Hidrológiai tájékoztató, 1991

ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Horváth János-Sajgó Zsolt-dr. Scheuer Gyula: Természetes denitrifikációs folyamatok egyes felszínközeli vízbázisoknál

A vízügyi történeti események 1988 óta ún. „cédulázásos módszerrel" folyamatosan gyűlnek. Máig 10 000 cédula készült el — egyelőre társadalmi munkáiban — a cédulákból 2000 darabot megvásárolt az Esztergomi Vízügyi Múzeum, ez évben pedig — az Intéző Bizottság határozatának megfelelően — Társaságunk vállalta 1000 db cédula megvásárlását. Társaságunk anyagi lehetőségén múlik a további vásárlás. A cédulákból 2 példány készül, egy a Múzeum, és egy a Társaság tulajdona lesz. A Hidrológiai Tájékoztató új kezdeményezése, hogy évi eseménynaptárt közöl, ez egyben első eredménye is a cédulázásnak. Szakosztályaink rendszeresen tartanak évfordulókhoz kapcsolódó üléseket, ebben területi szervezeteink sem maradnak el. Az 1990. évben Bajáin és Szegeden a dunai és a tiszai árvizek 20—25. évfordulójával kapcsolatos emlékülés lesz, valamint Zsigmondy Vilmosról emlékezik meg egyik szakosztályunk. Társaságunk tagjainak kezdeményezésére 1986-ban dr. Papp Ferenc szobrát készítette el a Társaság, majd 1987-ben dr. Vitális Sándor szobra került felállításra Salgótarjánban; ezt követte 1988-ban Sajó Elemér szobrának leleplezése Szolnokon. Az 1990. évben tervezi Társaságunk Lászlóffy Woldemár emlékművének átadását szeptember—október folyamán Magyaregregyen. Az 1990. évben a Szegedi Területa Szervezet Dévényi István és Dégen Imre emléktáblát avat. Ha az anyagi hátteret közadakozásból, jogi tagvállalatok hozzájárulásából elő lehet teremteni, akkor ezt a hagyományt feltétlenül folytatnunk kell. 1987-ben az Ifjúsági Tanács kezdeményezésére állította össze Társaságunk „A 70 éves Hidrológiai Társaság múltja és jelene" című kiadványt, amelyet azóta minden újonnan belépő tagunk megkap. Megfontolandó lenne esetleg a 75 éves évfordulóra egy kiegészítő kiadványt készíteni — gondolok itt elsősorban olyan, a függelékben szereplő adatok időszerűsítésére, mint a jogi tagvállalatok, a tiszteleti tagok névsora, a kitüntetettek névsora, a közgyűlések és a nagyrendezvények adatai, melyek 5 év alatt igencsak szép számmal bővültek. Néhány éve kezdődött a közgyűlésekhez kapcsolódó a „Megemlékezés halottainkról" füzetke megjelentetése. Ez a nemes gesztus Társaságunk részéről feltétlenül ápolandó és megőrizendő. Minden évben — december táján — azon idős tagtársainkat, akik 70., 75., 80., 85. stb. életévüket töltik be, az adott évben szerényen terített asztal mellett köszöntjük. Társaságunk vezetősége örömmel hallgatja idős tagtársaink visszaemlékezéseit a múltról és jelenről sok-sok szép emlékről, gondról, bajról. Idősebb, nagy tekintélyű tagtársak munkásságának méltatására szakosztályaink előadóülést szerveznék, s ennek keretében köszöntik őket. 1989-ben Entz Bélát köszöntöttük a Hidrobiológus Napok keretében, 1990. áprilisában pedig Kiss Istvánt — azóta sajnos már elhunyt tagtársunkat — köszöntötte a Szegedi Területi Szervezet. Oroszlány István emlékülést tartott a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztály, születésének 75., halálának 5. évfordulóján. Végül, de nem utolsósorban említem meg a Hidrológiai Tájékoztató hagyományápoló szerepét, mely évtizedek óta megemlékezik egykori nagyjaink, rendezvényeink és egyéb események kerek évfordulóiról. Megfontolandónak tartom, hogy megtaláljuk a megemlékezés formáját olyan tagtársaknál is, akik az adott évben éppen 25, 30 vagy esetleg annál több éve tagjai Társaságunknak. Társaságunk örömmel várja egyéb javaslataikat. Geszlerné Szentpáli Agnes Természetes denitrifikációs folyamatok egyes felszínközeli vízbázisoknál HORVÁTH JÁNOS*—SAJGÓ ZSOLT**—

