Hidrológiai tájékoztató, 1991

TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Koch László: A mecseki uránércbányászat vízföldtani-környezetföldtani jellemzése

1. ábra. A Nyugati-Mecsek A szennyezettség szempontjából elsősorban a fel­színi vizek veszélyeztetettek, ezek különösen a Pécsi­medence fiatal porózus összleteiben a felszínalatti, el­sősorban a talajvizeket károsítják, a mélyebb rétegvi­zekbe kevésbé jutnak be, védettek. A felszínalatti vi­zekben a geokémiai hatásokra az U kicsapódik, ezért előrenyomulása frontszerű és lényegesen kisebb a víz mozgási sebességénél. Az alaphegységi képződmények egyes vízföldtanilag elkülönült tagjai több száz m vastagságúak, a felszín felől nincs záróréteg. Itt a felszín alá jutott szennye­ződés lefelé elvileg többszáz m-t is akadálytalanul el­juthat és ezt a folyamatot csak a kőzetek vízvezető repedés rendszerének záródása és ritkulása akadá­lyozza. A Nyugati-Mecsek északi és keleti részén elterjedt középső-triász karsztos mészkő vizét elsősorban a nagyhozamú peremi karsztforrásokon keresztül hasz­nosítják (Tettye, Vízfő, Kőlyuk forrás, Abaligeti bar­lang). A karsztos felszíneken az uránbányászatnak nincs felszíni létesítménye, a bányászat által nem be­folyásolt magas karsztvízszín miatt is ez védett víz­típus. A karsztos összletet 200—300 m vastag vízzáró ré­tegcsoport választja el a bányászat színteréül szolgáló felső-perm—alsó-triász törmelékes, vízföldtanilag re­pedésvizes képződménynek minősített nagyvastagságú kőzettömegétől. A perm-triász összlet vizét kommunális célokra nem hasznosítják, mert vízadóképessége gyenge, azonban a bányászatban fakadó víztömeget ipari vízként fel­használjuk, ezzel is tehermentesítve az dvóvíznyerő pellérdi és tortyogói artézi-medencét. Ezen az összle­ten helyezkednek el a Mecseki Ércbányászati Vállalat (MÉV) bányászati és felszíni létesítményei. Típusos talajvízről az előterek porózus medence­üledékeivel kapcsolatosain beszélhetünk. A pannóniai összlet mélyebb homokrétegeiben nyomásalatti réteg­vizek helyezkezdnek el, melyekre épül a vízmű mint­egy 100 db mélyfuratú kútja. A pannóniai összletre te­lepített zagytározó elsősorban a talajvizeket veszélyez­teti, mert a szulfát, klorid-, sőt az urán és rádium kismértékben beszivároghat. A rétegvizeket a fedő agyagos üledékek megvédik a szennyeződéstől. Szük­ség esetén a már készen álló depressziós kútsor üze­meltetését megkezdjük. A veszélyeztetettségnek megfelelően a MÉV nagy figyelmet fordít a vízföldtani-radiológiai ellenőrzések­re. 310 ellenőrző ponton évente 1200 vízszín-vízhozam­mérést, 280 ponton 1120 vízmintavételt végzünk vál­vázlatos vízföldtani térképe tozó, 1 hónaptól — 1 évig'terjedő rendszeres időköz­ben. Az eredmények alapján összeállított jelentéseinket a hatóságok rendszeresen ellenőrzik. Eddig még nem volt szükség azonnali beavatkozásra. A felszíni és a felszín alatti vizek elszennyeződésé­nek megakadályozására egyébként kiépített védelmi rendszereink vannak. 1. A meglevő bányaüzemek depressziós hatása az adott térségben megakadályozza a szennyezett vi­zek eláramlását. A kiemelt bányavizeket az érc­dúsítás technológiájában felhasználják. 2. A déli peremen a volt I. bányaüzem aknájából to­vábbra is folyamatosan szivattyúzzuk a vizet, hogy a bányaüregekben összegyűlő sugárszennye­zett víz szétáramlását megakadályozzuk, valamint hogy a perkolációs prizmákról esetlegesen elszökő oldatok és a vállalati meddőhányón átszivárgó csapadékvizek a depresszió mélypontja felé szi­várogjanak. A bányaüreg rendszer jelenleg a puf­fer szerepét tölti be. Az innen kiemelt vizeket tisztítjuk és ipari vízként hasznosítjuk a bánya­üzemekben és az ércdúsítóban. Az ércdúsítás technológiájában keletkezett víztömegek sóban dús oldatként a zagytározóba kerülnek. 3. Kialakítottunk tehát egy csaknem zárt ipari víz­ellátási rendszert, amelyből a víz csak a zagytá­rozóból távozhat párolgással és ellenőrzött szivár­gással. Igaz, hogy a tárolás nem végleges, de en­nek megoldásán jelenleg is dolgozunk. Ebben a lényegében vízszegény környezetben lehet­ségesnek tartunk egy mélységi veszélyes hulladék le­rakóhely kialakítását. A Bodai Aleurolit Formáció vízföldtani tulajdonságairól még kevés korrekt infor­mációnk van. E kőzetet gyakorlatilag vízzárónak te­kintjük. A felszínközeli mállási-aprózódási zóna szi­várgási tényezője 10~ s—10­6 cm/s nagyságrendű. A víz itt a mállás! járatokhoz és tektonikus zónákhoz kötő­dik. Szivárgási tényezője lefelé csökken a repedések záródása miatt. 120 m-es mélységben egy vetőzóna 2 m-es szakaszának szivárgási tényezője K = 2,3 • 10-6 cm/s volt. Az is lényeges, hogy már az aleurolit fedő­kőzetében (Bakonyai Tarka Homokkő) egy 4 m-es zú­zott zóna sziyárgási tényezője is csak 1,6-10­5 cm/s ér­tékű. Az 1000 m alatti tározótér és a felszín felőli víz­tömegek kapcsolata egyirányú, igen korlátozott és csak tektonikus zónához kötődhet, amely lokális, így elzár­ható. A kiépítés és hulladékok elhelyezése idején a bányavizek szivattyúzása csak lefelé történő vízáram­lást eredményezhet. Befejezés után az eltemetett ve­szélyes anyagokat vízzáróan elzárjuk. E tömegből ez MIOCÉN PORUSVIZES Ö. +, Jakabhegy \ +~ _ftövágótöttös Kövágöszdlős Bakonya , r 0oo REPED ESV IZ ES Ö. .Cserkút

Next

/
Thumbnails
Contents