Hidrológiai tájékoztató, 1991

ISMERTETÉSEK, HÍREK - Környei László: Dr. Öllős Géza: Csatornázás-szennyvíztisztítás I-II. I. Csatornázás (Könyvismertetés) - Dr. Vitális György: Patay Pálné-Plihál Katalin (szerk.): Kéziratos térképek az Országos Széchenyi Könyvtár Térképtárában. I. Önálló kéziratos térképek (Könyvismertetés)

gyarapítással az Akadémiai Könyvtár és az Országos Levéltár után a Magyar Vízügyi Múzeum rendelkezik a legnagyobb Széchenj/i-kéziratgyűjteménynyel. A kötet I. fejezete 1828-tól 1846-ig az Al-Duna szabályozására vonatkozó iratok katalógusgyűjteménye. Amellett, hogy Széchenyi István ebben a munkában királyi biztosként vett részt, számos egyéb kezdeményezést is támogatott. Ezek közé tartozott többek között a dunai és a balatoni gőzhajózás megindítása, az első gőzhajó, az Árpád, vízre bocsátása (1836), a győri és a pesti hajókikötő építése, a Balatoni Gőzhajózási Társaság pénzügyei stb. Minderről a II. fejezet „Gőzhajózás és kikötő" című fejezetben 160 adatot találunk. „A Tisza szabályozására vonatkozó iratok!' (III. fejezet) csak kis részét képezik a gyűjteménynek, mivel az 1845—1849 közötti időszakból mindössze 11 levél, jelentés, kimutatás és törvényjavaslat származik. Közöttük talán a legfigyelemre méltóbb Széchenyi István javaslata a nádor részére a Duna—Tisza csatorna nyomvonalán tervezett próbafúrásokról és a törvényjavaslat a csatorna megvalósítása érdekében társaság életre hívása. A XV. fejezet a „Lándhíd"-dal kapcsolatos 22 levelet, feljegyzést és ismeretlen személytől keltezés nélküli német és magyar nyelvű gúnyverset tartalmaz. Ezekben a versekben a szerző a Pestet és Budát öszszekötő első híd építését kezdeményező Széchenyi István hazafiságát gúnyolja ki és fenyegeti meg, minden valószínűség szerint anyagi okok miatt. Az V—XIV. fejezet kulturális, gazdasági, lótenyésztési, társadalmi és politikai témájú iratokat, közérdekű és egyéni segélykérelmeket, magánjellegű és egyéb levelezést, feljegyzést, számlát, nyugtát és pénzügyi értesítést dolgozott fel. Nagyon megkönnyíti a kötet használatát az I—XIII. fejezethez és külön a XIV. fejezethez összeállított név- és tárgymutató. A szöveges részt 28 kép, metszet egészíti ki, s ezek között eddig kevéssé ismert Széchenyi-arckép, -levél, a tiszadobi Széchenyi-emlékmű, 1842-ből az óbudai hajógyár és még sok különösen érdekes nyomtatott és kéziratos anyag színesíti a kiadványt. A kutatók számára rendkívül hasznos, gazdag anyagot tartalmazó kötet az illusztrációkról és a tartalomról összeállított jegyzékkel zárul. Dr. Dobos Irma Dr. Ollős Géza: Csatornázás—szennyvíztisztítás 1—II. I. Csatornázás (310 oldal, 197 ábra, 35 táblázat) című könyve megjelent az AQUA Kiadónál 1990-ben. Ára: 670,— Ft. A könyv foglalkozik a település-vízgazdálkodás csatornázási kérdéseivel a hazai és külföldi kutatásfejlesztési (K+F) tapasztalatait felhasználva, e területen a világ fejlődési tendenciáit ismertetve, gyakorlati példákkal ad segítséget a jövő mérnökgenerációjának képzéséhez, és a szakemberek számára a kutatásnál, tervezésnél, valamint üzemeltetésnél alapvető ismereteket nyújt. A szerzőnek 1987-ben jelent meg a Vízellátás című hasonló település — vízgazdálkodással foglalkozó könyve így jelen könyv az, előző műnek is kiegészítése, melyet követni fog a kiadó előrejelzése szerint 1991-ben a II. Szennyvíztisztítás kiadvány. A könyv első részében foglalkozik a csatornarendszerek kérdésével, melyen belül ismerteti az új, nyomás alatti szennyvízcsatorna-rendszereket, vákuumos szennyvízcsatorna-rendszereket és regionális csatornarendszereket. Ezek hazánkban is főként az utóbbi évtizedben fejlődtek ki, összefoglalóan e könyv tárgyalja először e kérdéseket. A csatornahálózatok