Hidrológiai tájékoztató, 1991

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Jeczkó János-Horváth Gábor: A felsőszabolcsi belvízöblözet térségi fejlesztés eredményei

— árhullámok levonulásakor vízpótlás a Tiszából is biztosítható. Az ELECTRE eljárással való összehasonlítás után a Szabolcsveresmarti tározós változatot fogadták el. A feljesztés II. ütemének munkáit a 2. ábra szemlélteti. 1 (r^

ß 5 6« 7 (§) 9 i 10 & 2. ábra. Áttekintő helyszínrajz a Felsőszabolcsi belvízöblözet főművi fejlesztés II. ütem munkáiról 1. Víztározó, 2. Főmüvi csatorna, 3. Üzemközi csatorna, 4. Oj vagy bővítendő csatorna, 5. Tápcsatorna, 6. Meglevő szivatytyútelep, 7. Tervezett szivattyútelep, 8. Zsilip, 9. Meglevő őrtelep, 10. Oj őrtelep szétszórtan, hanem egy-egy önálló vízgyűjtő területre koncentrálva kell megvalósítani. — A főművi és üzemközi fejlesztések előzzék meg a meliorációt. — A kis öblözetek között a megvalósulás sorrendjét a befogadó csatorna kiépítettsége a fejlesztések mértéke, a terület belvíz-veszélyeztetettségi foka döntötte el. — A különböző kezelésben levő művek kiépítésének összhangját a vízjogi engedélyezés során a megadott fajlagos vízhozam értékekkel biztosítottuk. — Az üzemeltetés összhangját a főműveken a szivatytyúzási és mértékadó vízszintek felülvizsgálatával, a vízkormányzást elősegítő létesítmények összehangolásával biztosítottuk. A fenntartási állapotokat évente több üzem területén bizottságilag ellenőrizzük. 5. Az 1980—89. között elvégzett fejlesztések Ebben az időszakban a beruházás I. és II. ütemének munkái valósultak meg, így megépült a Csőzsilip csatorna (Csűrpart) 1,5 m

3/s kapacitású, automata szivattyútelep, a besztercei 2,4 m

3/s kapacitású, esésnövelő elektromos szivattyútelep, a 10,2 millió m

3-es 392 ha területű belvíztározó, 20 m

3/s vízszállítású, 5,34 km hosszú tápcsatorna a kapcsolódó műtárgyakkal, a 10 m

3/s teljesítményű rétközberencsi szivattyútelep, két vízminőségmérő hely, illetve állomás, a vízrajzi és vízminőségi észlelőhálózat — összesen mintegy 42 különböző létesítmény, 395 millió Ft értékben. Az üzemközi művek az üzemi melioráció előrehaladásának megfelelően épültek ki. Az elkészült művek az 1989. évi májusi belvízvédekezés során — bár a hivatalos átadás csak 1990. május 31-én volt — jól vizsgáztak, több ezer ha területet megmentve a biztos elöntéstől, a rendszer mintegy 50%-os kapacitással üzemelt. így a már komplexen A tározó leürítése elsősorban a Tisza felé történik, de a XV. és XVI. sz. csatornában levő, egyenként 2,0 m

3/s áteresztő képességű zsilipeken keresztül öntözési célból a Belfő rendszerbe öntözővíz is juttatható. A tározó teljes leürítése is ezeken a zsilipeken lehetséges. A tározós megoldás előnyei: — a vízkormányzás adta lehetőségek a passzív és aktív vízgazdálkodási, környezetvédelmi beavatkozások esélyeit megnövelik; — az üzemelési költség kevesebb, mert a tározó egy 10 m

3/s-os szivattyútelepet vált ki; — a vízkészletet növeli, ezzel a Belfő rendszer meliorált területein öntözési lehetőséget biztosít; — járulékos hasznosításként eddig alig használható — átlag 7 aranykoronás — területeken a halasítással az eddiginél több jövedelmet biztosít; — üdülési, vízisport igényeket is kielégít. 4. A főműfejlesztés és a melioráció kapcsolata A szükséges feladatokat koordinációs tervben határoztuk meg. A főbb elvek a következők voltak: — A területi összhang biztosítására a meliorációt nem 1. kép. A rétközberencsi szivattyútelep az alvízcsatorna felől (1989. máj. 14.) 2. kép. A tápcsatorna torkolati bukóján keresztül a belvíz a tározóba jut (1989. máj. 14.) 56