Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Mátrai István: A tiszai vízlépcsők kiépítése, Kisköre

4. ábra. Mezőgazdasági vízhasználatok 1963-1980 (Ebből 2/3 Tisza-völgy, 113 Duna-völgy) sításra. Az 5. ábra áttekintést ad a különböző tározási módok 1 m

3 tározott vízre jutó beruházási költségeiről, 1960. évi árszinten. A legkedvezőbbnek tekinthető a kiskörei hullámtéri tározás. Az eredetileg Tiszaburára tervezett vízlépcsőnek Kisköre mellé való helyezésével igen kedvező lehetőség nyílt a különösen széles, 120 km

J-es hullámtér hasznosítására. Később is voltak más tározási elgondolások, pl. az ún. emelt szintű, és nagy mélységű síkvidéki tározókra [5]. Nagyobb távlatban - ha erre szükség lesz - egy, a Dunából a Galga-völgyön kiépíthető, és szükség szerint bővíthető kapacitású szivattyús vízpótlás lesz várhatóan a leggazdaságosabb [9]. Kisköre A 60-as évek öntözésfejlesztési terveiben került sor a második tiszai vízlépcsőre. A várható öntözővíz-hiányok pótlására az előzőleg tervezett síkvidéki tározással szemben került alkalmazásra a hullámtéri tározás, a szükség szerint változtatható dinamikus duzzasztással [4, 5]. Nagyobb energiatermelés érdekében a nyári időszakon kívüli hullámtéri duzzasztást terveztek, három ütemben növelendő magasság mellett. Eddig egy közepes 89 körüli szintet tartottak. Az állandó hullámtéri duzzasztás mellett a terület elmocsarasodott, cserjék, bozótok vették át az eddig nagyrészt rétek és morotvák helyét. A fakivágás csak elkezdődött, helyét mintegy 80 000 tuskó jelzi. Az állandó hullámtéri vízborítás miatt növekszik a hullámtér feliszapolódása. A folyamatban levő környezeti hatástanulmányban közölt VITUKI adat szerint a várható évi hordaléklerakódás 0,2-3,7 millió m

3 közötti. Az öntözésnél megállapítható, hogy a 300 000 ha-os fejlesztés rendkívül túlzott volt. Az 1974 óta eltelt 17 évben az öntözött terület a tervezettnek 10%-át sem érte el, szemben az előirányzott 10 éves megtérüléssel. Bár volt a munka alapján banki kezdeményezés a leállításra, azonban az nem volt eredményes. Az öntözőcsatornák csak részben épültek meg, az adottságok miatt kedvezőbb jászsági területen, alig volt öntözés. A vízlépcső eredeti terv szerinti továbbépítése és üzeme nem reális. Nemcsak a még hátralévő milliárdos nagyságú további ráfordítások, hanem a duzzasztásnak számos, öntözésen kívüli egyéb hatása miatt elsősorban a hordaléklerakódásra, vízminőségre, vízerőtermelésre, környezeti hatásokra, víziközlekedésre, üdülésre stb. Alapvető, hogy a hullámtéren csak akkor legyen duzzasztás, ha az öntözésnek szüksége van a tározott vízre, tehát IV-V-től kezdve VIII-IX-ig. Ezzel a hullámtér lényegében az eredeti állapothoz közel hasonló helyzetben marad, tehát nem következnek be kedvezőtlen környezeti és ökológiai hatások. A magas duzzasztás következtében a nagy kiterjedésű - nyomás alatti kék homok réteg kedvezőtlen az egyébként is magas talajvízű területekre. A fentiek alapján javasolható 89-89,25 m körüli nyári duzzasztási szint, egyébként 88,00 m normál duzzasztási szint mellett. Egyedüli hátrány a vízerőtermelés mintegy 10%-os csökkenése. Ezzel szemben nem romlanak a hullámtér, és a mintegy 40 000 ha-ra becsült nagyságú terület talajvíz és vízgazdálkodás viszonyai. Különösen kedvezőtlen lenne a helyzet a kék homok rétegek táplálásánál. Nagyobb őszi és téli csapadék, fagy után az amúgy is belvízveszélyes területen. A többlet energia értéke sokkal kisebb, mint az egyéb területen keletkező károk. A vízerőtermelés értéke más ágazatok terhére túl van becsülve. A kimutatott 52,8 fill/kW-on helytelen [8], mert nincs benne az a kár, amit a kiskörei erőtelep csúcsüzeme okozta partszakaszok kijavítására, 40 millió Ft értékben, a vízügyi ágazat fordított [7], Egyébként ezenkívül az energiaágazatot kell terhelnie annak az iszapkotrási költségnek is, amit az őszi és tavaszi időben a hullámtéri magasabb duzzasztás tesz szükségessé. Üdülés, közlekedés A Tisza tó az alapvető célon kívül kedvező lehetőséget nyújt a vízparti, és vízen való üdülésre, horgászásra és különböző vízisportokra. A hasznosítások mellett is abszolút prioritása van az árvíz és jég levezetésének, a Tisza eddig is aránylag kedvező vízminőségének, de legfőképpen annak a természeti környezetnek, amit a hullámtér és meder dinamikus együttműködése, a fauna és flóra számára ad. Az eddigi Ilm körüli vízszintingadozás a javasolt duzzasztási ütemterv mellett kereken 3 m-re csökken. A 91,10 m-es, 1%-os árvízszint, a hozzátartozó iszaphordalékkal bármikor előállítható, a létesítmények ennek megfelelően épültek. Csónakázásra és vitorlázásra elsősorban a nagyobb mélységű abádszalóki öblözet a kedvező. A sekélyebb vizeken csónakok és kisebb, 5-8 személyes üdülő- vagy lakóhajók a célszerűek. Ezekkel akár a 8 hónapra is meghosszabbítható az idény. A közép-angliai iparvidéken a régi kis szén- és acélszállító csatornákon ma főleg ilyen kis hajók vannak. A tiszai nagyhajózás ügye nem reális. A szóban forgó 1500 tonnás uszályokkal nem lehet számolni, mert nincsenek víziútra gazdaságosan átterelhető áruk, sem fajtában, sem mennyiségben. Csongrád A csongrádi vízlépcső tervében is szerepelt a hullámtéri tározás, bár az adottságok miatt kisebb mértékben. A vízlépcső megépítésének időszerűsége nagymértékben függ az öntözés fejlődésétől. Valószínű, hogy hullámtéri tározásra itt nem lesz szükség, ami kedvező környezeti szempontból. Az öntözés fejlődése nélkül a vízerőtermelés és a víziközlekedés nem garantálná a közeljövőben a létesítés gazdaságosságát. 46 5. ábra. Tározási változatok