Hidrológiai tájékoztató, 1991

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Koch László: A mecseki uránércbányászat vízföldtani-környezetföldtani jellemzése

1. ábra. A Nyugati-Mecsek A szennyezettség szempontjából elsősorban a felszíni vizek veszélyeztetettek, ezek különösen a Pécsimedence fiatal porózus összleteiben a felszínalatti, elsősorban a talajvizeket károsítják, a mélyebb rétegvizekbe kevésbé jutnak be, védettek. A felszínalatti vizekben a geokémiai hatásokra az U kicsapódik, ezért előrenyomulása frontszerű és lényegesen kisebb a víz mozgási sebességénél. Az alaphegységi képződmények egyes vízföldtanilag elkülönült tagjai több száz m vastagságúak, a felszín felől nincs záróréteg. Itt a felszín alá jutott szennyeződés lefelé elvileg többszáz m-t is akadálytalanul eljuthat és ezt a folyamatot csak a kőzetek vízvezető repedés rendszerének záródása és ritkulása akadályozza. A Nyugati-Mecsek északi és keleti részén elterjedt középső-triász karsztos mészkő vizét elsősorban a nagyhozamú peremi karsztforrásokon keresztül hasznosítják (Tettye, Vízfő, Kőlyuk forrás, Abaligeti barlang). A karsztos felszíneken az uránbányászatnak nincs felszíni létesítménye, a bányászat által nem befolyásolt magas karsztvízszín miatt is ez védett víztípus. A karsztos összletet 200—300 m vastag vízzáró rétegcsoport választja el a bányászat színteréül szolgáló felső-perm—alsó-triász törmelékes, vízföldtanilag repedésvizes képződménynek minősített nagyvastagságú kőzettömegétől. A perm-triász összlet vizét kommunális célokra nem hasznosítják, mert vízadóképessége gyenge, azonban a bányászatban fakadó víztömeget ipari vízként felhasználjuk, ezzel is tehermentesítve az dvóvíznyerő pellérdi és tortyogói artézi-medencét. Ezen az összleten helyezkednek el a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) bányászati és felszíni létesítményei. Típusos talajvízről az előterek porózus medenceüledékeivel kapcsolatosain beszélhetünk. A pannóniai összlet mélyebb homokrétegeiben nyomásalatti rétegvizek helyezkezdnek el, melyekre épül a vízmű mintegy 100 db mélyfuratú kútja. A pannóniai összletre telepített zagytározó elsősorban a talajvizeket veszélyezteti, mert a szulfát, klorid-, sőt az urán és rádium kismértékben beszivároghat. A rétegvizeket a fedő agyagos üledékek megvédik a szennyeződéstől. Szükség esetén a már készen álló depressziós kútsor üzemeltetését megkezdjük. A veszélyeztetettségnek megfelelően a MÉV nagy figyelmet fordít a vízföldtani-radiológiai ellenőrzésekre. 310 ellenőrző ponton évente 1200 vízszín-vízhozammérést, 280 ponton 1120 vízmintavételt végzünk válvázlatos vízföldtani térképe tozó, 1 hónaptól — 1 évig'terjedő rendszeres időközben. Az eredmények alapján összeállított jelentéseinket a hatóságok rendszeresen ellenőrzik. Eddig még nem volt szükség azonnali beavatkozásra. A felszíni és a felszín alatti vizek elszennyeződésének megakadályozására egyébként kiépített védelmi rendszereink vannak. 1. A meglevő bányaüzemek depressziós hatása az adott térségben megakadályozza a szennyezett vizek eláramlását. A kiemelt bányavizeket az ércdúsítás technológiájában felhasználják. 2. A déli peremen a volt I. bányaüzem aknájából továbbra is folyamatosan szivattyúzzuk a vizet, hogy a bányaüregekben összegyűlő sugárszennyezett víz szétáramlását megakadályozzuk, valamint hogy a perkolációs prizmákról esetlegesen elszökő oldatok és a vállalati meddőhányón átszivárgó csapadékvizek a depresszió mélypontja felé szivárogjanak. A bányaüreg rendszer jelenleg a puffer szerepét tölti be. Az innen kiemelt vizeket tisztítjuk és ipari vízként hasznosítjuk a bányaüzemekben és az ércdúsítóban. Az ércdúsítás technológiájában keletkezett víztömegek sóban dús oldatként a zagytározóba kerülnek. 3. Kialakítottunk tehát egy csaknem zárt ipari vízellátási rendszert, amelyből a víz csak a zagytározóból távozhat párolgással és ellenőrzött szivárgással. Igaz, hogy a tárolás nem végleges, de ennek megoldásán jelenleg is dolgozunk. Ebben a lényegében vízszegény környezetben lehetségesnek tartunk egy mélységi veszélyes hulladék lerakóhely kialakítását. A Bodai Aleurolit Formáció vízföldtani tulajdonságairól még kevés korrekt információnk van. E kőzetet gyakorlatilag vízzárónak tekintjük. A felszínközeli mállási-aprózódási zóna szivárgási tényezője 10~

s—106 cm/s nagyságrendű. A víz itt a mállás! járatokhoz és tektonikus zónákhoz kötődik. Szivárgási tényezője lefelé csökken a repedések záródása miatt. 120 m-es mélységben egy vetőzóna 2 m-es szakaszának szivárgási tényezője K = 2,3 • 10-6 cm/s volt. Az is lényeges, hogy már az aleurolit fedőkőzetében (Bakonyai Tarka Homokkő) egy 4 m-es zúzott zóna sziyárgási tényezője is csak 1,6-105 cm/s értékű. Az 1000 m alatti tározótér és a felszín felőli víztömegek kapcsolata egyirányú, igen korlátozott és csak tektonikus zónához kötődhet, amely lokális, így elzárható. A kiépítés és hulladékok elhelyezése idején a bányavizek szivattyúzása csak lefelé történő vízáramlást eredményezhet. Befejezés után az eltemetett veszélyes anyagokat vízzáróan elzárjuk. E tömegből ez MIOCÉN PORUSVIZES Ö. +, Jakabhegy \ +~

_ftövágótöttös Kövágöszdlős Bakonya , r 0oo REPED ESV IZ ES Ö. .Cserkút