Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Bardóczyné Székely Emőke: A vizek mezőgazdasági eredetű nitrogén szennyezésével kapcsolatos legújabb francia kutatási eredmények

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrogén szennyezésével kapcsolatos legújabb francia kutatási eredmények DR. BARDÓCZYNÉ SZÉKELY EMŐKE Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gődöllö Bevezetés Napjaink egyik nagy környezetvédelmi problémája a felszíni és felszín alatti vizek nitrogén vegyületekkel történő szennyezése. Hazánkban mintegy 700 település kútjainak vize nem felel meg az eü. előírásoknak, elsősorban a határértékek feletti nitrát tartalom miatt. A nitrátszennyezés eredete ipari, kommunális vagy mezőgazdasági lehet. A pontszerű szennyezések helye és nagysága jól mérhető, a nagyobb problémát a mezőgazdaság, illetve a műtrágyázás jelentheti. Hazánkban 550 ezer t nitrogént használnak fel műtrágya formájában, az ebből keletkező veszteség évi kb. 120 ezer t nitrogént juttathat a talaj gyökérzóna alatti rétegeibe, majd a vízrendszerekbe (OMFB adat, 1986). A felszínalatti vizek nitrogén szennyezésével kapcsolatos kutatások, ha a mezőgazdasági eredetű szennyeződés szempontjából nézzük, 3 fő kérdés köré csoportosulnak: 1. Hogyan dönthető el, hogy a felszíni és felszín alatti víz nitrogén szennyezése valóban mezőgazdasági eredetű? 2. Pontosan hogyan játszódik le a nitrogén átalakulási folyamata a talajban a felszíntől a talajvízszínig természetes állapotban? 3. Milyen hatással van a mezőgazdasági tevékenység a nitrogén átalakulásaira a talajban, és mit lehetne tenni a mezőgazdaságnak, hogy a felszín alatti vizeket kevesebb nitrogén szennyezés érje? 1. A vizek nitrátosodását előidéző okok feltárása Felszíni vizek esetében az ipari és kommunális szennyvízbevezetések nagyságának és helyének meghatározása egyszerű, hiszen a bevezetés egy ponton történik és ember által kézbentartott folyamat. A műtrágya kiszórásából felületi, diffúz szennyezés származhat, amely két természeti jelenség, az erózió és a defláció közvetítésével (sőt, esetleg a szivárgással is) a felszíni vizekbe jut, így a folyamat mérése és leírása lényegesen nehezebb. Felszíni vízgyűjtőkön a teljes vízgyűjtőterületre vonatkozóan kell felmérni a potenciális szennyezőket, s ha a mezőgazdasági eredet valószínűsíthető, akkor kell a mezőgazdasági hatások részletes vizsgálatát megkezdeni. Felszínalatti vizek. Az előzőnél bonyolultabb a helyzet a felszínalatti vizek esetében, ahol a szennyezés és hatásának megjelenése között lényeges tér- és időbeli eltolódások lehetségesek. A felszínalatti vizek nitrogénszennyeződésének stabil nitrogén izotóp arány alapján történő meghatározását nemzetközi viszonylatban is egyre gyakrabban alkalmazzák (ő"N módszer). Lényege: A nitrogénnek két stabil izotópja van a 1

4N és a 1

5N, amelynek aránya a levegő nitrogénjében állandónak vehető, ezért ezt használják standardként, meghatározása tömegspektrométerrel történik. A módszer alapja, hogy a különböző eredetű nitrogén vegyületek stabil nitrogén izotóp aránya eleve eltérő, ami a biokémiai folyamatok során fellépő izotóp frakcionálódás miatt tovább változik, ebből a változásból következtetni lehet a nitrogén eredetére. Magyarországon elsőként az Újkígyósi Vízmű kútjainak ammónium tartalmát, illetve annak eredetét vizsgálták ezen a módon [2]. 1. ábra. Nitrogén ciklus I. (Henin, 1985 után) 21