Hidrológiai tájékoztató, 1990

2. szám - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Környei László: Gondolatok a hazai ivóvízellátásról

vasbetoncső 350 egyéb cső 1000 műanyag cső 12 350 A közüzemű hálózat átmérő szerinti megoszlása napjainkban (km): 200 mm átmérőjű 41 000 200—500 mm átmérőjű 5 000 500 mm felett 1 000 A csőidomok, szerelvények, elzáró szerkezetek a hazai csőhálózatban részben korszerűek csak, és gyakran nem elégítik ki a modern távirányítás, távműködtetés, jelzés feltételeit. Ez is okozója, hogy egyes vízműveknél a csőhálózati veszteség még ma is megközelíti a szolgáltatott vízmennyiség 20%-át. Vízszerzés A közüzemű vízellátás céljára elsősorban a felszín alatti vizek jóminőségű részét vették igénybe a kezdeti időszakban. Hazai adottságaink partiszűrésű, karsztvíz és rétegvíz adottságainál kedvezőek. A fokozatos fejlesztés szükségessé tette rosszabb minőségű vizek beszerzését is azzal, hogy a felszíni vizeket is igénybe kellett venni ivóvízellátásra és a természetes tavaink mellett (Balaton) mesterséges tározókat is kellett létesíteni a vízszerzés céljára. A vízszerzés nagyságrendjét a következő tábláziait szemlélteti: Év Vízszerzés (millió m'/d 1945 0,3 1950 0,7 1960 1,1 1970 2,0 1980 3,9 1985 4,8 1988 5,2 A szolgáltatott ivóvíz megoszlása a vízszerzés fajtája szerint: parti szűrésű 43% karsztvíz 6% rétegvíz 37% felszíni víz 12% Amint az előző kimutatásból látható, a közüzemű szolgáltatásnál a felszín alatti vízszerzés uralkodó. Sajnos a lakossági, a mezőgazdasági és az ipari szennyezés következtében egyre inkább elszennyeződnek a vízszerzés rétegei és ennek következtében az elmúlt időszakban mintegy 150—200 000 m'/d kapacitású vízművet kellett a szolgáltatásból kikapcsolni. A legnagyobb szennyezőforrás a nitrát volt, de gondot okozott a vizek gázossága és arzéntartalma is. Vízműtelepek A mintegy 2100 települést kereken 1600 vízmű látja el. A vízműtelepek kialakítása során az elmúlt időszakban az építő- és szerelőipari kapacitások függvényében változó minőségű telepeket lehetett kialakítani. Befolyásolta a szivattyúházak kialakítását a hazai gyártású szivattyúk korlátolt fejlesztése, a külföldről beszerezhető devizás szivattyúk szállításának, szervizkezelésének biztosíthatósága. Az 50-es években az elzáró szerelvények kézi vezérléssel működtek, a mai korszerű vízműtelepeken távirányításos, távműködtetéses szerelvények kerülnek beépítésre. A villamosberendezések, a műszerek, elektrotechnikai berendezések fejlődése és a korszerű adatfeldolgozás magával hozta a vízműveknél is a számítógépes adattárolás és feldolgozás megvalósítását és a korszerű telemechanikai berendezések beépítését. A vízbeszerzésnél a felszíni vizek fokozott felhasználása szükségessé tette a laboratóriumi fejlesztést mind kémiai, mind biológiai, bakteriológiai és technológiai területen. Ennek megfelelően a vízművek üzemeltetése ma már komplex team-ek létesítését igényli, a gépész, villamos, vegyész, elektronikus, matematikus, mérnök és más szakemberek közreműködésével. Medencék, víztornyok A vízművek tárolótérkapacitása átlagosan a vízműkapacitás 22%-a. Alföldi területen, ahol főként víztornyok létesítésére kerül sor, e kapacitás a 10%-ot sem éri el, ugyanakkor speciális fogyasztási területeken, pl. üdülőterületen, az átlagosnál nagyobb, 40—50%-os tárolótér-arány is megvalósításra kerül. Mély tárolóknál elsősorban vasbetonanyagú vízmedencék készülnek, melyeknek nagysága 25 m

!-től átlag 5000 m

3-ig terjed, de vannak nagyobb vízmedencék is, pl. Budapesten, Pécsett stb. A víztornyoknál a kisebbek 200 m

3-ig acélszerkezetűek, a nagyobbak vasbetonból készülnek, illetve több esetben a törzs vasbeton, a tároló pedig korrózióvédelemmel ellátott acéltartály. Az elmúlt évtizedekben több olyan vasbeton víztorony készült 600—3000 m

3 térfogattal, melynek törzse csúszózsaluzattal épült, a tárolót a talajszinten előregyártott elemekből feszítve állították össze, majd hidraulikus úton emelték helyére. A vízellátás létesítésének jelenlegi problémái Ma elsősorban a kistelepülések vízellátását kell megoldani, mert több mint 400 település ma is csecsemőkre veszélyeztetett minőségű nitrátos vize miatt palackos, flakonos vízellátást igényel, nagy önköltségi áron. E településeket csoportos kistérségi vízművekkel lehet jó minőségű vízzel ellátni, vagy mély rétegekből kell a lehetőség szerint a vizet biztosítani. Sajnos a vízművek korszerű csőanyaga, a gömbgrafitos öntöttvascső csak nyugati relációból szerezhető be, és kezdeményezéseik ellenére sem lehetett KGST-n belül e területen csőgyártó kapacitást biztosítani. A rohamos fejlődés a vízművek személyi állományának bizonyos szakmai hígulását okozta, szükséges, hogy a jó és gazdaságos üzemeltetés érdekében a közszolgálati jellegű művek szakemberei, megfelelő bérezés mellett, jó szakemberekké váljanak. A beruházások általános csökkenése a tervező, építő és szerelő vállalatoknál e területtől idegen szakmákról is vállalkozókat jelentenek napjainkban, melyek nem mindig tudják biztosítani a jó minőségű munkát. A víz árának a valódi értékétől való hazai elválasztása okozója a lakosság pazarlásának, az ipari üzemek még ma is sokszor indokolatlan vízfelhasználásának, az üzemelő vállalatok működésének megfelelő, hatékony és gazdaságos mérlegelésének. Szükséges, hogy e területen a legrövidebb időn belül változás álljon elő. Az MHT Vízellátási Szakosztálya előadóülésein, helyszíni bemutatóinál, vitaülésen és nagyrendezvényein mindig foglalkozott az időszerű, előremutató vízellátási kérdésekkel. így a legutóbbi időkben a vezetékekkel, a vízfogyasztást csökkentő szerelvényekkel, a számítógépes üzemirányítással, a korszerű vízszerző művekkel — vízművekkel —, tároló medencékkel és víztornyokkal. Tárgyaltuk a számítógépes hálózattervezés, ellenőrzés kérdéseit, a vízár kérdését. 13