Hidrológiai tájékoztató, 1992
1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Tahy Béla: Az új halászati törvény koncepciója - Dr. Thoma Frigyes: Öt- és hatszögletű párolgáscsökkentő szeleplemez redukciós alakhatásgörbéjének meghatározása adott meteorológiai adatok esetében
A mesterséges tározó mindkét keskeny oldala mentén fele nagyságú hatszöletű szeleplemezek is beépítésre kerülnek, melyeket vízpart felöli oldalukon két-két db hosszúkás úszótestek hordoznak (mint alátámasztó bólyák). 4. Egy megfontolásra érdemes általános szempont. A két fentiekben röviden tárgyalt szeleplemez kiosztások természetesen, - a korábbi cikkekben [5,6,7] is említett elemkiosztásokkal együtt - csak vázlatszerűen adnak útmutatást a tervező mérnök számára. A nehezebb kérdés a továbbiakban a párolgáscsökkentő szerkezet szeleplemezeinek, a bójáknak és kapcsolataiknak részletes megtervezése, továbbá a gyártás számára szükséges műhelyrajzok elkészítése. Ehhez azonban véleményem szerint, egy ún. „párahidraulikai szemléletre", egyfajta pillanatnyi helyzetfelismerésre (fizikai kérdésekre vonatkozó megérzésre) van szükség a rajztábla mellett. Mert a páramolekulák, melyeket megfékezni, ha úgy tetszik „terelni" kívánunk, nehezen irányítható, szemmel nem látható, parányi anyagi részek (molekulák, illetve molekulacsomók). Helytelen szerkezetkialakítás esetén a kellő mértéknél nagyobb mértékben és hamarabb elszöknek a páramolekulák, mint az kívánatos lenne. Nos ezért tartjuk mindenképpen szükségesnek bármely esetleges konkrét tervezés folyamán az egyidejűleg lefolytatott párahidraulikai modellkísérletet. A redukciós alakhatásgörbék meghatározása Ötszögletú szeleplemez esete. Az ötszögletű szeleplemez részeleme háromszög alakú, hasonlóan a hatszögletű szeleplemez részeleme is. Különbség az egyes részelemek között csak a központi szögek között van, amennyiben az egyiknél aj=72°, míg a hatszögletűnél a 2=60° (lásd 1. ábrát). Ez a differencia azonban csak olyan mértékű, hogy párahidraulikai szempontból elhanyagolható. Ezért mindkét részelemre vonatkozólag külön külön nem kell meghatározni a redukciós alakhatásgörbét. A redukciós alakhatásgörbe meghatározási menetét a hatszögletű szeleplemez esetével együtt a következők szerint ismertetjük. Hatszögletű szeleplemez esete. 1. Geometriai megfontolás. Minthogy a hatszögletű - három, egymással 60°-os szöget bezáró tengelyekre szimmetrikus szeleplemez egyenlő oldalú háromszögekre osztható fel (lásd He ábrát), kézenfekvőnek látszott az egyenlő oldalú háromszög alakú szeleplemezre levezetett hatásgörbének az esetleges felhasználása. Ezt az alábbi logikai megfontolással sikerült végül is alátámasztani. 2. Páraáramlásra vonatkozó megkötések. Az alakhatásgörbe meghatározása során feltételezzük, hogy a) a szeleplemez alatti párolgás áramlástanilag a molekuláris diffúzió törvényei szerint megy végbe. Főleg pedig a takaró felület kerülete mentén oldalirányú „befújás" (a függőleges lebernyegek alkalmazása révén) nem fordulhat elő; b) a vizsgált, takaró felület közbülső (tehát nem szélső) hatszögletű szeleplemez mind a 6 oldala nyitott, amint az a 3. ábrán látható. 3.Általános áramlástani megfontolás. A hatszögletű szeleplemez, geometriai kialakítását illetően mint tudjuk, hat darab egymáshoz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszögekből áll. Tegyük fel, hogy az egymással szomszédos egyenlő oldalú háromszögek közös oldalai egy-egy - a közös oldalakon átmenő - láthatatlan függőleges elválasztó lemezzel vannak ellátva. Ez a feltételezés molekuláris diffúzió esetén, kizár minden további - az elválasztó lemez okozta - módosításból eredő veszélyt (hibát). Hiszen ez esetben a szeleplemez alatt a párolgás folyamán a páramolekulák áramvonalai a hatszög súlypontjától annak kerülete felé szimmetrikusak. Ilyen módon feltételezhető, hogy a láthatatlan függőleges elválasztó lemezek nélkül nincs lényeges keresztirányú áramlás a szomszédos háromszögletű lemezek alatti önálló légterek közön. Fentiek előrebocsátása után nyilvánvaló, hogy a hatszögletű szeleplemez mind a hat egyenlő oldalú háromszögletű szeleplemezrésze alatt a redukciós alakhatásgörbe, a korábbi tanulmányunkban [7] tárgyalt „egy oldalán nyitott egyenlő oldalú háromszög alakú" szeleplemezének az alakhatásgörbéjével megfelelő mértékben csökkenti a párolgást. Ebből pedig logikusan az következik, hogy a teljes hatszögletű szeleplemez U/p alakhatásgörbéje visszavezethetővé vált az egy oldalán nyitott egyenlő oldalú háromszög alakú szeleplemez alakhatásgörbére, melyet a 4. ábrán tüntettünk fel. Ezen az ábrán feltüntetett függvénygörbe egyes pontjait a következőkben ismertetett rövidített numerikus módszerrel határoztuk meg. 4. ábra. Öt- és hatszögletű szeleplemez numerikus módszerrel meghatározott redukciós alakhatásgörbéje, egyben az egyenlóoldalú egyoldalán nyitott szeleplemezé is. A redukciós alakhatásgörbe egyes pontjai meghatározására szolgáló rövidített numerikus módszer Az eddig ismertetett numerikus módszer [5, 6, 7] hosszadalmas számítását kerülendő, egy rövidített számításra hívnánk fel az olvasók figyelmét. E célból vegyük közelebbről szemügyre az 1991-ben közzétett tanulmány [7] numerikus számítási részét, mégpedig az „R d" dúsított légtér grafikus meghatározása utáni részt. Ebből kitűnik, hogy a „e" párolgáscsökkentési százalékra a r J VMJ V W, in n (1) N(aab) alakú képlet szolgál. Helyettesítsük be a jobb oldali tényezőket részletesen kifejtett alakjaikkal. Ekkor az alábbi
