Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 125 éves a Bányászati és Kohászati Lapok - 100 éves az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

3 meggyőződve lennünk, miszerint elég szellemié» anyagi erővel bírunk arra; hogy létesitsük! Hasai bányáantnnk nem áll ngy&n jelenleg azon magas fokán a tökélynek, melyen egykor állott, de ennek oka az eddigi viszonyokban rejlett, melyek ellen hiába volt minden küzdelem; azért mindég voltak, • most is vannak szaktársaink között számosan olyanok, kik mélyen érzik bányászatunk hiányait, ösmerík bányaipa rank fejlődésének akadályait, s a legjobb akarattal késsek esek elhárításánál közreműködni; e mellett szakképzettségük kitűnő, bármely bányatisstikarnak dissére válnának; kételkedhetünk-e, hogy ezen lelkes szaktársaink most, midőn bányászatunk) érdekei egy jóakaratú alkotmányos magyar kormány gondoskodására vannak bisva, egéss készséggel felfogják használni a kínálkozó alkalmat, melyhez hasonlónak bányászatunk már rég nem örvendhetett, hogy élénk tevékenységet fejtve ki minden irányban, bányaiparnnk fejlődését s emelkedését minden erejűkkel előmozdítsák, s a végre lapunkat, mint közvetítő eszközt minél gyakrabban igénybe vegyékl Szilárd meggyőződésem, hogy e felett kétkedni nem lehet, bányaiparosaink jó akarata minden kétségen felttl áll; ahol pedig erős akarat létesik, meg van ott a szellemi erő is; ennélfogva reménylem biston, hogy tisztelt olvasóink e felett rövid idő múlva velem egy értelemben lessnek. Hogy anyagi erőnk igen szerény mérvű, az igaz; ezért határoztuk lapunk árát a lehető legolcsóbbra, és negyedévenkinti előfizetés elfogadása által megkönnyíteni akartuk lapunk tarthatását azok számára, kik nagyobb összegeket egyszerre nem nélkülözhetnek; reményijük ennélfogva, hogy e tekintetben is teljesedni fognak várakozásaink, és tisztelt olvasó közönségünk buzgó pártolása által lehetővé teendi, hogy lapunk mind terjedelemre mind dÍBzes kiállítására nézve az ilynemű külföldi lapokkal versenyezhessen. Kimutatván a fentebbiekben, hogy lapunk czélja üdvös, hasznos, hogy hiányt pótol, s hogy saját erőnkkel létesíthető, merem reményleni, miszerint tisztelt olvasóink bizodalommal fognak viseltetni lapunk iránt, s azt nem csak anyagilag, de szellemi tevékenységük gyümölcseinek közlése által is buzgón pártolni fogják ; fogadják azért előre őszinte hálánk nyilvánítását; ha lapunk a kezdet nehézségeit szerencsésen legyőzheti, és teljesen megoldhatja feladatát, ez minden esetben azon lelkes hazafiak érdeme leend, kik szellemi és anyagi adományaikkal pártolták; adja Isten, hogy minden működéseiket áldás és szerencse kisérje ! Péch Antal. Bányászati 8 kohászati intézeteink ismertetése. L • oA-vAv. Soóvár falu Sáros megyének egyik legtermékenyebb vidékén fekssik a földrajzi szélesség 48. és 49-ik éjszaki 4>ka között, s közel s föld rajzi hossxaság 39-ik keleti fokához, 2000 lábnyi magasságban a tenger szine felett, egy fél mértföldnyire Eperjestől. A magasabb hegység kőzete e vidéken átaljában a trachit képződményhez tartozik, melyhez simulnak Eperjestől nyugatra az alacsonyabb dombokat képező homokkövek kisebbszerü ma gaslataikk*], milyenek a villetz és a kálváriahegy. As Eperjestől keletre emelkedő magasabb traohyt hegyláncz, éjszaktól dél felé egész Tokajig terjed, s ormait Sáros, Soósujfalu, Sebes, és kapi várak romjai diszitik. Ezen trachyt hegyek alján vonul éjszak felé a Szekcsó patak szűk völgye; a síkságból pedig délkeleti irányban a nagydelnai völgy emelkedik a hegyek közzé, hogy az aranybányai völgyből lezúgó Delna patakot a Tarcza folyóba vezesse. Ezen két völgy között találhatók a trachyt kőzet mellett a sóképzödmény ülepei. A menedékesen emelkedő hegység aljában fekszik a Soóvári sóbánya és sófó'zde a munkások telepitvényével együtt, mellyel határos a soóvári patak mellett fekvő Soóvár falu, s az e felett lévó várhegy nevű magaslaton, mely mint a nagyhegyláncz lépcsője az előtérbe nyomul, áll az 1680 és 1691 között épült szent István temploma, s evei szemben a Sóos által 1413-ban épitett plébánia temploma. Soóvár falu déü végénél fekszik az 1780ban beköltözött német gyarmat telepit vénye, éjszakkeletre pedig Soósujfalu, Kakasfalu, Gulyvész, Ábrány, Erdőcske községek, és a favágók telepitvénye Klausenthal terjednek, körülvéve a kincstári erdőségek által. Hb ábra. A szerkesztői üdvözlet 2. oldala Miklós-Schmieder Antal: „Tények és lehetőségek a Nagyegyházi •bányaüzem védelmében" (1988/K2), Pohl Károly-Solym'os Mihály: „Az aktív vízszintsüllyesztés létjogosultsága és eredményei a karsztvízveszélyes bauxitbányászatban" (1970/1), Richter Richárd-Somosvári Zsolt: „A visontai Thorez külfejtés elővíztelenítéséből eredő felszíni mozgások hatása a környező - főleg Visonta - községek felépítményeire" c. szakvélemény megállapításai" (1974/4), Schmieder Antal: „Néhány megjegyzés a védőréteg fogalmának pontosabb értelmezéséhez" (1972/2), „Hidraulikai-valószínűségelméleti számítási módszer a feküből fakadó karsztvíz hozamának meghatározására" (1974/3), „A védőréteg vízhozam-szabályozó szerepe" (1975/K1), „A nyomásvezető képesség időbeli alakulása hasadékos és rétegzett felépítésű, laza szerkezetű víztárolóban" (1976/6), „A bányában fakadó 12