Hidrológiai tájékoztató, 1991
MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Megemlékezés Telegdi Roth Lajos vízföldtani munkásságáról, születése 150. évfordulóján
suri Böckh János mellett a Bakonyban, az 1870-es években önállóan a dunántúli dombos vidék és a Lajta hegység, 1883-tól Böckh János sal, Schafarzik Ferenccel és Halaváts Gyulával a Krassó-Szörényi-hegységben végzett földtani felvételeket. Az 1895. évtől pedig az Erdélyi-Érchegység és az Erdélyi-medence területén térképezett. Földtani térképei a legszebbek és a legpontosabbak, amiket csak készíteni lehet, s azok a magyar földtani — térképészeti irodalom valódi büszkeségei. Kár, hogy felvételi lapjainak zöme csak kéziratban maradt meg és aránylag keveset nyomtattak ki. Tanulmányai magyar és német nyelven főleg a Földtani Közlöny, valamint a Magyar Királyi Földtani Intézet Évi Jelentése és Évkönyve, továbbá a kiadott térképsorozatban és azok magyarázói hasábjain jelentek meg. A térképező geológus a földtani felépítés megismerése során óhatatlanul vízföldtani megfigyeléseket is végez. A nyomtatásban megjelent vízföldtani és vízföldtani vonatkozású munkáit időrendben tanulmányozva elsőként Zsigmondy Béla a Tiszavidéki vaspályatársaság érdekében, kellő mennyiségű felszálló víz elnyerése céljából mélyített püspökladányi fúrás rétegsorát 1879-ben dolgozta fel, adatokat szolgáltatva az Alföld altalajának ismeretéhez. A Földtani Közlönyben megjelent tanulmány 1880. évi folytatásában mind a kísérleti, mind a véghez vitt fúrás rétegtani és őslénytani adatait mintaszerű táblázatokban foglalta össze. Figyelemre méltó az „Otocsácz és Eszék hydrographiai viszonyairól" 1883-ban tartott előadása (lásd Földtani Közlöny), melyben a nevezett helységek jó ivóvízszerzése érdekében „a horvát Karstban fekvő Otocsácz helység földtani viszonyait tárgyalva, több példában illusztrálja, hogy hogyan képzelhető e vidéken a földalatti víz közlekedése s annak befolyása a kutak vizére, és azon végeredményre jut, hogy Otocsáczra nézve alig lesz más valami ajánlható, mint a Gacska folyó átszűrt vizének ivása." Eszék esetében pedig „kimutatja, hogy Eszéknél artézi kút fúrása lehetséges, mely kétségkívül jó minőségű vizet is fog szolgáltatni." A „Kismarton vidéke" 1:144 000 ma. C. 6. jelű földtani térképlap 1883-ban kiadott magyarázó füzetében a terület hegy- és vízrajzi viszonyait és ásványos forrásait (Savanyúkút; lajta-pordányi, nagy-höflányi és a sirczi kénes forrás) is ismerteti. A kénes források kéntartalmát a kristályos palakőzetek eredeti pirittartalmára vezeti vissza. A füzetben található földtani szelvények a terület vízföldtani adottságait is kiválóan szemléltetik. Az erdélyi térképezési munkái soráin mindig utal a számos helyen előforduló — a forrásokból kiváló — mésztufa képződményekre. „A szovátai Illyés-tó és környéke geologiai szempontból" a Földtani Közlöny 1899. évi kötetében megjelent tanulmánya sófalvi Illyés Lajos földbirtokos tulajdonát képező Illyés-tó vagy másnéven Medve-tó és közvetlen környéke földtani viszonyait tárgyalja. Rámutat a tó alámosás és beomlás által történt keletkezésére, és foglalkozik a víz rendkívüli hőmérsékleti