Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Thoma Frigyes: A meteorológiai adatok változásának hatása a párolgáscsökkentő szeleplemez hatásfokára

Összefoglalás Vizsgálatainkat az 1981-90. évek között a hódmezővásárhelyi „Rákóczi" Mgtsz, területén végeztük, melynek területéből 1016 ha komplex meliorációja készült el. 1979-80-ban mélylazítással egybekötött meszezéssel történt a talajok javítása, a talajvízszint süllyesztése, illetve megfelelő mélységben tartása céljából mezőszerű drénezést végeztek. A beavatkozások hatásait röviden a következőkben foglalhatjuk össze: - Az első években a változás a talajok sómérlegeiben, pórusrendszerében - megnövekedett az összes pórustérfogat, ezen belül a gravitációs hézagtér - és a terméseredmények tekintetében is egyértelműen kedvező volt. - Az utóbbi években tapasztalható szárazság miatt nyaranta folyamatos vízpótlás történt a drénrendszeren keresztül. Ez a terméseredményekre kedvezően hatott, de a talajok sómérlegeiben felhalmozódást okozott (pl. 1. ábra). Egyes szelvényekben a tavaszi sómérlegekben - téli csapadékok hatására - kimosódást, míg az őszi sómérlegeknél szárazság következményeként a talajban felfelé áramló víz hatására - sófelhalmozódás keletkezett. A 4. szelvényben a meliorációs beavatkozások kedvevő hatásaként még mindig jelentős mértékű sókilúgzódást tapasztaltunk. IRODALOM [1] Bacsó N.: Bevezetés az agrometeorológiába. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1966. [2] Darab K.: Hazai öntözött talajaink sómérlege és sóforgalma. Agrokémia is Talajtan, 10.1961. 305-314. [3] Fekete ].: Öntözött réti és szikes talajok sóforgalma, tápanyagtartalma i talajjavítás után. Hidrológiai Közlöny, 63.1983. 241-248. [4] Fekete J.-Szalai Gy.: A melioráció hatásának vizsgálata szikes, réti és öntés talajokon. Agrokémia és Talajtan, 36-37.1988.151-162. [5] Fekete J.-Szalai Gy.: Pedological changes in the region of the Tisza II. Barrage. Bull, of the Univ. ofAgric. Sei., Gödölló, 1990.7-21. [6] Geredy E.: A talajcsövezés vlzpótlásra történő felhasználásának üzemi tapasztalatai. MHT VIII. Országos Vándorgyűlés, V. 1989. 389-999. [7] Stefanovits P.: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Bp., 1963. [8] Stefanovits P.: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1981. [9] SzabolcsI.-Darab K-Várallyay Gy.: A tiszai öntözőrendszerek és a Magyar Alföld talajainak termékenysége I. Agrokémia és Talajtan, 17.1968. 453-464. [10] Várallyay Gy.: Duna-Tisza-közi talajok sómérlegei. Sómérlegek öntözött viszonyok között. Agrokémia és Talajtan, 16.1967. 27-56. [11] Várallyay Gy.: A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Agrokémia és Talajtan, 38.1989. 33-50. [12] Varga-Haszonits Z.: Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. 1987. A meteorológiai adatok változásának hatása a párolgáscsökkentő szeleplemez hatásfokára DR. THOMA FRIGYES Bevezetés A szeleplemezes párolgáscsökkentés elméleti kérdéseit tekintve legelőször 1980-ban a csökkentés kialakulásával, annak fizikai körülményeivel foglalkoztunk [3], Ezt követően a párolgáscsökkentés „q" százalékának numerikus módszerrel történő meghatározására'fordítottuk figyelmünket. Erre, közvetve a diffúzió állandó meghatározási módszerének a kidolgozása [4, 5] adta meg a lehetőséget. A közelmúltban több cikkben is foglalkoztunk a párolgáscsökkentő szeleplemez redukciós alakhatásgörbéivel. Az alakhatásgörbéket eredetileg laboratóriumi kísérlettel [1, 2] állapítottuk meg. A kísérletek hátránya, hogy hosszantartó munkát igényelnek és a berendezések költségesek, különösen ha helyszíni trópuson végzendő - kismintakísérletekről van szó [9]. Ezért kidolgoztunk egy olyan számítási módszert, melynek segítségével különböző szeleplemez alakzatok párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjét adott meteorológiai adatok alapján - tehát kísérletek nélkül - meg lehet határozni [6, 7, 8]. Munkánk során kitűnt, hogy a körlemez esetében a numerikus számítás és a laboratóriumi kísérletek között az eltérés csak egy-két százalékot tesz ki [6]. Ugyanakkor azonban nem esett szó az alakhatásgörbéknek az „ érvényességi feltételeiről". A szóbanforgó alakhatásgörbéket eddig kifejezetten fix előre megadott - paramétereket tartalmazó időjárási, illetve hidrológiai, valamint párahidraulikai körülmények kapcsán állapítottuk meg. A közrebocsátott numerikus példák kizárólag a hatásgörbe numerikus módon történő meghatározásának módszerére terjedtek ki és csak egy kiragadott időjárási, párahidraulikai körülményre vonatkoztak. A gyakorlatban azonban az időjárási, illetve hidrológiai körülményeket az időpont függvényeként változó paramétereknek kell tekinteni. Ezért - bizonyítás hiányában - kérdéses, hogy a vízhőmérséklet (T

v), léghőmérséklet (T,) és páratartalom (R), mely tartományaiban érvényes a szóbanforgó alakhatásgörbe. Ennek megfelelően beszélhetünk a redukciós alakhatásgörbék ún. „érvényességi feltételeiről". Jelen tanulmányunk célja, jellemezni a felvett alsó és felső határok közötti érvényességi tartományokat, - pontosabban megfogalmazva - az alakhatásgörbe-munkaszakasznak az érvényességi feltételeit. A párolgáscsökkentés mértékét meghatározó meteorológiai tényezők változásának hatása A feladat felvetése. A redukciós alakhatásgörbe használatával kapcsolatban önként vetődik fel egy eddig még nem érintett, nyitott kérdés. Nevezetesen az, hogy vajon egy adott kiindulási adatcsoport (T

v, R, T,) alapján meghatározott alakhatásgörbe, továbbá a görbe egyes értékei csak erre a konkrét adatcsoport esetére, vagy esetleg attól bizonyos mértékig eltérő, - tehát valamilyen szempont szerint kiválasztott, némileg módosított értékek esetére is érvényes. Vagyis melyek a meteorológiai adatokra vonatkozó alsó, illetve felső értékhatárok, melyeken belül „e " értéke - egy felvett „U" alaki tényező esetén - változatlanul ugyanaz marad. A kiindulási adatok számbavétele. A kiindulási adatok - mint a meghatározandó függvénykapcsolatok függő és független változói - jellegüket tekintve kétfélék: a) hidrológiai (meteorológiai) adatok, éspedig T

v=a párolgó víz hőmérséklete (°C); T,=a párolgó víz feletti levegő hőmérséklete (°C); v=a levegő mozgása, sebessége (cm sec"

1); R=a víz feletti levegő relatív páratartalma (%); b) párahidraulikai adatok, éspedig U=a szeleplemez alaki tényezője (nevezetlen szám); R

d=a szeleplemez és a víz felszíne közötti dúsított légtér relatív páratartalma (%); C=a párolgáscsökkentés nagysága (%). 24