Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Mártha József: Két irányba a tengerre

Felértékelődik a tápoldatos öntözés és az öntözővízzel együttes növényvédelmi beavatkozások lehetősége. Erre ma a lineár és center pivot technika, valamint a mikroöntözés az alkalmas megoldás. Az előbbiek nem elsősorban a családi vállalkozások, inkább a társult, szántóföldi zöldségtermesztésre, takarmány előállításra, ipari növénytermelésre, vagy vetőmag szaporításra szerveződött üzemek gépei. A vállalkozói sokszínűség, az öntözési technológiai többcélúság, a megbízható üzemeltetés, a felügyelet nélküli működtetés lehetősége, a viszonylagos egyszerűség és könnyű kezelhetőség, a táblamérethez, táblaalakhoz, terepjellemzőkhöz való kiváló alkalmazkodó képesség miatt a csévélhető berendezéseket egész Európában farmer gépeknek tekintik. Konzolos változataik a lineár center pivot technika munkaminőségét is elérik. Ezeknél a berendezéseknél műszaki fejlesztési feladatokat a környezethez való illesztés jelent, a csepp ütőhatás és a szélérzékenység területeken. Az intenzív zöldségtermesztés és az ültetvények öntözésére a mikroöntözés különböző válfajainak az elterjedése várható. Kétségtelen tény, hogy beruházási oldalról egy tőkeszegény vállakozó számára nem túl vonzó az árlisták tanulmányozása. Azt a perspektívát azonban, hogy növényre-talajra-kl imára specializált mikroprocesszor számítógépen keresztül tegye vezérelhetővé a teljes termelési folyamatot, egyetlen ismert más megoldás sem képes nyújtani. A nagybani zöldségpiacok termelő eladói hacsak nem kezdők - otthon a legmodernebb számítógépes termesztő-öntöző rendszerük megbízható működése miatt tudnak versenyképes piaci árut előállítani. A mikroöntözés területén óvakodni kellene a mini-sprinklerek, csepegtetőtestek, automata szelepek, injektáló eszközök és más tárgyi dolgok fejlesztésétől. Egyes helyeken, külföldön ezt már évtizedes időelőnnyel megtették. A fentebb említett mikroprocesszorra, a technológiai intelligencia fejlesztésére kell koncentrálni. A kisüzemeknek olyan öntözési technikát kell ajánlani, amely a gyártmány minősége, a megbízhatóság, az ár, az üzemeltetés költségei és a létező háttérszolgáltatások alapján leginkább megfelel a vállalkozás igényeinek, valamint a tájkörzetre jellemző tradícióknak. Nagy változás következett be a technológiák ajánlatában. A félországnyi hatásterületű termelési rendszerek mellett megjelentek a tervezés, gépkínálat és technológia ajánlási területén is a vállalkozások. Ezek helyes gyakorlat szerint referenciákkal együtt keresik fel az öntözésre elszánt vállalkozókat. A referenciákat meg is kell követelni, mert a jutalékokra épített gyors gépeladások mellett a kisgazdaságok igénye lényegesen több. Az Öntözési Kutató Intézet az 1980-as évek második felében ismerte fel, hogy létezik a kisgazdasági érdeklődés is, és ezt leginkább az egész idényre nyitott, állandó kiállítási propagandával lehet kielégíteni. Az állandó kiállításon rendszeresen jelen vannak olyan farmerszivattyúk, amelyeket a DIGEP Szerencs, vagy a Ganz Kiskunhalas ajánl. Traktormeghajtású szivattyúkkal a Bauer cég, a Mezővíz, a Digép és a Jurex jelenik meg rendszeresen. Konzolos, vagy anélkül csévélhető berendezést a Pagrix, a Bauer, a Nerthus, a Carnevalli, a Sigma, a Beinlich szokott működtetés közben is propagálni. Legváltozatosabb a mikroöntözésre berendezett kiállítási térrész. Itt voltak láthatók az