Hidrológiai tájékoztató, 1991

MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Dobos Irma: Megemlékezés Mazalán Pálról, születése 100. évforulóján

Dr. Varga Lajos (1890—1963) vonalán a növénytani intézetet világszínvonalúvá fejlesztette és kutatási eredményeit világszerte elismertté tette, s aki megismerve Varga Lajos kiváló kutatói képességeit, magánkutatóként meghívta intézetébe. Ettől kezdve azután teljes mértékben kibontakozhatott Varga Lajos, mint kutató és olyan eredményeket érhetett el, amelyek nemcsak hazánkban, de külföldön is a szakkörökben rövidesen elismertté tették nevét. Varga Lajos szinte Sopronba érkezésétől, pontosabban 1918-tól kezdve élete végéig nagy szeretettel foglalkozott a Fertő tó mikroszkópi állatvilágának felkutatásával. Fehér professzor intézetébe való bekapcsolódása élőit természetesen az ehhez rendelkezésre álló szűkebb kereteken belül végezhette csupán ezt a munkát, amely azonban komplex munkává terebélyesedett 1923 után, amidőn a növénytani intézet kitűnő felszerelése és könyvtára lehetővé tette az egyszerű meghatározó munkán kívül a környezeti tényezők: a víz és az iszap fizikai, kémiai és fizikokémiai vizsgálatát, valamint a tó kialakulására vonatkozó kutatásokat, annál is inkább, mert kitűnő munkatársak is segítségére állhattak. A Fertő tóval kapcsolatban végzett eme munkásságáról számos értekezésben be is számolt, s annak eredményességét egyebek között bizonyítja az is, hogy nem sokkal halála előtt egy, a Fertő tóval foglalkozó osztrák ankétra személy szerinti meghívással tisztelték meg s felkérték arra, hogy ismertesse kutatási eredményeit. E meghívásnak még eleget is tudott tenni s beszámolóját, amelyben egész életmunkája eredményeit adta, kiegészítve egyébként munkatársaiéval is, a külföldi szaktársak igen nagy elismeréssel fogadták. Varga Lajos hidrobiológiái munkássága azonban nem szorítkozott csak a Fertő tóra, hanem behatóan tanulmányozta a Kisalföld, különösen a Hanság, valamint a Balaton mikroszkópi állatvilágát is. A tihanyi Biológiai Kutató Intézetben minden évben hosszabb időt töltve is dolgozott. A fentebbi kutatásokról számos értekezésben számolt be. Tanulmányokat végzett még az első világháború előtt az osztrák lunzi Biologische Station-ban is. Hidrobiológiái munkásságán kívül igen számottevők a talajbiológiaiak is. Számos külföldi, valamint hazai tanulmányútján végzett erdőtalaj-kutatásokat, s ezek alapján feldolgozhatta az erdőtalajokban élő egysejtűek regionális elterjedését is. Munkásságának értékelésére megemlíthetjük azt is, hogy hazai és külföldi szaklapokban 265 tudományos dolgozata jelent meg, továbbá 7 könyvet is írt. Nagyszámú ismeretterjesztő cikke is van. Varga Lajos elhúnytával a Hidrológiai Társaságot, s benne Fertő-bizottságunkat is rendkívül nagy veszteség érte. A Hidrológiai Társaság elvesztette egyik legkiválóbb mikrobiológusát, a Fertő-bizottság pedig a Fertő tó kutatás kiváló egyéniségét és nagy aktivitású, pótolhatatlan tagját. Varga Lajost életében számos, megérdemelt tudományos elismerés érte. 1929-ben a szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kara a „Hidrobiológiái" tárgykörből magántanárrá habilitálta, majd 1938-ban ugyantott ez az Egyetem az egyetemi címzetes nyilvános rendkívüli tanári címmel is kitüntette. 1940-ben kiváló tudományos munkássága elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagul választotta, az 1949-ben

1 történt átszervezés során azonban — sajnos — csak tanácskozó tagul ismerte el, 1951-ben azonban megítélte számára a „biológiai tudományok doktora" tudományos fokozatot. 1961-ben a Hidrológiai Társaság a legnagyobb kitüntetésben részesítette, neki ítélve a Dr. Schafarzik Ferenc-emlékérmet. Varga a Társaság életében igen tevékenyen vett részt, aminek elismerését jelzi még az is, hogy a Limnológiai Szakosztály alelnökévé választották. Megemlíthetjük még az elismerések közt végül még azt is, hogy két ízben is elnyerte a Természettudományi Társulat Rauer alapjából kiírt biológiai pályadíját. 1952-től kezdve kutató munkáját az MTA Talajbiológiai Kutató Laboratóriumában végezte, amelynek Fehér Dániel dr. elhunyta után rövidebb ideig igazgatója is volt, majd ennek átszervezése után az Erdészeti és Faipari Egyetem Termőhelyismerettani Tanszékén dolgozott elhunytáig. Az igaz embernek és kiváló kutatónak kijáró tisztelő kegyelettel őrizzük emlékét. fDr. Vendel Miklós Megemlékezés Mazalán Pálró Az első világháborút követő négy évtized egyik jellegzetes, kiemelkedő mérnök egyénisége Mazalán Pál <1. kép), aki a fluidum-bányászat számos gyakorlati és elméleti kérdését nagy sikerrel hangolta össze és eredményesen oldotta meg. Egyike volt annak a sok kiváló mérnököt és geológust nevelő, nagy múltú Selmecbányái főiskola hallgatójának, aki életművével méltónak bizonyult az alma materhez. A Szepes vármegyei Iglón 1891. május 29-ón született. Középiskoláit itt és Lőcsén végezte, majd 1909ben iratkozott be a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Főiskola bányamémöki szakára. Már hallgató korában kitűnt tudásával, szorgalmával, szerénységével és optimista életfelfogásával. , születése 100. évfordulóján Tanulmányainak befejezése után a nagybányai kincstári bányáknál gyakornokoskodott, majd 1913-ban dr. Eötvös Loránd és Pékár Gyula mellett az erdélyi földgázmezőkön torziós ingaméréseket végzett. A világháborúban a legelső repülők egyike és az olasz harctéren mint hadipilóta teljesített felderítő szolgálatot, majd a wienerneustadti, valamint az aradi repülőgépgyárnak volt berepülő pilótája. 1918-ban a katonai szolgálat alól felmentették, s akkor a Debrecenben létesített Nagyalföldi Bányászati Kutató Kirendeltség vezetésével bízták meg. Irányításával mélyült a Nagyhortobágy I. sz. fúrás és előkészítette a hajdúszoboszlói első nagy mélységű szénhidrogén-kutató fúrást.