DR. SCHEUER GYULA** »Hevea Megyei Vízmű Vállalat, ««Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat 1. Bevezetés Az utóbbi években a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTV) több helyen foglalkozott a felszínközeli jó vízadóképességű folyóvízi homokos, kavicsos rétegekre kiépült, jelentős vízmennyiséget termelő és a vízföldtani adottságok alapján szennyeződésekre érzékeny, ezért veszélyeztetett vízbázisok hidrogeológiai védőterületeinek kijelölésével, annak érdekében, hogy ezek vízminősége hosszabb távra is megőrizhető legyen. A feltárási és kutatási vizsgálatoknál figyeltünk fel olyan jelenségekre egyes felszínközeli vízbázisoknál, hogy a háttér területén már a talajvíz nagyfokú elnitrátosodása következett be, ugyanakkor a termelőkutak vizében a nitrát mégsem jelentkezett, pedig a hidrológiai számítások szerint már jelentős vízminőségromlásnak kellett volna bekövetkeznie. így ellentmondás volt a hidrológiai számítások és a kitermelt víz kedvező nitráttartalmának alakulása között. Joggal volt feltételezhető, hogy a szennyező források (lakótelepülések) és a vízmű kutak közötti területen olyan természetes folyamatok mennek végbe, amelyek a nitrát lebontását eredményezik. Ilyen jelenségeket tapasztaltunk a szekszárdi lőtéri és a hatvani delelői vízbázisoknál, ahol a szenynyező források közelsége ellenére folyamatos jelentős vízmennyiségek kitermelése mellett sem következett be a víz nitráttartalmában káros növekedés. E vízműveknél vizsgálatokat végeztünk a közelmúltban a nitrátcsökkenés okainak felderítése és tisztázása érdekében. Különösen Hatvannál kaptunk igen értékes adatokat. A kutatási munkálatokban részt vett még a Heves Megyei Vízmű Vállalat, a Biokör Kkf. és az Országos Közegészségügyi Intézet. 2. A kutatási munkálatok ismertetése 2.1. A szekszárdi lőtéri vízbázisnál történtek az első speciális vizsgálatok a feltételezett természetes denitrifikációs folyamatokra. A lőtéri vízbázis a város keleti határában helyezkedik el (1. ábra). A vízbázis a körülbelül 25 m vastag dunai folyóvízi összlet alsó részén levő 8—12 m vastagságú homokoskavicsos réteg vízkészletét hasznosítja. A vízadó összlet fedőjében nagy szervesanyag-tartalmú, finom homok, iszapos homok, iszaprétegek települnek. A vízmű a víztermelés során 8—12 m mélységű depressziós teret hozott létre a kutak környezetében és ez kiterjed ma már a város alá is, 1—2 méteres talajvízszint-süllyedést okozva a dunai üledékek határáig. A vízmű 13 700 m

3/d víztermeléséből — a számítások szerint — a város felöl érkező nitrátos talajvíz mennyisége 2350 m

3/d. A vízműnél kitermelt víz minősége romlott az állandóan emelkedő kloridion-koncentráció és az összes keménység miatt, nitrát azonban nem jelent meg a kutak vizében. Ennek okait kutatva a város keleti részén a feltételezett aktív zónában egy 7 méteres kutatófúrást mélyítettünk (1. ábra). A fúrásból különböző mély18