Agrokombi, az Agrotek, a Mezővíz, a Dános Kft, a Pemü, a Construmex, az IKR, a KITE, a Pagrix, az Óbuda Kertészet és mások termékei. Ez az állandó kiállítás minden idénykezdetkor újra szerveződik és gyakorlatilag az őszi rossz idő beáltáig fogadja a technikai szaktanácsadás iránt érdeklődőket. Két irányba a tengerre MARTHA JÓZSEF I. oszt. tengerész gépüzemvezető Létrejött a nagy alkotás, pár hónapja Duisburgba utazott a MAHART-hazai küldöttségünk, ünnepélyesen fogadta a megnyílt Duna-Rajna-Majna csatornán érkező önjáró áruszállító hajóját, mint egy új hajózási korszak hírnökét. Újságok, híradások napirendjén szerepeltek az ismertetők a csatornáról, mindenkdr kihangsúlyozva, hogy immáron elérhető a tenger Rotterdam felé, szabad a szállítási útvonal, a világtengerekhez országunknak megnyílott az útvonal. Sok reménytelen várakozásba kartársaimmal belefáradva, szomorúan átélve az annyira hangoztatott elmúlt négy évtizednek ténylegesen egy szörnyű melléfogását, a belvízi hajózás és a Duna-tengerhajózás elsorvasztását, keserű dolog most a jóindulatú lelkesedésekre fenntartással reagálni. A Hidrológiai Tájékoztató korábbi számaiban már megjelentek Magyarország sokszáz éves tengeri jelenlétéről az Adrián, amelyet Velence, minden kétséget kizáró történelmi bizonyítékai napjainkban is részleteiben igazolnak bárkinek, ugyanakkor a Trianon utáni ezirányú erőfeszítéseink létrehozták a Dunatengerhajózást, kiérdemelve a korabeli európai szakterületek elismerését. Sajnos mindez úgy látszik feledésbe merült már a közvélemény előtt. A magyar Duna-tengerhajózás első hajója 1934-ben épült, és még abban az évben elkészülve megtette az elismerést kiváltó nagyszerű utat a tengeren több mint 1600 km-re Budapesttől, átrakás nélkül, lehajózva eljutott az egyiptomi Alexandriába, és vissza csereáruval megrakva. A hajó építésére a Kereskedelmi Minisztérium adta a megbízást az MFTR-nek, és a hozzávaló pénzösszeget 498 000 pengőt. A hajó folyamatos, eredményes útjai következtében megalakuló DTRT (Duna-Tengerhajózási Részvénytársaság) újabb hajókat rendelt, és ha a két év utáni teljesítményét nézzük, akkor az 1936. évi teljesítmény három hajó függvényében 21 138 tonna áru, az ezekkel megtett út 79 319 tengeri mérföld, és a jövedelem 648 259 pengő volt. Ehhez számítsuk hozzá a három hajó és leltárának becsült összegét, amely 955 873 pengőt tett ki. Érthető tehát, hogy minden országban, ahol hajózás van, igazolt a tény, miszerint a legjövedelmezőbb szállítási forma a víziszállítás, és ezt ki is használják, hozzáértő lelkiismeretes felkészültségű szakterület által működtetve és azt támogatva. Nálunk a vasút- és kamioncentrikus felső vezetés négy évtizeden át közömbösen a víziszállítás fejlesztése iránt, azt hagyományos szerkezetében fejlődéstől lemaradva magára hagyta. A bel- és külkereskedelem együttműködésének hiányában rakományaik alakulása, gyakorlati kapcsolataik fejlődése sok kívánnivalót hagyott, amely súlyosbodott a hajópark korszerűtlen kialakításától, és már építésüknél elmaradottságától. A folyamhajózás konzervatív nézetei miatt a korszerű tolóhajózás alkalmazását úgyszólván utolsóként bevezetve, utolsók is lettünk a dunai államok között. A Duna-tengerhajózás második fellendülését tíz évi kihagyás után olyan hajók készítésével kívánták bevezetni, amelyek nosztalgikus elemei kialakításával impozáns, klasszikus formáikkal nemcsak a teljesen lapos korszerű, nagy teljesítmé34