Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - KÖNYVISMERTETÉS - Dr. Cziráky József: Michael Fricke: "Bottled-Water" Made in USA (Könyvismertetés)

Michael Fricke: „Bottled-Water" Made in USA. (Getränke Industrie. Sonderdruck. 1992.) A hidrológus szerző az Amerikai Egyesült Államokban történő vízpalackozásról írt tanulmányának „meghatározás és piacteijedelem" alcímet adta és a témát saját vizsgálatai és a szakirodalom alapján hét részben tárgyalja. A szerző bevezetőjében megállapítja, hogy az USA államai több mint 250 millió lakosságának palackozott vízfogyasztása nagyon szabálytalanul oszlik meg. Pl. míg Kolorádó államé alig 100 millió l/év, addig Kalifornia államé több mint 2500 millió 1 évenként. Minden európai látogatónak feltűnik az USA-ban - mindenekelőtt Washington államban - a klórozott ivóvíz kellemetlen íze. A Nemzetközi Palackozottvíz Társaság (IBWA) ülésén Dallasban megállapították, hogy az USA-ban az általános recesszió ellenére 1990-ben a palackozott vizek forgalma mintegy 6 százalékkal emelkedett. Tekintettel a keresletre lehetséges, hogy az USA-ba ásványvizet exportáljanak. Az élelmiszereket szabályozó kódex (CRF) szerint a víz sem más, mint az élelmiszer. Az USA egyes államaiban a vizekre vonatkozó rendelkezések, jogszabályok különbözők. Az IBWA-nak a palackozott vizekre vonatkozó normái 1991-ig csak az USA 14 államában voltak elfogadva, de a Társaság azon fáradozik, hogy az USA összes szövetségi államában egységes „Palackozottvíz Standard" legyen. A szerző példaként ismerteti Wyoming állam vízvédelmi helyzetét továbbá a palackozott víz, elismert forrás, artézi víz, desztillált víz, ivóvíz, természetes víz, ásványvíz, tisztított víz, forrásvíz, fluorozott víz és kútvíz jogszabályban megállapított fogalmát. A szabályzat szerint ásványvíz az a víz, mely nem kevesebb mint 500 mg/l oldott szilárd alkotórészt tartalmaz és meg kell felelni a „természetes víz" követelményeinek. Palackozott víz az a víz, amelyet palackba vagy konténerbe zárnak és emberi fogyasztásra alkalmas. A fent említett CFR közli a palackozott vízben legfeljebb előfordulható anorganikus alkotórészek mennyiségét, így arzén 0,05, bárium 1,0, kadmium 0,01, klorid 250,00, vas 0,3, ólom 0,05, nitrát 10, szulfát 250,00 mg/l és az összes szilárd alkotórész legfeljebb 500 mg/l lehet. A szerző zárójelben megjegyzi, hogy nátrium ion lehetőleg ne legyen, vagy csak nagyon kevés a palackozott vízben, mert az amerikai lakosság idegenkedik ettől az iontól. Az USA-ba importált vizeknél a CFR megkülönbözteti a természetes fluorid (max. 1,4 mg/l) és a mesterséges fluorid (max. 0,8 mg/l) tartalmú vizeket. Az FDA (Élelmiszer és Gyógyszer Adminisztráció) higiénikus és mikrobiológiai normáit a CFR nem tárgyalja, mivel ezek „conditio sine qua non" alapfeltételek az amerikai élelmiszer piacnál. A címkén illetőleg a palackon fel kell tüntetni - az ember egészségének védelmére - hogy mely értékek haladj ák meg a CFR határértékeit, természetesen mindig az FDA határértékein belül. A közölt definíciók nem alkalmazhatók az USA ásványvizeire és az 500 mg/l-nél nagyobb oldott szilárd lakotórészt tartalmazó nem USA vizekre. Az IBWA az USA-ban a palackozott vizekre vonatkozó előírások, továbbá a kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok egységesítésére törekszik. Célja, hogy az amerikai fogyasztó biztos legyen abban, hogy pénzéért ellenőrzött, jó minőségű palackozott vizet vásárol. 1991 májusában készült el az IBWA palackozott vizekre vonatkozó új szabályzat tervezete, mely nem tesz különbséget a víz természetes és mesterséges C0

