Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Ponyi Jenő: Másodlagos termelés a Balatonban

Numerikus megoldást alkalmazva a talajvízszint-változás időbeni alakulását is nyomon követhetjük. Eredmények A két módszer összehasonlítása érdekében azokat ugyanazon mintafeladatra alkalmazva a 4. ábrán látható nyomásgörbéket kaptuk. (Az eredeti talajvízszinthez képest a duzzasztás 7 m magasságban, a szivárgócsatorna vízszintje pedig 1,8 m mélységben volt.) 3. ábra. A véges differencia modell blokkrendszere jeit, továbbá a duzzasztás és a szivárgócsatorna által már nem befolyásolt, nagyobb távolságban eredeti állapotban maradt talajvízszintet képviselik. Bármely blokkban meghatározhatunk egy ismeretlen h potenciált a szomszédos blokkok potenciáljai alapján. Ha a blokkok azonos méretűek és a transzmisszibilitás állandó, akkor a keresett érték a szomszédos blokkok potenciáljainak számtani közepeként adódik, vagyis mind a négy szomszédos blokk azonos (0,25-ös) súllyal szerepel a keresett középponti érték számításánál. Egyéb esetekben - és a peremeken is - ezt a súlyt a Boussinesq egyenletből levezethető differencia egyenlet alapján lehet figyelembe venni. A számítás kezdetén az ismeretlen potenciálú blokkokra fel kell venni egy kezdőértéket, majd valamennyi blokk potenciáljának számítása következik az előbb leírt módon. Már ebben az első lépésben is megváltozik a modell peremeinek közelében lévő blokkok potenciálja. A továbbiakban a számítást több lépésben meg kell ismételni, mindaddig, amíg a változások a teljes modellre nézve adott hibahatáron belül nem maradnak. így végül is a modellezett szivárgási tér potenciáleloszlását, illetve ennek alapján pl. a fedőréteg alsó síkján kialakuló nyomásvonalat kapjuk meg, amelyen jól kirajzolódik a már említett talajvízgerinc. 4. ábra. Nyomásgörbék a szivárgócsatorna mentett oldalán A görbék egymástól eltérnek. Valószínű, hogy a numerikus modellel kapott kép, a keskenyebb, de valamivel magasabb talajvízgerinc áll közelebb a valósághoz. Megállapítható volt még, hogy a gerinc kialakulásához a jelzett feltételek mellett 195-200 nap szükséges, továbbá az is, hogy a duzzasztott térből induló vízmennyiségnek csak egészen kis része vesz részt a talajvízszint-emelkedés kialakításában, a nagyobb, kb. 90%-nyi hányad a szivárgócsatornába jut. Másodlagos termelés a Balatonban DR. PONYIJENÓ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, Tihany 1. A termelés általános kérdéseiről A természeti környezetünk fokozódó elszennyeződése miatt, a különböző tudományterületeket képviselő szakemberek, mindinkább fokozott érdeklődést mutatnak az ökológia iránt. Ennek a szakterületnek a közvetlen művelői pedig az ökológiai rendszerek alapvető jelenségeinek pontos feltárására törekednek. A vízi rendszerek megismerését főként a szerkezet (I) és a működés (II) oldaláról közelítik meg. Míg az (I) a fajok minőségi, mennyiségi, valamint egymás közötti kapcsolatait stb., addig a (II) a táplálék hálózaton keresztül lezajló anyag- és energiaáramlási kérdések vizsgálatát (termelésbiológia, vagy produkcióbiológia) jelenti [10]. A „produkció" fogalma, valamint az ehhez kapcsolódó különböző kifejezések értelmezése és használata a külföldi és hazai szakirodalomban eltérő. Ma általában a produkció alatt egy adott időtartamra vonatkozóan, egységnyi térfogatban, vagy területen mért biomassza változást értenek. Az utóbbi évtized szakirodalmában különbséget tesznek az ún. tiszta produkció (net production) és teljes (gross production) között. Az utóbbi nemcsak a biomassza növekedésből adódó többletet, hanem az anyagcsere okozta veszteségeket is magában foglalja. Többféle értelmezésben használják a „biomassza" kifejezést is. Ma Winberg [17] megfogalmazásával élve a biomassza (=standing stock, standing crop, pillanatnyi állomány) a populáció vagy közösség egyedeinek a teljes tömege egy adott (víz)térfogatra, vagy felszínre vonatkoztatva. A biomasszát rendszerint nedves, vagy száraz súlyban, hamumentes száraz súlyban, szerves szénben, nitrogénben, illetve joule-ban fejezik ki. A produkció-biológia a biológiai termelést, valamint az ökológiai rendszerek anyag- és energiaforgalmát vizsgáló tudományág [6]. A termelési folyamat, illetve az anyag- és energiaáramlás a „tápláléklánc" mentén zajlik le. A „tápláléklánc" első tagja az autotróf növények - a vizek esetében főként az algák - amelyek a szerves anyagot hozzák létre, ezt nevezik elsődleges termelésnek (=primary production). A magyar szakirodalom [1, 7, 9, 11, 18 stb.] építő, vagy konstruktív szervezeteknek nevezi. A „tápláléklánc" második tagját a 31