Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: Megemlékezés Tessedik Sámuel munkásságáról, születése 200. évfordulóján

2. kép Tessedik Sámuel - korábban a Főtéren, jelenleg a DATE Mezőgazdasági Főiskolai Kara épülete előtt álló - szobra Szarvason, Keviczky Hugó alkotása, 1942 (Dr. Pellérdy Lászlóné felvétele) kultúrház fontos szerepet tölt be. Sokat foglalkozik a vízzel. Vízgazdálkodási, -ellátási és környezetvédelmi kérdéseket vet fel és old meg. Javasolja jó ivóvizet adó kutak létesítését, a mocsarak lecsapolását. Sürgette az árvízvédelmi intézkedések végrehajtását, a Körös hajózhatóvá tétele érdekében a folyószabályozást. A kenderáztatást igyekezett eltiltani a Körösben a víz és a halállomány védelmében. Tervei voltak a csatornázásra és az öntözésre. Kitűnő gondolatainak egy részét leginkább földmérő fia, Sámuel tudta megvalósítani, aki báró Vay Miklós kir. biztos vezetésével Békés és Bihar megyében folyók és mocsarak szabályozását kezdte meg. A Sebes-Körös szabályozását pedig apja tervei szerint hajtotta végre. A gáncsoskodások ellenére már életében igen sok elismerést kapott. A Jenai Ásványtani Társulat tagjául választja és oklevelet kapott 1798-ban úttörő talajjavító munkájáért. II. József 1782ben aranygyűrűvel és 25 arannyal jutalmazza, majd 1787-ben és 1798-ban ismét kitüntetik, dicsérő leiratokat kap. 1805-ben József nádor felkeresi iskoláját, 1809-ben nemesi levelet kap. Festetics György tőle vette át a tanítási módszert és a tantervet. Miután az igazgatói állást nem fogadta el, 1817-ben a keszthelyi Georgikon elnökévé választották. Oroszországba a szakoktatás kiépítéséhez részletesen kidolgozott tantervet küldött. Bámulatosan sokat dolgozott és nemcsak tettel, hanem szóban és írásban is harcolt életcéljáért. Kisebb műveit is beszámítva több mint 400 publikációját ismeijük. Halála után hosszú időre elfelejtették, s csak a két világháború között elevenítették fel személyét. A Faluszövetség Szarvason 1924-ben márvány táblát helyezett el, majd születésének 200. évfordulóján 1942-ben ugyanitt impozáns életnagyságú szobrát állították fel (2. kép). Az ő nevét viseli az egykori iskolájában berendezett múzeum, különösen szép síremléke (3. kép) pedig a szarvasiak büszkesége. 3. kép Tessedik Sámuel síremléke a szarvasi evangélikus ótemetőben (Dr. Pellérdy Lászlóné felvétele) Mindannyiónk részére a tudást és a munkát hagyatékolta, mint a legfőbb termelőerőt. Szerinte: „Minden nép jövője attól a munkaerőtől függ, amit ki tud fejteni" és „Tudás, haladás nélkül elvész a nemzet". Nagyszerű magyar, lelkes hazafi volt. Úgy élt és olyan messze kihatóan munkálkodott, hogy tanítása évszázadok múlva is értékálló és időszerű maradt. Dr. Dobos Irma IRODALOM [1] Bodor A. (sajtó alá rendezte): Tessedik Sámuel a falugondozás és szakoktatás úttörője önéletrajza 1742-1820. Magyar Társaság Falukutató Intézete, Bp. 1935. [2] Penyigey D.: Tessedik Sámuel munkássága és hatása mezőgazdaságunk fejlődésére. Magyar Tudomány, 4.1961. 229-235. [3] Szabó M.: Tessedik Sámuel élete és munkássága. Mezőgazdasági Múzeum Füzetei, 11 .Bp. 1960. [4] A szarvasi ev. ótemplomban - 150 éves jubileuma - alkalmából az ünnepi istentiszteleteken és a díszközgyűlésen elhangzott beszédek és Üdvözlések 1788-1938. Szarvasi Ev. Egyház. Szarvas, 1938. [5] TóthL.: Tessedik Sámuel reformtevékenysége. Tankönyvkiadó, Bp. 1980. [6] Vácz £.: Tessedik Sámuel (1742-1820). A Nyíregyházi Luther SzOvetsig kiadványai, 4. Nyíregyháza, 1942. [7] Wellmann I.: Tessedik és a magyar agrárfejlődés. Agrártörténeti Szemle, 2. 1961. 204-222. 6