Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Fekete József-dr. Szalai György: A melioráció hatása a réti és szikes talajok könnyen oldható nitrogén tartalmára

1. ábra. A csapadék és a talajvízszint változása, Újszász (1987-1990) Április l.sz. 2.SZ. 3.sz. cm 10 12 3 4 5 10 12 3 4 5 7 10 1 mg/100g talaj Szeptern ber 1 0 1 2 3 4 5 1 0 1 2 3 40 £ 60 ^ 80 3: wo mg/IOOg talaj n P2°5 NH^'H NOfN 2. ábra. A könnyen oldható nitrogén és Al-oldható foszfor mennyisége, Újszás^ 1981. rendszeresen vizsgáljuk. Jelen munkánkban tápanyagvizsgálati eredményeinkről számolunk be. A talaj könnyen felvehető nitrogénvegyületeit 1%-os káliumkloridos kivonatban határoztuk meg. Vízgőzdesztilláció segítségével az ammóniumion, majd redukálás után az ammónium+nitrát nitrogénnek megfelelő ammónia bórsavban felfogott mennyiségét mértük. A foszfortartalmat AL-módszerrel határoztuk meg (Ballenegger-di Gléria, 1962). A talaj káliumtartalmában értékelhető változásokat nem tapasztaltunk, ezért ennek adatait nem közöljük. A vizsgálatokhoz évenként két alkalommal, áprilisban és szeptemberben vettünk talajmintákat 20 cm-es rétegekből, általában 140 cm mélységig. Az eredmények ismertetése A vizsgált talajokra jellemző, hogy a könnyen felvehető foszfor- és nitrogéntartalom alacsony, általában néhány mg/100 g. Egyes esetekben nagyobb, de a 10 mg/100 g értéket nem haladja meg. A N0

3- és NH

4-N tartalom a melioráció időpontjában és az ezt követő évben volt a legalacsonyabb. A szelvényen belüli eloszlásra jellemző a felső szintek (0-40 cm) nagyobb tápanyagtartalma (2. és 5. ábra), a mélyebb szintekben igen kicsi, 1 mg/100 g értékeket mértünk. A tavaszi és őszi mérések eredményei között gyakorlatilag nem volt különbség. Az AL-oldható foszfor igen kevés. 26