Hidrológiai tájékoztató, 1991

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula: Karsztvízföldtani megfigyelések Spanyolországban és Dél-Franciaországban

Karsztvízföldtani megfigyelések Spanyolországban és Dél-Franciaországban DR. SCHEUER GYULA Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat A közelmúltban Spanyolországban és Franciaország déli részén lehetőség volt a karsztos jelenségek és az édesvízi mészkő előfordulások helyszíni tanulmányozására. A bejárt területek Európa ismertebb karsztos területei — különösen Dél-Franciaország — közé tartoznak. E karsztos területek megismerése és a helyszínen történő megfigyelések elősegíthetik a hazai karsztos jelenségek értel­mezését, különösen az édesvízi mészkövek vonatkozásában, miután hazai adottságokhoz hasonlóan e karsztos területeken nagy számban találhatók különböző típusú és kifejlődésű édesvízi mészkövek. 1. Spanyolország Az ország változatos geomorfológiai és földtani fel­építésű. A különböző korú és kifejlődésű kőzetek kö­zül jelentős elterjedésben és nagyságban fordulnak elő karbonátos kőzetek, amelyeknél igen változatos karsztos jelenségeket (töbrök, poljék, barlangok, karszt­források, édesvízi mészkövek) találunk. Ezek közül az altamirai barlang Spanyolország világra szóló neve­zetessége. A barlang világhírű festményei ma már a nagyközönség előtt zárva vannak, így nem volt mód megtekinteni őket. Helyette egy másik kisebb cseppkő barlang látogatható. A barlang melletti múzeumban az érdeklődők részletes információt kapnak a barlang­festményekről. Spanyolország központi részén igen elterjedtek a különböző korú karbonátos kőzetek és ebből adódóan a terület karsztos jelenségekben rendkívül gazdag (1. ábra). A karsztjelenségek főleg a mezozóos karbonátos csapadék 500 mm alatt van és legnagyobb része ősszel és télen esik le — nagyon szélsőséges. A nyár vége felé vízhozamuk erősen lecsökken, a völgyekben a víz­folyások, patakok időszakosan ki kis száradnak. A patakok és a folyók völgyei a hegységi részeken mélyen bevágódtak — gyakoriak a szűk kanyonvöl­gyek — továbbá a zuhatagok és vízesések, amelyek legnagyobb része a hideg karsztvízből kiváló édesvízi mészkőgátak révén keletkeztek. Ilyenek figyelhetők meg Rio Piedra, Rio Jalon, Rio Galló, Rio Guadiela, Rio Guadiana stb. vízfolyások völgyeiben. Ezek közül több ismert természeti látványosság a vízesések gya­korisága és szépségük miatt. Az édesvízi mészköveket rtöbbek között közvetlenül Rio Guadiana és Rio Piedra völgyében tanulmányoz­tam. 1.1. Rio Guadiana felső szakaszán Ruidera város tér­ségében a folyó völgyében kb. 25 km hosszan a karszt­víz karbonátanyagából édesvízi mészkő gátrendszerek jöttek létre, amelyek mögött 15 kisebb-nagyobb tóvá duzzadt fel a vízfolyás vize, hasonlóan a jugoszláviai Plitnicéhez. A legnagyobb tó a San Pedró 1600X400 m nagyságú. A mészkőgátak magassága 5—20 m között változik, amelyekről esetenként vízesésekként bukik át a víz. Az édesvízi mészkő ma is képződik a gátaknál a növényzettel erőteljesen befolyásolt módon. A gátak mögötti tavakban is megfigyelhető a karbonátkiválás. Ez az előfordulás is a karsztos vízfolyások karbonát felhalmozó tevékenységének az egyik szép példáját képviseli. Az abszolút kormeghatározások szerint [6] a különböző magasságokban található édesvízi mészkö­vek az erózióbázis irányába fiatalodnak. A legidősebb középső-pleisztocén folyó teraszra települő mészkő ko­ra 235 000 + 22 Th/U év. A kimutatott legalsó teraszon levő édesvízi mészkő kora pedig már holocén és 10 000 + 1,5 C' 4-nek adódott. A kettő közötti köztes te­raszokon levő mészkövek abszolút kora átlagban 140 000, illetve 80 000 Th/U éveknek bizonyultak. Így a Ruidera város környékén az édesvízi mészköveknek öt különböző korú generációját mutatták ki a most képződő recens édesvízi mészkövekkel együtt. kőzetekkel állnak kapcsolatban, de ezek mellett a neo­gén (miocén, pliocén) mészkövek is igen gyakoriak [7]. A karsztforrások és a karsztos vízfolyások vízhozamai a központi terület kontinentális jellegű éghajlati vi­szonyai miatt — a nyár nagyon meleg, a tél hideg, a 1. kép Édesvízi mészkőgát és vízesés Monastério de Piedranál (Spanyolország) 59 r\ Oveido CALATAYUD. Zaragoza« Aadrid^lll .„•Barcelona t ySev,lla GrQnadQ Gibraltar piedraV® ••'5 •ATI ENZ A CUENCA» 50 [Km] ALBACETE Munob HELLIN 1. ábra Helyszínrajz a vizsgált spanyolországi édesvízi mészkő előfordulások feltüntetésével 1. Ruiderai édesvízi mészkő előfordulás, 2. Monastério de Piedra-i mészkő előfordulás

Next

/
Thumbnails
Contents