Hidrológiai tájékoztató, 1992

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Váradi József: Csatornák fenntartása

A szükséges fenntartási keretmegállapításnak ez a közelítése azért is indokolt, mert a földművek esetén nem alkalmazható az ipari gyakorlatban bevált, döntően kopásból és fáradásból származó tönkremenetelt figyelembe vevő állóeszközarányos fenntartási hányad számítása. A földművek tönkremenetele jórészt véletlen, az ember által nem, vagy csak nagyon költségesen befolyásolható események hatására következik be, másrészt a természetes vízfolyásmedreknek, holtágaknak állóeszköz értéke nincs, fenntartási igénye viszont van. A fenntartási kataszter összeállításának első metodikáját és módszerét a közelmúltban dolgozta ki a szegedi, gyulai és bajai vízügyi igazgatóság szakembereinek egy csoportja. Érdekviszonyok érvényesítése a fenntartásban Tény, hogy a vízrendezési és vízhasznosítási fenntartási feladatok műszakilag szükséges mértékű teljesítéséhez előzetes felmérések és számítások szerint is a jelenleg rendelkezésre álló keretnek 2-2,5-szeresére lenne szükség. Erre a jelentős keretemelésre a közeljövőben nincs reális remény, ezért keresni kell azokat a lehetőségeket, amelyek a feladatok ellátásának pénzügyi alapjait segítik megteremteni, különös tekintettel az érdekek és piaci viszonyok figyelembevételére. A jelenlegi, döntően állami tehervállalásra alapozott feladatellátás nem felel meg az érdekek és költségek elismerését és érvényesítését előtérbe helyező piacgazdaságra való áttérés szándékának. Tisztázni kell az állami szerepvállalás mértékét amit abból kiindulva kell meghatározni, hogy az államnak kötelessége az élet- és vagyonbiztonság feltételeit megteremteni és bizonyos színvonalon garantálni. Ezért, különösen a belvízrendszerek főcsatornái, a vízgyűjtők gerinc vízfolyásai, a nagy térségek vízgazdálkodására jelentős hatással levő művek állami tulajdona és kezelése indokolt, vagyis azoké a műveké, ahol az érdekviszonyok nagyon áttételesek vagy kiterjedtek. Külön tisztázni kell az állami szerepvállalás mértékét az öntözés és halastavi vízbiztosítás, valamint a termesztéstechnológia szerves részét jelentő csurgalék és lecsapódó vizek elvezetésének költségviselésében. A jelenleg e területen meglevő rejtett állami támogatás mértékét világossá kell tenni, vagy a haszonélvezőre át kell hárítani. Körültekintő megoldást igényel a védekezési költségek megosztásának és vállalásának a problémája. Érvényt kell szerezni a költségek megosztása és átháríthatósága elvének. A nyilvánvalóan többletmunkát, vagy rongálódást okozó területhasználói magatartás, illetve lehatárolt érdekkörök előnyeit megteremtő beavatkozás esetén, a fenntartás és üzemelés költségeit is az érintettekre kell áthárítani. Ezzel párhuzamosan meg kell szüntetni a fenntartási és beruházási keretek rendkívül sok kárt okozó elkülönített kezelését. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a nagyobb (pl. 50 millió Ft feletti) beruházások esetén a beruházás szerves része lehessen a szükséges fenntartó gépek megvásárlása is. Fenntartási stratégia Az elmondottakat a vízrendezési és a mezőgazdasági vízszolgáltatás közelmúltban elkészült stratégiája az alábbiakban foglalta össze: Gondoskodni kell a művek megfelelő - vízgazdálkodási, környezet- és természetvédelmi, valamint gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő - karbantartásáról. Át kell értékelni a fenntartási keretek kormányzati, ágazati és szakágazati meghatározásának és elosztásának módszerét: - meg kell szüntetni az állóeszközértékkel arányos keretszámítást és felosztást, a keretek megállapításának és felosztásának alapja a területhasználattal szoros összefüggésben levő, a műszaki szükségességet és fenntartási volument egyaránt figyelembe vevő kataszter kell legyen, ezért ezt el kell készíteni, - a fenntartási és beruházási keretek közötti különbségtételt meg kell szüntetni. A helyi jelentőségű közcélú művek esetében államilag a fenntartási tevékenységet kell normatív alapon támogatni, az érdekeltek tehervállalását az állami tulajdonú művek üzemeltetésére is kl kell terjeszteni. A fenntartási feladatok ellátásának eszközrendszerét fokozottan fejleszteni kell. Keresni kell a gépesítés és a biológiai módszerek alkalmazásának új lehetőségeit. A kémiai módszerek alkalmazását - egyelőre nélkülözhetetlen - átmeneti kényszermegoldásnak kell tekinteni, az eszközök beszerzésének lehetőségeit biztosítani kell. A művek szükséges fenntartásának tervezhetőségét mérő és megfigyelő hálózat működtetésével, az állapotfelvétel elvégzésével kell segíteni. A művek üzemeltetésének eszközrendszerét meg kell teremteni, illetve folyamatosan fejleszteni kell. A fenntartási feladatok elvégzésénél és a munka ütemezésénél a műszaki szükségesség és a területhasználói igényszint figyelembevételénél sorolni kell. A sorolás elvégzésére és az ennek kapcsán történő feladat és beavatkozási volumen meghatározására szolgáló módszereket folyamatosan fejleszteni kell. 29