Hidrológiai tájékoztató, 1990
2. szám - KÖNYVISMERTETÉSEK - Csath Béla: Megemlékezés Zsigmondy Vilmos "Bányatan"-a megjelenésének 125. évfordulója alkalmából - Dr. Vitális György: Dr. Zentay Tibor: A Duna-Tisza köze déli részének agrogeológiai értékelése (Könyvismertetés)
A taggyűlés után az új ügyvezetőség megtartotta első ülését, ahol elnöknek ifj. Nagy Zoltánt, elnökhelyettesnek Bócz Károlyt és dr. Károlyi Csabát, titkárnak dr. Kontur Istvánt választották meg. Jelenleg a Vízimérnöki Tagozat 250 fős tagsággal rendelkezik. A Mérnöki Kamara közgyűlését 1990. április 21-én tartja, ezt követően kerül sor az 1990. évi tagdíj nagyságának meghatározására, és a Vízimérnöki Tagozat Működési Szabályzatának véglegesítésére. Környei László Megemlékezés Zsigmondy Vilmos „Bányatan"-a megjelenésének 125. évfordulója alkalmából I860, október 13-án Pest város tanácsa 40.308 számú végzésével értesítette Zsigmondy Vilmost, hogy a kért bányaügynökségi iroda megnyitását engedélyezte. Ez volt az első magánmérnöki szaktanácsadói hiteles bányaügyintézmény hazánkban, ahogy erről az „österreichische Zeitschrift für Berg- und Hüttenwesen" című folyóirat és a „Vasárnapi Űjság" hírt adott. Ebből a bányamérnöki tevékenységből fejlődött nagyra Zsigmondy Vilmos alkotó tevékenysége, kétkedésekkel és gáncsosikodásokkal szemben, kizárólag tudással, hittel teli eredményes élete, valamint a közönség igazi javát szolgáló egész munkássága. Bányaügynökségi munkája mellett — mivel sok szabadideje volt — Zsigmondy nagyon jelentős vállalkozásba, az első magyar nyelvű, tudományos igényeket kielégítő szakkönyvnek, egy négy kötetre tervezett bányaműveléstan megírásába fogott, melynek első kötete a „Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra" oímmel és „kutatás, fúrászat s az artézi kutak" alcímmel. Az Osterlamm Károly Bizománya 1865. évi kiadásában megjelent könyvről a Pester Lloyd így írt: „ .. .a mű a magyar műszaki irodalomban eddig fennálló hézag kitöltésére hivatott... tudományos tekintetben úgy készült, hogy maga is egy kerek egészet alkot". Sajnos a négy kötetre tervezett mű folytatása elmaradt a magyar bányászat nagy kárára, melyhez hozzájárult még az is, hogy a magyar szakemberek a művek kiadásával járó költségeket nem tudták fedezni. „Munkám első része — írja Zsigmondy — mely a kutatás a fúrászattal együtt, s ezenfelül az artézi kutak előállítását tárgyalja... tekintettel arra, hogy több harmadánál tisztán csak fúrászatról szól, helyesebben talán „fúrástan"-nak lett volna czímzendő" továbbá „Munkám két függelékkel van ellátva, egyik a bányászati irodalmat (41 műre hivatkozik), melyből merítettem, a másik az általam használt műszavakat tartalmazza." „Nem hinném — íra továbbá Zsigmondy — hogy a fúrászat jelenlegi álláspontját tekintve találkozhatnék valami fontos idevágó készülék, eszköz vagy műtét, mely figyelmemet elkerülte volna, habár elismerem, hogy igen sok régibb készüléket s eszközt, mely az újabbkori találmányok következtében nélkülözhetővé vált, annak tekintetbevételével mellőzendőnek véltem." „Felemlítendőnek vélem még — olvashatjuk tovább — miszerint munkámnak az artézi kutakról szóló része el is maradhatott volna, miután az szorosan a bányatan körébe nem tartozik, s ha mindamellett annak tárgyalásába bocsátkoztam, arra leginkább annak megfontolása indított, hogy művem ez által egy önálló egésszé alakulván, nemcsak az artézi kutakra vonatkozó elméleti kérdések megfejtését segítendi elő némileg, hanem egyszersmind azoknak gyakorlati kivitelénél is útmutatóul szolgáland." Az artézi kutak előállítása „egyedül csak alapos földtani ismeretek mellett kísérthető meg, ezen ismeretek mellőzése s tekintetbe nem vétele sok keserű csalódásra szolgáltatván alkalmat." A „Bányatan" e megjelent kötete öt részből áll: — az első részben a fúráshoz szükséges eszközökről ír, — a második rész a fúrási előmunkálatokat és készülékeket tartalmazza, — a harmadik rész a fúrási műtétet tárgyalja, — a negyedik rész a fúrási munkák feletti felügyeletről, a fúrási naplóról tesz említést, —• az ötödik részben az artézi kutakról ír a szerző a 112. §-tól a 121. §-ig. A „Bányatan" már megjelenése évében megszerezte Zsigmondy részére a sikert, mert a harkányi hévíz feltárásával elindította hazánkban a hévizes kutak készítésének sorozatát. Csath Béla Könyvismertetések Dr. Zentay Tibor: A Duna—Tisza köze déli részé- «ra A TN-NNN nek agrogeoiógiai értékelése — Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) Módszertani Közlemények, Budapest, 1989. 2. (112 oldal, 19 ábra, 19 táblázat). ívterjedelem: 9,8 A/5. Példányszám: 500. „A Duna—Tisza köze déli részének agrogeoiógiai értékelése" című MÁFI Módszertani Közlemény a Szerző 1984-ben készült és 1985-ben megvédett „A Duna—Tisza köze déli részén levő homoktalajok agrogeoiógiai vizsgálatának eredményei" című kandidátusi értekezésének nyomtatásban megjelent rövidített változata. E rendkívül időszerű közlemény elsősorban a Duna— Tisza köze déli részének homoktalajaival és azok változataival foglalkozik. A kiadvány 1. fejezete igen gondosan áttekinti a terület agrogeoiógiai kutatástörténetét, a 2. fejezet a terület földtani képződményeinek bemutatásával az agrárföldtani viszonyokat, míg a 3. fejezet a homoktalajok agrogeoiógiai értékelését adja, külön kitérve a földtani fekvőnek a talajképződéssel való kapcsolatára. A tápanyaggazdálkodás agrogeológiai értékelése című 4. fejezet ismerteti az ásványos összetételt, mint a tápanyagellátás meghatározóját, az alapkőzet ásványtani összetételét, a mikromineralógiai vizsgálatokból levonható következtetéseket, valamint a vizsgált talajok tápanyagtartalmának agrogeológiai vonatkozásait. Az 5. fejezet a mikroelem ellátottsággal, azon belül a könnyen oldható mikroelem tartalommal foglalkozik. A vízgazdálkodással foglalkozó szakemberek számára legfontosabb 6. fejezet az agro-hidrogeológiai jellemzőket mutatja be, a 7. fejezet pedig a homoktalajok típusai és termékenysége közötti összefüggésről szól. A helyben fellelhető nyersanyagok homoktalaj-javítási alkalmazása című 8. fejezet a Mórahalom, Dóc és Sándorfalva környékén feltárt helyi talajjavító anyagokat értékeli, míg a 9. fejezet a talajjavítás hatására törtért változások vizsgálatát a mórahalmi és a dóci szabadföldi kísérlet példáján át mutatja be. A Duna— Tisza közi homoktalajok hatékony javítási lehetőségei című 10. fejezetben vázolja a talajjavító anyag meny-