2 tartalma között. Meghatározása szerint ásványvíz az a víz, amely egy elismert forrásból származik és egy vagy több fúrással, vagy egy vagy több természetes kifolyással foglaltak. Eredete felszín alatti vízforrás (water source), amely geológiailag és fizikailag védett. Az ásványvíz más vizektől ásványi anyagtartalmával és nyomelemeivel különbözik. Az ásványi anyagok és nyomelemek mennyisége a víz feltörési pontján állandó. A szerző az IBWA ásványvíz fogalom meghatározását tanulmányában a német, francia és angol fogalmakkal hasonlította össze. A palackozott víz szabályozási minta (MBWR) az ásványvizek sótartalmának ingadozási mértékét nem szabályozza, mely a német ásvány- és asztalivíz szabályzatban ± 20 százalék. Az MBWR részletesen tárgyalja az ellenőrző vízvizsgálatok módját, a forrás illetve kútfelügyeletet továbbá a palackozás és a címkézés szabályait. Alapkövetelmény a palackozott víz higiénikus előállítása és megkülönböztetése a vezetéki ivóvíztől. Ezért a palackozott vizek (Bottled Waters) készítéséhez külön engedély szükséges. A forgalmazási engedély nem érvényes automatikusan az összes USA államban, ellentétben az Európai Gazdasági Közösség tagállamaival, ahol az EG 80/777 szabály alapján elismert ásványvíz minden tagállamban árusítható. A palackozott vízfogyasztás az USA-ban az 1980. évi 11 l/fő-ről 1990-re mintegy 361/fő-re emelkedett és a vízpafeckozással foglalkozó ipar volumene meghaladta a 2 milliárd US dollárt. Az USA Kongresszusa részére készített javaslatot a palackozott vizek egységes szabályozásáról John Bryant úr 1991-ben ismertette Dallasban az IBWA ülésén. A javaslat szerint a vízminőség ellenőrzését és a palackozó üzemek felügyeletét évenként végzik az államilag kinevezett felügyelők. A palackozott víznek ivóvíz minőségűnek kell lennie (Safe Drinking Water Act) a vonatkozó előírásoknak megfelelően. A címkén a nátrium tartalmat külön fel kell tüntetni és a vízhez hozzáadott oldott szilárd alkotórészeket. A csapvízből készített palackozott víznél a származás helyét is fel kell tüntetni és csak palackozott víz (Bottled Water), palackozott ivóvíz (Bottled Drinking Water) vagy ivóvíz (Drinking Water) felirattal szabad ellátni. A törvényjavaslat a „természetes víz" fogalmából indul ki, melyen artézi vizet, természetes forrásvizet vagy kútvizet ért, olyat, amely nem közületi vízellátásból származik, amelyek nem kevertek más vizekkel és nem adtak hozzá vagy vontak ki belőle oldott szilárd alkotórészeket. A tanulmány szerzője megállapítja, hogy az USA-ból származó és az új jogszabálynak megfelelő ásványvizet speciális intézkedések és műszaki kezelés nélkül nem lehet az Éurópai Gazdasági Közösség területén mrnt természetes ásványvizet forgalomba hozni. Az USAban majdnem minden palackozott vizet fertőtlenítenek és az Európában nem használatos PVC vagy PET „Milk-Jugs" (tejkonténer) csomagolású. Az is valószínű, hogy a palackozott vizeknek az USA-ból Európába történő szállítási költsége nagyobb, mint a belső-európai szállítási költségek. Mégis lehetséges, hogy egyes amerikai vállalatok alkalmazkodni fognak az európai előírásokhoz és igényekhez. A szerző két alapvető kérdést javasol megvitatásra: 1. Miért ne lehetne a jó minőségű USA ásványvizet importálni Európába, mint az már évek óta történik fordítva? 2. Valóban olyan nagy-e az európai idegenkedés az USA-ból származó élelmiszer készítményekkel szemben, hogy az amerikai ásványvíz fogyasztási készsége Európában egyenlő vagy közel egyenlő nullával? Az USA-ban palackozott vizek között 1990-ben legnagyobb volt a százalékos aránya a C0

2 nélküli vizeknek (79,7%), míg a szénsavval dúsított vizek aránya csak 8,0% volt. Az USÁ-ban a CÓ

2 nélküli palackozott víz nagykereskedelmi ára 1990-ben 0,35 DM/liter, a szénsavval dúsított vizeké pedig majdnem háromszorosa, 1,00 DM/1. Az import vizek (Perrier, Evian) ára átlagosan több mint 1,50 DM/1. A Kanadából, Mexikóból rövidebb úton szállított vizek olcsóbbak, mint az európaiak. Az USA jövőbeni palackozott víz piacával kapcsolatban a szerző a következő tényezőket veszi figyelembe: a) Nem tételezhető fel, hogy az USA sűrűn lakott területein a következő években az ivóvízminőség lényegesen javulni fog. b) A palackozott víz - nulla kalóriatartalma miatt - megfelel az olyan fogyasztóknak, akiknek céljuk az egészség, a súlycsökkenés és az állóképesség (Fitnes). c) Szigorúbb szabályok hozatala szükséges az alkoholt fogyasztó gépkocsivezetőkkel szemben és az érdeklődés felkeltése az alkoholmentes, frissítő, egészséges italok iránt. Az USA „vízpiacon" -bár jelenleg némi gazdasági problémák