Hidrológiai tájékoztató, 1993

2. szám, október - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Dobos Irma: Ünnepi előadólülés a 30 éves Bükfürdőn

Ünnepi előadóülés a 30 éves Bükfürdőn Az újjáalakult Balneotechnikai Szakosztály május 4-én Bükfürdőn a „30 éves a Büki Gyógyfürdő" múltjának megidézését, a jelen problémáit és a jövő feladatait, valamint céljait négy előadás keretében kívánta felvázolni és széles körben megvitatni (1. kép). víztermelésre és általában a hévíztermelő kutakra dr. Dobos Irma, a kémiai és a fizikai paraméterek ellenőrzésére, valamint a laboratóriumra Zimonyi Márta, a műszaki üzemeltetésre és a technikai megoldásokra Bányai János, az igazgatásra és a jogi kérdésekre dr. Kósa István dolgoz ki korszerű javaslatot, amelyet már a szeptemberi vezetőségi ülés megvitat és a végleges szöveget a szakosztály tagjai az októberi ülés előtt megkapják (2. kép). A 13 órakor kezdődött ünnepi ülést dr. Németh István igazgató nyitotta meg és ismertette a Büki Gyógyfürdő Vállalat 1993. január l-jén részvénytársasággá alakulását. Megtudtuk, hogy 50-50%-ban a megyei és a községi önkormányzat a részvényes, s a jövőben esetleg lehetőség nyílik arra is, hogy a fürdő dolgozói ugyancsak részv -nyesek legyenek (3. kép). 1. kép. Parkrészlet a gyógyfürdő Jóbejuruia eiuji (szerző felv.) A Szakosztály vezetősége korábban már úgy döntött, hogy ezt az emlékülést összekapcsolja vezetőségi üléssel, amelyen a fürdőt dr. Németh István elnök-igazgató és Pup Vilmos főmérnök képviselte. Az ülésen részt vett a Szakosztály elnöke, titkára és négy vezetőségi tag. A Szakosztály elnökének javaslatát a vezetőség megvitatta és elfogadta a következő félévi programot oly módon, hogy június l-jén a Hidrogeológiai Szakosztállyal közösen a hévízkészlet meghatározásának új módszereiről tart beszámolóülést. Szeptember 7-én a Balneotechnikai Szakosztály önálló előadóülését kerekasztal megbeszélés formájában a fürdők és a fürdővíz fizikai, kémiai és bakteriológiai ellenőrzésének hazai gyakorlatáról, a lehetőségekről és az elvárásokról témakörben tartja meg. A három tervezett előadó közül az elnök felkérte dr. NémediLászlót (ÁNTSZ) és dr. Klopp Gábornél (OKI) munkaterületükhöz kapcsolódó előadás megtartására, míg az üzemeltetés részéről az előadó személyét később lehet kijelölni. Az október 5-i szakülést az oktatásnak és a képzésnek, illetve a fürdőszemélyzet képesítési követelményeinek szenteli a Szakosztály, s e témakört felölelő ajánlások kidolgozására témavezetőket kért fel a vezetőség. A hér 2. ke; A Szakosztály vezetősége és tagjai. Balról jobbra: Klopp Gábor né, Ákoshegyi György, Kósa István, Molnár István, Pup Vilmos és Némedi László (szerző felv.) 3. kép. A gyógyfürdő új emblémája Ezután Pup Vilmos főmérnök teljes történeti áttekintést adott az első geofizikai méréstől a szénhidrogén kutatófúrásokon keresztül a harmadik hévízkút létesítéséig. Előadásában különösen nagy hangsúlyt kapott az 1962. augusztus 19-én kezdődött „fürdőtörténet", amikor az első 500 m

2 vízfelületű medencét öltözővel és étteremmel átadták. A nagy fejlesztés akkor következett, amikor a községi üzemeltetés után a Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat 1964ben átvette a fürdőt és 10 év alatt jóformán minden igényt kielégítő építkezés folyt a medencéktől kezdve az orvosi rendelőig. Szállodák és üdülők sorakoztak ezekben az években egymás mellé. Nagy vonzerőt jelentett, hogy az 58 °C hőmérsékletű alkáli-hidrogénkarbonátos, kloridos hévizet igen hamar gyógyvízzé (1965), a fürdőt 1973-ban gyógyfürdővé, 1979-ben pedig a közel 68 ha-os területet gyógyhellyé minősítette az egészségügyi miniszter. Az önálló Büki Gyógyfürdő Vállalat 1976-tól tovább folytatta a fürdő fejlesztését, s többek között 1988-ban igen jó eredménnyel létesítette a harmadik hévízkutat. A fejlődés gyors ürtemét jól szemlélteti a fürdő forgalmának alakulása is. Már az első hónapban (1962. augusztus 19. és szeptember 23-a között) 22 448, 1973-ban 400 ezer, 1991-ben 920 ezer vendég kereste fel a fürdőt. 1992-ben némi visszaesés jelentkezett, amelyet az 1991-ben megszűnt állami támogatás, az üdültetés átalakulása, a balkáni háború, az adózás új formája idézte elő. Egy mindenesetre bizonyos, hogy a fürdő forgalma a 30 év alatt az engedélyezettnek mindig a többszöröse volt. Most úgy tűnik, hogy a mennyiségi szemléletet a minőséginek kell felváltania és az ezzel kapcsolatos teendőket mielőbb el kell végezni. Erre irányulna jó néhány műszaki megoldás felülvizsgálata és javítása (szivattyúk, medencék, fűtés, világítás stb.). Indokolt lenne új szemléletű gyógyhatás-vizsgálat, a környezetvédelem továbbijavítása, a szolgáltatás színvonalának emelése, szoros együttműködés az MHT Balneotechnikai Szakosztályával, a képzés és az oktatás színvonalának emelése. Mindez azt jelentené, hogy a BGYRT BUKI GYOGYFURDO RESZVENYTÄRSASAG