.-Struckmeier, W.: The Hydrogeological Map of Europe. Episodes, Ottawa Canada, 1978. november, 16-18. [8] Korim K: Üledékes medencékben előforduló termálvizek kutatásának módszerei és eszközei. Geoinform. MÁFI Kiadványa, Bp. 1981.1-102. [9] Rónai A.: Az Alföld negyedidőszaki földtana. Geologica Hungarica, Series Geologica. A MÁFÍ Kiadványa. Bp. 1985. 1-446. [10] Schmidt E. R. et al.: Magyarország Vízföldtani Atlasza. MÁFI Kiadványa, Bp. 1961. [11] Siposs Z.: Magyarország Vízföldtani Térképe jelkulcsának tervezete. In Vízföldtani jelentés. MÁFI Adattár. T.: 11265. Kézirat, Bp. 1982. [12] Siposs 1.: Magyarország Vízföldtani Prognózis Térképe. Magyarország Földtani Atlasza 13. 1. M = 1:500 000 ma. A MÁFI Kiadványa, Bp. 1989. [13] Siposs Z.-Tóth Gy.: Vízföldtan. In Magyarország Nemzeti Atlasza. M = 1:1 000 000 ma. Akadémiai Kiadó, Bp. 1989. [14] SümeghyJ.: A Tiszántúl. Magyar tájak földtani leírása 6. M. Kir. Földtani Intézet Kiadványa, Bp. 1944. [15] SzebényiL. et al.: The Hydrogeological Map of Europe, D 5, Bundesanstalt für Geowissenschaften und Rohstoffe und der UNESCO. M = 1:1 500 000 ma. Hannover, 1982. próbanyomat. [16] Vitális Gy.: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Tájékoztató, 1989. október, 29-35. A meteorológiai adatok változásának hatása a párolgáscsökkentő szeleplemez dúsított légtere relatív páratartalmára DR. THOMA FRIGYES Bevezetés A redukciós alakhatásgörbe munkaszakasza - mint egy függvénygörbe szakasza - a szeleplemez párahidraulikai mechanizmusának gyakorlati célokra, méretezésre is alkalmas jelleggörbéje. E jelleggörbe függő változója „Q" mint tudjuk az un. csökkentési százalék. A legutóbbi tanulmányunk [1] következtetése szerint a meteorológiai adatok változása nincs befolyással a párolgáscsökkentés nagyságát reprezentáló alakhatásgörbe munkaszakaszának az érvényességére. A vizsgálat tárgyát képező párolgáscsökkentő rendszeren belül, annak párahidraulikai mechanizmusához [2] azonban tartozik egy olyan paraméter, melyet a meteorológiai adatok változása ugyancsak befolyásol. Ez pedig a vízfelszín és a szeleplemez közötti légtér, - egy jól lehatárolható anyagi rendszer - az un. „dúsított légtér" állapota. Az erre vonatkozó egyik paraméter „R

d" a dúsított légtér relatív páratartalma, amelynek megváltoztatásával (növelésével) sikerül tulajdonképpen megoldani magát a párolgáscsökkentést. Jelen tanulmány célja, a fent említett dúsított légteret jellemző relatív páratartalomnak a részletesebb vizsgálata.