Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Szlabóczky Pál: A szeszélyes hidrogeológiai kép mélyépítési következményei miskolci dombterületeken

tonit a felszín alatt 10-15 m-re, sőt van ahol 26 m-re települ. Vízföldtani szempontból a fennsíki mészkő takaróból jelentősebb a szarmata durva mészkő. Elterjedése, vastagsága és kifejlődési típusa alapján jó víztároló kőzet. A Duna felé a víz szivárgása a folyó vízháztartási témakörében is vizsgálandó [17]. Diósd térségében különösen Érdligetnél a víz a mélyebbre szivárogva a szarmata mészkő alatti lajta mészkőből fakadt elő forrásként, melynek vízhozama csak néhány liter. A csapadék utóhatásaként a kisebb források természeténél fogva bővül vagy apad a vízhozam [14]. A mészkő pórusaiban tárolt víz nem sok, de egyes helyeken ásott kutakat lehetett telepíteni. A szarmata mészkőben települt vízzáró bentonitos réteg vízföldtani jelentősége, hogy a bentonit feletti részen a víz jobban összegyűlik, de az alatta levő részeken a mészkő száraz marad. A töréses szerkezet mentén szivárog, folyik le a víz a bentonit alá. Diósd és Budatétény pincéiben tapasztalható ez a jelenség. A száraz helyeken raktárakat is építettek. Előfordult, hogy egyes alkalmatlan helyen kiképzett raktárban a fedő felől víz szivárgott, csurgott vagy folyt be [15, 18]. A töréses rendszerben a mikro-, mező- és makro-repedéseken keresztül a megjelenő víz az összeköttetést segíti elő a talajvizektől a rétegvizek felé [7, 11]. A szerkezeti mozgások miatt történt elmozdulás okozta, hogy a bentonitos rétegek különféle mélységekben találhatók [18], A terület környékének vízföldtani áttekintése és minősítése a vízföldtani térképeken tanulmányozható [8,16, 19]. Kutak telepítésére inkább a lajta mészkő és a szarmata mészkő alatti homokosabb, kavicsosabb rétegek víztárolói alkalmasak. Jellemző diósdi fúrás [2]: Diósd K. 10. sz. vízkutató fúrás, a Vízmű 3. sz. kútja: összevont rétegsor=19 m iszapos agyag (negyedidőszak), 181 m mészkő, homok, kőzetlisztes agyag, kavics, (miocén); vízadó képződmény szűrőzve= 135,5-140,0 mig és 171,0-176,0 m-ig; nyugalmi vízszint=-10,5 m; vízhozamok=200 l/min a 16,0 m-es üzemi szinten, 180 l/min a 18,0 m-es üzemi szinten, 350 l/min a 20,0 m-es üzemi szinten; vízhőmérséklet=20 °C; mélység=200,0m; mélyült=1975. évben; feldolgozta=Verrasztó Zoltán [2], Összefoglalva megállapítható, hogy a terület miocén mészköve jó vízvezető, de a települési viszonyok következtében kevésbé jó tároló. IRODALOM [1] Báldi T.: Magyarországi oligocén is alsómiocén formációk. Akadémiai Kiadó, Bp. 1983. [2] Bohn P.-Szebényi L.: Magyaroszág mélyfúrási alapadatai 1975. MÁFI kiadás. Bp. 1977. [3] Böcker T.-Liebc P.-Lorberer Á.Szilágyi G.: A Dunántúli-középhegység főkarsztvíz-tárolójában és a kapcsolódó vízrendszerekben bekövetkezett változások! Földtani Kutatás, 29. 4. 1986. 85-90. [4] Fodor T.-né-KLebB.: Magyarország mérnökgeológiai áttekintése. A MÁFI alkalmi kiadványa. Bp. 1986. [5] Gßbel E.: Az Érd környéki vízkutató fúrások által kimutatható hegységszerkezeti és vízföldtani viszonyok. Hidrológiai Tájékoztató, 1964. június, 28-31. [6] Juhász Á.: Évmilliók emlékei, Magyarország földtörténete és ásványi kincsei. Gondolat Kiadó, Bp. 1987. [7] Juhász J.: Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976. [8] Kisdiné Bulla J.