Hidrológiai tájékoztató, 1993

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: 125 éves a Bányászati és Kohászati Lapok - 100 éves az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület

az Arany János idézet tükrözi, melyet élete mottójaként tűzött maga elé, mely sorok mindig ott voltak keretbe foglalva a dolgozóasztalán: „Verseimben van-e érdem Soh'se bánom, sohse kérdem. Házi mécsem szelíd fénye Nem hajósok létreménye Nem a tenger lámpatornya Mely felé küzd száz vitorla Mely világít messze távol... Elég ha nekem világol" (Arany János: A vigasztaló) Dr. Entz Béla 125 éves Bányászati 100 éves az Országos Magyar E Az 1868-ban Péch Antal alapításában, szerkesztésében és kiadásában útjára indított Bányászati és Kohászati Lapok (BKL) az 1992. évben 125. évfolyamába lépett, míg az 1892-ben Selmecbányán alapított Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) 1992-ben centenáriumát ünnepelte. A BKL alapításának évszázados fordulóját dr. Bendefy László tagtársunk a Hidrológiai Tájékoztató 1967. novemberi számában [1], az OMBKE 75 éves jubileumát pedig dr. Schmidt Eligius Róbert tagtársunk a Hidrológiai Tájékoztató 1968. júniusi számában [4] méltatta, míg az OMBKE 1967. szeptember 12-i ünnepi díszközgyűlésén dr. Vitális Sándor, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke köszöntötte a jubiláló lapot és az egyesületet [5]. A testvérlap 125. kiadási évfordulója, illetve a testvéregyesület 100. fennállási évfordulója méltatásához e sorokkal a Hidrológiai Tájékoztató és a Magyar Hidrológiai Társaság is csatlakozik. Bányászati és Kohászati Lapok A BKL I. évi folyamának 1868. január 15-i 1. számában Péch Antal által közzétett „Szerkesztői üdvözlet" [3] (la-b. ábra) meleg szavakkal indította útnak a lapokat. A BKL történetét az OMBKE 100 éves jubileuma alkalmából kiadott emlékkönyvben [6] dr. Bakó Károly foglalta össze. A BKL Péch Antal által kitűzött céljait az eltelt 125 esztendő alatt példaértékűen és mintaszerűen megvalósította. A BKL első 100 évének hidrológiai témájú cikkeit Bendefy L. [1] tallózta, ezért itt csak a BKL Bányászat 1968-1992. évi, 101-125. évfolyama hidrológiai és hidrológiai vonatkozású cikkeit tekintjük át. A 167 db hidrológiai és hidrológiai vonatkozású cikk közül 66 db a vízbetörés - vízvédelem, 39 db a vízföldtan, 33 db az aknamélyítés - bányaművelés, 11 db a vízkutatás - vízellátás vízhasznosítás, 8 db a vízkémia, 5 db az aranymosás, 3 db a bányavízjog és 2 db a karszt-, illetve a bányavíz ankét, illetve kongresszus területét öleli fel. Az egyes szakterületek cikkeit a szerzők ABC rendjében soroljuk fel, az érdeklődők számára zárójelben megadva a megjelenés évét és a füzetszámot. Természetesen az egyes szakterületi cikkek között átfedések is vannak, de minden cikket csak egy helyen szerepeltetünk. A vízbetörés - vízvédelem tématerületet Balogh Béla-Szepessy András: „A rétegvízvédelem tervezése és megvalósítása a Borsodi Szénbányák Feketevölgy Bányájában" (1986/3) és a „Rétegvíz elleni védelem a borsodi barnakőszén-medencében" (1986/8), Becker Ferenc: „Az eocén szénbányászat vízvédelmének kérdései a széntermelés perspektívájával összefüggésben" (1974/1), Bogárdi István-Szidarovszky Ferenc-Lucien, Duckstein: „A bányavízvédelem és a környezetvédelmi hatások többcélú elemzése" (1979/4), Cserni József: „A víznívósüllyesztés és aktív vízvédelmi rendszer üzemviteli tapasztalatai a Bakonyi Bauxitbánya Kft. nyírádi üzemében" (1992) (1-2), és Kohászati Lapok ínyászati és Kohászati Egyesület Csete Zoltán: „A vízemelés gazdaságosságának javítási lehetőségei" (1978/11), Csóti Tamás: „A dudari triászvízbetörés elzárása és néhány tapasztalata" (1971/1), Dósa Zoltán-Pera Ferenc-Szentai György: „A Bánta bányai vízbetörés és tanulságai" (1985/9), Fejér Leontin-Bimbó Mihály: „A mecseki liász szénbányászat legnagyobb vízbetörése" (1969/1), Feke Sándor-Unger Péter-Tősér Balázs: „Vízszintsüllyesztés programozása és ellenőrzése" (1971/12), Gerstner Bálint: „Egy 16m

