Hidrológiai tájékoztató, 1992

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: A Palicsi-tó

A tó természetesen jóval előbb keletkezett, mint ahogy azt a néphit vallja. Feltételezhető azonban, hogy igen száraz esztendőben a tó majdnem, vagy teljesen ki is szárad, és ilyen nagyon száraz esztendőből eredhet a tó keletkezéséről szóló monda. írott adatok a tóról közvetlenül a török kor utáni időkből származnak. Az 1690-es években Marsigli tábornok seregei a tó partján táborozak. .1697. szeptember 28-án Savoyai Jenő herceg császári serege is járt a tó mellett. Az 1727-ben kiadott térképen Szabadka melletti Paligo Palis nevű tó szerepelt, ez tó a Palicsitó. A tó valódi kialakulását egyesek úgy vélik, hogy valamelyik folyónak a holtága. Mások azt állítják, hogy medencéjének kialakulása egy hosszantartó természeti folyamatnak az eredménye. A legelterjedtebb vélemény szerint a jégkorszakban, a nagy lösz- és homolderakódások korában az egész Duna-Tisza közét a keleti irányú szelek lösszel és homokkal borították be. A terület nem volt teljesen sík, ÉNy-i irányú kisebb-nagyobb mélyedések tarkították. A sekélyebb részeket a szél a buckák között lösszel vagy homokkal töltötte fel. A mélyebb részek, amelyekben víz is volt - és ilyen volt a Palicsi-tó területe is - megmaradtak. A vízbe hulló lösz és homok összetömörödött, és vízrekesztő tulajdonságánál fogva a tó fenekét képezte. A legutolsó erősebb löszlerakódások még kifejezettebbé tették a magaslati különbséget a tó és a környező partok között, úgy hogy e mélyedés állandó jellegű vízgyűjtővé alakult (2. ábra). A tó keletkezésének minden mozzanatát ma már nehéz feltárni, bizonyos azonban az, hogy a szél, a vízjárások, a terület délkelet felé való lejtése olyan irányban hatottak, hogy a lösz és a homok határán kialakulhatott a tó. Az Alföldön ismert többi tavak is túlnyomóan a szél munkájának köszönhetően jöttek létre. A Palicsi-tó, a 2 m-t meghaladó mélységével a legsekélyebb tavak csoportjába tartozik. A tó mélységére vonatkozóan igen ellentétesek a leírások, ugyanis 2 m-től 5 m-ig minden mélység szerepel. Itt meg kell jegyezni, hogy csak vízoszlopról van szó és nem a medermélységről. A meder fenekét képező löszt tszf-i magassága ugyanis 99-101 m-ig változik attól függően, hogy 1. kép. A víztorony, Palics fürdőhely jelképe 2. ábra. Palics környékének vázlatos földtani térképe (Treitz Péter után) 1. Futóhomok, 2. Agyagos homok, 3. Szikes homok, 4. Sókivirágzás, 5. Szikes agyag, 6. Tőzeg, 7. Kő az altalajban (holocén)-, 8. Lösz (pleisztocén). 33