Hidrológiai tájékoztató, 1991

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Thoma Frigyes: Egy vagy két oldalán nyitott, egyenlő oldalú háromszög alakú szeleplemez párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjének numerikus meghatározása adott meteorológiai adatok alapján

Egy vagy két oldalán nyitott, egyenlő oldalú háromszög alakú szeleplemez párolgáscsökkentő alakhatásgörbéjének numerikus meghatározása adott meteorológiai adatok alapján DR. 1. Bevezetés A párolgáscsökkentő szeleplemez geometriai alakjának megválasztását jelentős mértékben befolyásolja a párolgás ellen védeni kívánt tározó formája, illetve a tározó vízfelületének az alakja. Mivel a már meglevő tározó vízfelületének az alakja az üzemelés folyamán felmerülő párolgás elleni védekezési mód kiválasztásakor már adott, azért ilyen esetben a szeleplemezek alakját adott, meglévő körülményekhez (vízfelületalakhoz) képest kell megválasztani. Ha újonnan létesítendő, földbe ásott kisebb mezőgazdasági víztározóról van szó, akkor a tározó formáját s egyszersmind a vízfelület alakját saját magunk, már előre eleve meghatározhatjuk. Ilyenkor a legcélszerűbb négyzet, illetve téglalap alakú vízfelületet választani. Az alkalmazandó párolgáscsökkentő berendezés szeleplemezei ugyanis ekkor téglalap alakúak lehetnek, a bóják pedig csőből készülhetnek, mely körülmények révén számos gyártási és szállítási előnyhöz juthatunk [1, 3]. Alapjaiban más a helyzet aikkor, ha a tározót kisebb élő vagy időszakos vízfolyás lezárásával hozzák létre. Az így kialakított kisebb völgyzárógátas tározó vízfelületének alakja elsősorban a völgyelet domborzati viszonyaitól függően, durva megközelítésben kör, illetve ellipszis alakhoz lesz hasonlatos. Ez esetben a vízfelület partvonalával párhuzamos szélű szeleplemezrendszer kialakítására kell törekedni, amikor is alkalmasabb az egyenlő oldalú háromszög alakú szeleplemezek alkalmazása. Jelen tanulmányban elsősorban az egyenlő oldalú háromszög alakú szeleplemezekkel kialakítható kör ós ellipszis alakú párolgáscsökkentő szerkezetekkel foglalkozunk. Ezen kívül bemutatjuk azt az esetet, amidőn a vízfelület aszimmetrikus és szabálytalan görbével határolt kerülettel rendelkezik. A háromszög alakú szeleplemez redukciós alakhatásgörbéjének numerikus meghatározási módszere — hasonlóan a téglalap alakzat esetéhez [1] — egy korábbi tanulmányunkban [2] ismertetett alapelvek szerint történik. A szeleplemezek és az esőlevezető nyílások elrendezése Az egyenlő oldalú háromszög alakú szeleplemezek kör, illetve ellipszis alakú vízfelület esetében igen előnyös és célszerű alkalmazási lehetősége, a párolgáscsökkentő berendezés — elemkiosztását is magában foglaló — általános elrendezésével ábrázolható. A lemezélemek kiosztásánál feltételként szerepelt, hogy bármelyik elemnek legalább egy oldalán nyitottnak ikell lennie. A folyamatos oxigéncsere biztosítása miatt ugyanis zárt elem nem fordulhat elő. A következőkben felvázolt általános elrendezésben a szeleplemezek, az esőlevezető nyílások, valamint a vízbe érő lebernyegek kiosztását tüntetjük fel. Az ábrákon jól kivehető a két oldalukon nyitott háromszög alakú szeleplemezek csekély száma. Ez azért lényeges, mert a két oldalon nyitott lemezek „q" párolgáscsökkentési százaléka ugyanazon „h" lemezmagasság esetén, mint látni fogjuk 5—20%-kal kisebb az egy oldalon nyitott lemezekéhez képest. Fontos lehet tehát az alkiamazni kívánt két oldalon nyitott háromszög alakú lemezek számának minimumra csökkentése. A párolgáscsökkentő berendezés elemkiosztását is tartalmazó általános elrendezését, tengelyszimmetrikus alak esetén két példával illusztráljuk, mégpedig kör alakú vízfelület és ellipszis alakú vízfelület esetében. Harmadik esetként a szabálytalan alakú vízfelületnél alkalmazható elemkiosztást mutatjuk be. FRIGYES Szimmetria tengely a) Kör alakú vízfelület esete. Az 1. ábrán a kör alakú vízfelület, valamint a védőfelület egy részletét — a szimmetriatengelytől jobbra eső részt — ábrázoltuk. A vastagon szaggatott vonalak a vízlevezető (esőlevezető) nyílásokat jelzik, amelyek mentén a határos szeleplemezek széleiken egyformán nyitottak. Vízbe érő lebernyeggel a párolgáscsökkentő berendezés összes szélső szeleplemezei rendelkeznek, amit ábránkon vastag folytonos vonallal tüntettünk fel, míg a belső alátámasztó bójákat vékony vonal jelzi. Mint látható, az egyenlő oldalú szeleplemez alak alkalmazása révén a szeleplemez rendszer tört egyenesekből úgy állítható össze, hogy a vízfelület kör alakja és a tört egyenesek alkotta védőfelület határéle között szabadon maradó vízfelület minimális és ennek sávszélessége elég egyenletes. A védőfelület szélénél levő nyitott oldalú szeleplemezek darabszáma pedig az összes szeleplemezeknek csak kb. 7,0%-át teszik ki, ami meglehetősen kedvező érték. Ilyen módon a védőfelület maximális kiterjedésű és egyszersmind a .,£>" redukciós százalék is optimális lesz. b) Ellipszis alakú vízfelület esete. A 2. ábrán az ellipszis alakú vízfelület, valamint a védőfelület egy részletét ábrázoltuk a kör alakú esethez hasonlóan. A kör alakú vízfelület esetére vonatkozó jelölések és megjegyzések itt is érvényesek. A védőfelület szélénél levő nyitott oldalú szeleplemezek darabszáma ellipszis esetében az összes szeleplemezeknek kb. 5°/

0-át teszi ki, ami valamivel ikevesebb, mint kör alak esetén. c) Szabálytalan alakú vízfelület esete. A háromszög alakú szeleplemezek alkalmazásának előnye a 3. ábrán feltüntetett szabálytalan alakú vízfelület esetében a legszembetűnőbb. Az általános elrendezésen kitűnik, hogy a háromszög alakú szeleplemezekkel milyen 37