3/min. vízbetörés sikeres elzárása a dorogi XXI. aknában" (1980/11), Gruber György-Papp Gyula: „A karsztvízszint-süllyedés és vízemelés összefüggésének vizsgálata a nyírádi területen" (1969/10), Halász Tibor-Szabó Imre: „A visontai Thorez külfejtés víztelenítésének hatása a környező településekre" (1974/4), Harsányi Alfréd: „Vetőmenti vízvédelmi pillérek méretezése" (1972/1), HonvédJózsef-SchmiederAntal: „Karsztvízbetörés elzárása Kaniiaricán" (1978/10), Jáki Rezső: „Vízemeléssel kapcsolatos korrelációs vizsgálatok a tatabányai szénmedencében" (1973/7), Jeneyné Jambrik Rozália: „A Sajómercse II. barnaszénterület vízvédelmi kérdései" (1985/9), Jeneyné Jambrik Rozália-Kovács Ferenc-Schmotzer Imre: „Javaslat Kányás aknaüzem vízvédelmére" (1982/6), Kamondy Jenő-Tóth Miklós: „A vízmentesítő telepek kialakítása és a vízmentesítés helyzete a Veszprémi Szénbányák bányaüzemeiben" (1983/12), Kapolyi László: „A vízveszély elleni védekezés egy új lehetőségéről" (1976/12), Kesserü Zsolt: „Néhány észrevétel a vízszintsüllyesztés hatására bekövetkező kőzetmozgásokról kialakult vitához" (1974/4), „A vágatokkal fakasztott vízhozam védőréteggel fedett víztároló esetén" (1976/K1), „A bányászati tapasztalatok felhasználásának lehetőségei a vízrekesztő réteggel elválasztott rétegvíztárolók közötti kommunikáció vizsgálatához" (1977/K1), „Néhány újabb vizsgálat, megfigyelés és következtetés a védőrétegekről" (1978/4), „A vízrekesztő védőréteget áttörő vízbetörés kezdeti folyamatának új módszerű értékelése és ennek gyakorlati alkalmazása" (1986/1) és „A védőrétegek biztonságos vastagsága I—II. rész" (1991/3-4, 5-6), Kesserü Zsolt-Bogárdi István-Szidarovszky Ferenc: „Rendszerelemzés alkalmazása bányavízvédelem tervezéséhez és üzemeltetéséhez" (1979/K1), Kesserü Zsolt-Havasy István-Bagdy István: „A Kotredez bánya (Jugoszlávia) vízvédelmi rendszerére vonatkozó javaslatok" (1987/4), Kesserü Zsolt-Pruzsina János: „A kockázat és a gazdaságosság kérdései a bányavízvédelemben és a vízbányászatban" (1972/5), Kis István: „A víznívósüllyesztés tervezése számítógépes programozással a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat nyírádi üzemében" (1982/12) és „A nyírádi bauxitbányászat karsztvízvédelmi tapasztalatai" (1991/7-8), Kis István-Szentai Gyula-Farkas Sándorné: „Aktív vízvédelem a bakonyi bauxitbányászatban" (1982/8), Klein Béla-Rónaföldi Zoltán: „A bányavízemelés műszaki feltételeinek fejlesztése és eredményei a Borsodi Szénbányáknál" (1986/9), Kovács Béla: „Vízszintsüllyesztő tevékenység energiafelhasználásának racionalizálása" (1982/K1), 10