-Raincsákné Kosáry Zs. és munkatársai: Budapest területének földtani, vízföldtani, épftésalkalmassági térképei. MÁFI Kiadványa, Bp 1984. [9] Ozoray Gy.: A Tétényi fennsík vízföldtana. Hidrológiai Tájékoztató, 1963. június, 35-39. [10] Ság L.: Földtani alapok. In: Magyarország tájföldrajza, A Dunántúliközéphegység A) Természeti adottságok és erőforrások. Akadémiai Kiadó, Bp. 1987. 40-139. [11] Schafarzik F.-Vendl A.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Stádium Sajtóvállalat Rt. Bp. 1929. [12] Schafarzik F.-Vendl A.-Papp F.: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Műszaki Könyvkiadó, Bp 1964. [13] Scheuer Gy.: A Tétényi-fennsík keleti részének vízföldtani viszonyai. Hidrológiai Tájékoztató, 1986. április, 25-26. [14] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. A MÁFI kiadványa, Bp. 1962. [15] Siposs Z.: Jelentés a budafoki szarmata mészkőben épített pincék állékonysága biztosítása érdekében tartott értekezletről. MÁFI Adattár. Mészkő 31. Kézirat, Bp. 1957. [16] Siposs Z.: Magyarország Vízföldtani Prognózis Térképe. Magyarország Földtani Atlasza 13.1. M-l:500 000 ma. A MÁFI kiadványa. Bp. 1989. [17] Siposs Z.: Vlziutak fenntartási, fejlesztési és hasznosítási munkálataihoz a hidrogeológiai tevékenység segítségének lehetőségei. Magyar Hidrológiai Társaság IX. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Vlziutak, holtágak, tavak hasznosítása, Székesfehérvár. Magyar Hidrológiai Társaság kiadványa, Bp. 1991. 287-291. [18] Szabói.: Földtani adatok anagytétényi bentonit előfordulások ismeretéhez. A MÁFI Évi Jelentése az 1955-56 évrffl, Bp. 1959. 325-330. [19] Vitális Gy.: Magyarország vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Tájékoztató, 1989. október, 29-35. [20] Vitális I.: A nagytétényi fullerföld és bányászata. Mat. Term. Tud. Értesítő, 55, 1937. 971-984. [21] Wein Gy.: A Budai hegység tektonikája. MÁFI alkalmi kiadványa, Bp. 1977. A szeszélyes vízföldtani kép mélyépítési következményei miskolci domb-területeken SZLABÓCZKY PÁL Mélyépítési Tervező Vállalat A miskolci Avas már megtörtént, és a Bodótető folyamatban levő beépítésével járó mélyépítési problémák egyik kiinduló pontja ezen vulkanogén kőzetanyagú domb-területek [3] szeszélyes vízföldtani települése. Avas „A Miskolc Avasi lakótelep (geotechnikai szempontból szerzői m. j.) nem mondható szerencsésnek, gazdaságosnak, sőt az egyik legkedvezőtlenebb területnek Ítélhető. Már ekkor (1966ban, szerzői m. j.) felhívtuk a figyelmet arra, hogy az Avas geotechnikai adottságai kedvezőtlenek, a terület mozgásveszélyes, ezért esetleges beépítése során jelentős többletköltségekkel kell számolni" írja Lukács Tóth Attila az FTV 1980-as évkönyvében [2]. Az Avas felszínközeli vízföldtani jelenségei (1. ábra): - a több szintben is megjelenő talajvíz (régi kutak, talajtechnikai fúrások alapján); - időszakos talajvíz-források (külszínen és pincékben) - régi szőlőműveletek drén nyomai (Greutter szőlő); - és az összefüggő talajvíz domborzat. Ez utóbbit igyekeztünk bizonyítani (2. ábra) a 60-as évek közepén kb. félszáz kerti ásott kútban társadalmi munkában [4], majd megbízás alapján [3] végzett rendszeres vízszint méréseinkkel [1], A dombetőn a néhány m vastag bama agyag alatt összefüggő „ homok sapka " települ, amely a lejtő irányú földalatti vízszivárgások kőzettani meghatározója. Ennek erodált, lemosódott rétegnyúlványai követhetők a domboldalon, lejtőn is. A magas vízállású területek, időszakos forrásvonalak és a homok lencsék helyzetéből arra következtethetünk, hogy az Avas déli, keleti 40