Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Barna Bertalan: A Kiskörei Vízlépcső vízkészlet-gazdálkodási hatásvizsgálata

is, hogy a Zagyva torkolata alatti vízhasználatok mértékadó helyzetben már a mederben hagyandó élővizet fogyasztották. A Kiskörei vízgazdálkodási rendszer vízminóségjavító hatása különösen a Hortobágy-Berettyó és a Körösök vízrendszerében mutatkozik. A vízminőségvizsgálati eredmények egyértelműen kimutatják, hogy a Hortobágy-Berettyó igen kedvezőtlen ammónium koncentrációja csak a tiszai vízátvezetések hatására csökken a tűrhető határérték (2,5 ml/l) alá. A Tisza összesen 708 GWh/ év elméleti vízienergia készletéből a Kiskörei Vízlépcső 32%-ot, tehát 230 GWh/év mennyiséget koncentrál. Ennek az energiamennyiségnek a Kiskörei Vízerőmű jelenleg több mint az egyharmadát hasznosítja, 1981-től átlagban évi 83,4 GWh/év villamosenergiát termel. A Kiskörei vízgazdálkodási rendszerben további, mintegy 20 GWh/év energiamegtakarítás jelentkezik a vízkivételek és átemelők szivattyúzási energia megtakarításai és többletei különbözeteként. A Kiskörei Vízlépcső 89,25 m Orsz. duzzasztási szintje a Kisköre és Tiszalök közötti Tisza szakaszon 73 km EGB szerinti III. kategóriájú és 47 km II. kategóriájú hajózóutat biztosít 1000, illetve 650 tonnás hordképességű hajók számára. A 89,25 m Orsz. duzzasztási szintnél mintegy 100 km

2 kiterjedésű, 28 km hosszú és átlagosan 4 km széles tározótó körül üdülőövezet alakul ki. Idegenforgalmi szempontból különösen Tiszafüred, Abádszalók, Kisköre, Sarud és Poroszló fejlődik, szállodák, kempingek, homokfövenyes strandok és vendéglátóipari központok létesülnek. 1982-től 1987-ig az idegenforgalom megötszöröződött: az idelátogatók száma évi 20 ezerről 100 ezerre növekedett. 4. A duzzasztott vízszintre vonatkozó igények kielégítése A 2. pontban felsorolt rendeltetési célok meghatározott vízszint, illetőleg vízszint-változtatási igényeket jelentenek a Kiskörei tározóban. Ezek a következők: a) A hasznosítható vízkészlet növelése szempontjából a többlet képzési kapacitás a 89,25 m Orsz. duzzasztási vízszint környezetében 1 millió m

3/cm fajlagos értékű. A jelenlegi üzemelési szabályzat által megengedett ±5 cm-es eltérés a tartandó duzzasztási szinttől, továbbá az ürítéskor megengedett 20 cm/d vízszintcsökkentési mérték, mint keretfeltételek, jelenleg elegendőek a vízkivételi és az energiatermelési vízigény-változások napon belüli kiegyenlítéséhez. b) A Nagykunsági és a Jászsági főcsatornák gravitációs vízkivételi főműveinek minimális vízszint igénye 88,25 m Orsz. c) Csűcsenergiatermelés a 154-540 m

3/s közötti érkező vízhozamtartományban történik. Napon belül a csúcsidőszaki és az azon kívüli vízhozamok különbsége max. 200 m

3/s lehet. A napi átlagvízhozam felett 100 m

3/s többlet vízhozam átlagosan 12 órán át történő levezetése 4,3 millió m

3 vízmennyiséget igényel, ami 4,3 cm duzzasztott vízszint ingadozást okoz. d) Az üdülési célú hasznosítások a nyári idényben, minél kevésbé változó, 89,25-89,00 m Orsz. közötti vízszintet igényelnek a Kiskörei tározóban. Az előírt 89,25 m Orsz. duzzasztási szintet a 0-300 m

3/s érkező vízhozamok tartományában ±5 cm megengedett eltéréssel kell tartani az üzemelési szabályzat szerint. Ez a 10 cm-es vízszintingadozási lehetőség 10 millió m

3 tározott többlet képzési kapacitást jelent, ami az energiatermelés feltételeit is kieglégíti (c/pont). Ugyanez a tározókapacitás aszályhelyzetben 20 napon át 5,8 m

3/s, vagy 30 napon át 3,9 nr/s többletvízhozamot biztosíthat. Nagyobb mértékű vízpótlási igény esetén a duzzasztott vízszint tovább csökken. A főcsatornák 88,25 m Orsz. minimális vízszint igényét (b/pont) 600-1300 m

3/s érkező nagyvízhozamok tartományában nem lehet biztosítani, mert ilyen időszakban a duzzasztás mértéke csökkentendő a nagyobb mértékű visszaduzzasztás elkerülése céljából. Ilyen helyzet a május 1-szeptember 30. közötti időszakban statisztikailag átlagosan 26 napon át következik be. Az erőmű csúcsrajáratása csak a tározó napon belüli kiegyenlítő-képességét veheti igénybe. Ez azt jelenti, hogy a csúcsidőben levezetett, valamint ugyanazon a napon csúcsidőn kívül továbbengedett vízmennyiség összege nem lehet több a napi érkező vízmennyiségnél. A napi csúcsrajáratást tehát úgy kell végrehajtani, hogy a tározó vízszintje - az árvízmentes üzemelési időszakokban - mindig a megadott vízszintkorlátokon (d/pont) belül maradjon. További problémát jelent a tenyészidőszakon kívüli, sokszor egymásnak ellentmondó vízszintszabályozási igények kielégítése (természetvédelem, halászat, vadászat, erdészet, ökológia, vízgazdálkodás, karbantartás stb.). Mindezek felmérésére és összeegyeztetésére készítette el a VIZll tRV - számos szakintézmény bevonásával - a „Kiskörei Vízlépcső hatásvizsgálata és fejlesztési javaslata" című anyagot, melyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság széles körű társadalmi vitára bocsájtott. 48