Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, EGYESÜLETI ESEMÉNYEK - Dr. Takáts Tamás: Megemlékezések a Soproni Területi Szervezet 30 éves fennállása alkalmából (Ünnepeltek Sopronban) - Dr. Vágás István: Tanulmányút a Dél-Alföld természetes szikes vizeinek helyszíni bejárására

Megemlékezések a Soproni Területi Szervezet 30 éves fennállása alkalmából (Ünnepeltek Sopronban) Ünnepi ülések voltak Sopronban 1991. június 3-4-én a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Területi Szervezete (STSZ) harmincéves fennállása alkalmából. A rendezvényeken részt vettek a Társaság Intézőbizottságának (IB) tagjai közül: Dr. Juhász József elnök, Raum László főtitkár, Geszler Ödönné és Havas András főtitkárhelyettes, valamint dr. Vitális György szerkesztő. 1. Június 3-án délután az IB, az STSZ vezetősége és néhány megjelent tagja a soproni temetőkben a síroknál megemlékezett az STSZ egykori vezetőiről: Boronkay Pálról, Köves Lászlóról, Szekér Lajosról, dr. Varga Lajosról és dr. Vendel Miklóstól, valamint Zádor Alfréd tiszteleti tagról. A méltatásokat az STSZ részéről Németh Kálmán társelnök, illetve dr. Takáts Tamás elnök tartotta, majd a Társaság nevében koszorút helyeztek el a sírokra dr. Juhász József és dr. Takáts Tamás. Részt vett a megemlékezéseken a halottak néhány élő családtagja is. 2. A temetői program után a résztvevők kiutaztak Fertőrákosra, ahol megtekintették az ÉDU-V1ZIG Fertő-tavi Kutatóállomását (FKÁ); a FKÁ tevékenységét az állomásvezető, dr. Takáts Tamás mutatta be a résztvevőknek; majd az STSZ vezetősége vendégül látta a vendégeket. 3. Június 4-én 9 órakor kezdődött az STSZ ünnepi ülése a MTESZ soproni székházában, amelyen megjelent az IB, az STSZ vezetősége és néhány tagja. Sopron várost Hirschler Rezsó polgármester képviselte. Az ünnepi ülést az STSZ elnöke nyitotta meg, majd a polgármester köszöntötte a résztvevőket. Az ünnepi beszédet dr. Juhász József tartotta, méltatva az STSZ harmincéves tevékenységét. Kiemelte, hogy - az STSZ különleges helyet foglal el a Társaságban, amelyet a város történelmi szerepe határozott meg; - a város elzártsága jó hatással volt az STSZ működésére, a belső igényességét növelte és olyan elnököket, titkárokat nevelt, akik a város érdekeit mindig a legmesszebbmenőkig magukénak vallották; - az S TS Z-nek elévülhetetlen érdemei vannak a város vízellátásának, csatornázásának és szennyvíztisztításának megvalósításában; - az STSZ úttörő munkát végzett a Fertő kutatásában és leírásában; - az STSZ tagjai közül a Társaság tiszteleti taggá választotta: Boronkay Pált, dr. Vendel Miklóst és Zádor Alfrédot, Schafarzik Emlékéremmel dr. Varga Lajost, Pro Aqua Emlékéremmel Garád Róbertet és Köves Lászlót tüntette ki. Társaságunk elnöke külön köszöntötte az STSZ egyetlen élő és jelenlévő alapító tagját, Kóthy István erdőmérnököt, akinek átnyújtotta a Társaság szerény ajándékát is. Az STSZ harmincéves tevékenységéről Németh Kálmán számolt be. Elmondta, hogy - az STSZ működését korábban mindig az elnök szakterülete határozta meg: Varga idejében a Fertő, Vendel idejében a vízkutatás, az ivóvízellátás, Köves idejében a technikai témák kerültek előtérbe; Zádor a város vízellátási és csatornázási problémáinak rendezésében szerzett érdemeket; - az STSZ jelenlegi vezetőségének tevékenységében azonos súllyal szerepelnek a nagy elődök által felvetett témák, sőt dr. Rácz József bekapcsolódásával az erdészeti hidrológia is bevonult a kiemelt témák közé; - a gazdasági élet nehezebbé válásával a társasági munka is nehezebbé vált. A beszámoló után ismét felszólalt a polgármester, majd dr. Takáts Tamás zárszavaival befejeződött az STSZ ünnepi ülése. 4. Az STSZ ünnepi ülése után szünet következett, és 11 órakor megkezdődött az IB nyilvános, kihelyezett, soronkövetkező ülése, amelyen az IB tagokon kívül részt vett az STSZ vezetősége és néhány tagja. Dr. Takáts Tamás 1 Soproni Területi Szervezet elnfike Tanulmányút a Dél-Alföld természetes szikes vizeinek helyszíni bejárására (Szeged, 1991. június 6.) A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete 1983 óta évenként egy alkalommal tanulmányi bejárást hirdetett a Dél-Alföld természetes szikes vizeinek, illetve hidrológiai nevezetességeinek bejárására. Az áttekintés érdekében megemlítjük, hogy 1983. június 7-én Fülöpháza, Jakabszállás és Bugac körzetének akkor éppen kiszáradt tavai, 1984. május 22-én a Szappanos-szék, Hattyús-szék, Kelemenszék, Ródli-szék és a Fülöpházai homokbuckák, 1985. szeptember 4-én a Bugaci-ősborókás és homokbuckái, a Ródli-szék, Gáspár-szék és Szekercés-szék, 1986. szeptember 4-én a lakiteleki Tőserdő, az Alpári-magaspart, a Tisza III. vízlépcső munkaterületének helyszíne, 1987. szeptember 4-én a szegedi vízügyi emlékhely, az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark és a pusztaszeri Dongér-tó, 1988. szeptember l-jén a kardoskúti Fehértó, 1989. augusztus 31-én a Szeged-Kecskemét-Fülöpháza-Izsák-Csólyospálos útvonal szikes tavai és semlyékjei, 1990. augusztus 30-án a Csipak-szék, Madarász-tó, Mórahalom, Pusztaszer tavai és a Kúnfehértó voltak a bejárás úticéljai. A tanulmányutakat elsősorban dr. Molnár Béla szegedi egyetemi tanár szervezte és vezette tanszéke szakgárdájának segítségével. Szakmai előadásokat tartottak még a terepen a különböző alkalmakkor: az azóta elhunyt dr. Kiss István, illetve dr. Csongor Győző, Szépfalusi József és dr. Vágás István. Az idők folyamán országos érdeklődés mellett alakult ki a bejárásokat látogató - rossz idő esetén 15-20, jó idő esetén 35-40 létszámú - szakmai érdeklődők köre, akik mellől nem hiányoztak az ifjú gyerekek, vagy az unokák sem. Az évről-évre újra találkozó társaságban az elhunytak emlékének tiszteletére is nyflott alkalom. 1991. június 6-án - immár a kilencedk bejárási alkalommal a költségek kímélését is szem előtt tartva, a bejárás Szeged körzetére szorítkozott. A 40-nél népesebb érdeklődő társaság először a Széchenyi Istvánról elnevezett Maty-éri evezőspályát és annak vízellátási műtárgyait tekintette meg, amelyet a létesítmény tervezője, Fajka László ny. mérnök mutatott be. A többcélú vízügyi létesítmény nemcsak a sport céljaira készült: a téli-tavaszi időszakban belvíztárolási feladatokat is elláthat, nyáron pedig vizéből öntözni lehet. A Szegedi Vízművek és Fürdők kezelésé60