hidrológiai-hidraulikai méretezésénél figyelembe veszi a szennyezőanyag-koncentráció terheléshatását és a befogadó védelmét szolgáló eljárásokat is. A szerző részletesen foglalkozik a csapadékvíztározóknak a csatornahálózatokban történő létesítési kérdésével, melynél figyelembe veszi a gazdaságos csatornaépítést, de a befogadóterhelés környezetvédelmi kérdéseit is. A tározók méretezésén kívül kritikai megjegyzéseket is ad, mely kapcsolódik a vízgyűjtő területhez, laksűrűséghez, a fajlagos ivóvízigényhez és más helyi tényezőkhöz. Javaslatokat tesz a tározómedencék kialakítására, ismerteti az üzemelési tapasztalatokat, foglalkozik a tározómedencék tisztítási kérdéseivel. A csatornahálózat gazdaságos kialakítása érdekében külön fejezetben ismerteti a csapadékvíz-beszivárogtatás lehetőségeit, ennek hidrológiai és hidraulikai jellemzését, megoldási módjait. A szennyvízcsatorna üzemeltetésével kapcsolatban részletesen elemzi az oldott oxigén szerepét a csatornahálózatban, melyet reaktornak tekint a szerző. A csatornaüzemelés és -fenntartás területén jelentkező gondok nagy részét e reaktorbeli folyamatok okozzák. E részben tárgyalja a szerző a csatornák szellőztetési kérdését, valamint a korrózió jelenségeit. Bemutatja a szerző, hogy a csatornahálózat tervezésekor a szulfid- és a szagképződést előidéző vegyületeket miként lehet kiküszöbölni, vagy csökkenteni megfelelő hidraulikai tervezéssel, csatornahálózati kialakítással. Bemutatja a csatornahálózat levegőinjektálási módjait. A csatornarendszer műtárgyainál a víznyelők kialakítását kiemelten tárgyalja. A könyv befejező fejezetében összefoglalja kutatásfejlesztési megállapításait, és részletes irodalomjegyzéket ad, főként hazai, német és angol nyelvű művekről. A könyv egészében azt a szemléletet tükrözi, hogy a csatornázás—szennyvíztisztítás és a környezetvédelem egységes rendszert alkot. A könyv elősegíti a települési csatornázás fejlődését, mely területen a hazai településeknél még sok tennivalónk van, hiszen 1991-ben még csak 375 településen van csatornahálózat, melyek fejlesztése lényeges munkát ad e területen dolgozók részére. Környei László Patay Pálné — Plihál Katalin (szerk.): Kéziratos térképek az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában. I. kötet, önálló kéziratos térképek. Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 1984.- 1. füzet 1—410. oldal, 28 ábra; 2. füzet 411—831. oldal, 5 ábra. Lektorálta: Kállay István és Rónai András. Megjelent a „Kulturális és történelmi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása" kutatási főirány keretében a Tudományszervezési és Informataikai Intézet támogatásával 1990-ben. Patay Pálné és Plihál Katalin szerkesztésében közzétett, az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában található második legnagyobb hazai kéziratos térképgyűjtemény címleírásait tartalmazó mű zömmel a XVIII. és a XIX. század folyamán készült térképeket katalógusba foglalva ismerteti. A 2081 műből álló térképállomány katalógusa segítségével ez a rendkívül értékes és gazdag térképgyűjtemény közelebb kerül a legkülönfélébb szakterületek kutatóihoz, ráirányítva figyelmüket mind a tervezések, mind a kivitelezések, továbbá mind az elméleti, mind a gyakorlati célú munkák során hasznosítható térképanyagra. A térképanyag feldolgozása, illetve címleírása során a nyomtatott térképekre megállapított MSZ 3426—60 jelzésű szabvány alapján indultak el. Ennek megfelelően minden tételhez a mű tartalmára utaló, a fontosabb ismérveket feltüntető részletes leírás (annotáció) tartozik. Ebben utalnak a földrajzi és tartalmi kiegészítésekre és meghatározásokra, amelyek segítségével a címben foglaltak egyértelművé válnak.