viszonyaival. A tó vizének 1,5 m mélységben észlelt feltűnő nagy (53—55,5 °C) hőmérsékletét nem a mélyből felszálló hévforrásokkal, hanem a sós vízben végbemenő vegyi folyamatokkal magyarázza. A budai „Erzsébet-királyné" sósfürdő gyógyhatású keserűvizei védőterületének megállapítása ügyében az 1902. évben készített szakértői javaslata az egyik legnagyobb horderejű és példaértékű vízföldtani munkája. A történeti adatok vázolása során rámutat, hogy a sósfürdő Erzsébet-nevű forrása (Erzsébet I.), valamennyi budai keserűvízforrás közül a legrégibb, 1853-ban kútásás során bukkantak rá. Áttekinti a telep további 18 db keserűvíz-kútját, a telep altalaját és a földtani viszonyokat. Ismerteti Szabó József keserűvíz képződési elméletét, és többek között közli a tulajdonképpeni telep 9 db keserűvíz forrása vegyelemzését. Részletesen leírja a külső és a belső védőterületre vonatkozó javaslatát, melyhez a 2. képen bemutatott térképet mellékelte. M*TT0N!- FÉLE ER2SE8ET-KIRÁLYNÉ SÓSPdRDÖ - ? xammm «MXABA awitr . S vÉBármpisr •/M.w;mtm: j •**"*""—-* " WoF fMlmUrf tto&rrr 2. kép. Az Erzsébet-királyné sósfürdő keserüvizei számára javasolt védőterület (Telegdi Roth L. 1902. után) „Az erdélyrészi medence geologiai alkotása Zsidve, Felsőbajom és Asszonyfalva környékén" című, a Földtani Intézet 1907. évi jelentésében közölt munkájában részletesen ismerteti a felsőbajomi fürdő jódtartalmú sósforrásait. A Nándor jódtartalmú sósforráscsoport "(vagy 30 forrás) kiásott medenczében bugyog fel. Itt élénken szállnak á gázbuborékok fel, a gázt (legnagyobbrészt me than vagy mocsárgáz) fatartányokban fogják — hiányosan — fel és este néha meggyújtják, a mikor is az kékes lánggal ég." A jódban leggazdagabb és legcsekélyebb sótartalmú „Merkel-forrásnál szintén mutatkoznak felszálló gázok, de nem olyan erősen, mint a Nándor-forrásnál. A víz hideg, tehát nagyobb mélységből nem származhatok s így képződési helye nem keresendő mélyen." Legsósabb a szintén jódtartalmú Szikla-forrás, a Károly-íorrás gyengébben sós és jodos, a sóskút sós, az Ehrlich-forrás pedig gyengébb jódtartalmú sósforrás. „Az Erdélyi Medence geologiai alkotása Erzsébetváros, Berethalom és Mártonfalva környékén" című (a Földtani Intézet 1911. évi) jelentésében vízföldtani megfigyeléseiről is beszámol. Említést tesz a Szászvárostól délre a Wiesenberg nyugati tövében elterülő „berethalmi rétek"-en levő 6 m mély kútról, melyben a „víz felületén gyenge, alig észrevehető gázbuborékok szállnak fel, 4—5 m mélységben már nehéz a légzés. A víznek vasas íze van, az analízis állítólag kéntartalmat mutatott ki. A kimerített víz elég tiszta, ottlétem alkalmával alig 1 m víz volt a kútban. Ugy látszik, rothadó szerves anyag van a fenekén, a légzési nehézségeket a képződő szénsav és szénhidrátok okozhatják." „Berethalmon szintén figyelmeztettek egy, a 219. sz. ház udvarán levő kútra, amelybe két ember belefulladt. E kút az antiklinális vonal közelébe esik ugyan, de a benne fejlődött, légzésre veszedelmes gázok valószínűen szintén csak rothadó szerves anyagokra vezethetők vissza, mert azóta, hogy a kutat kitisztították és mélyítették, rendben van minden és a vizét élvezettel isszák." 8