Hidrológiai tájékoztató, 1990

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Magyarország mélyföldtani tömbszelvénye

Magyarország mélyföldtani tömbszelvénye* DR. VITÁLIS GYÖRGY Magyar Állami Földtani Intézet A Hidrológiai Tájékoztató 1989. októberi számában közzétett „Magyarország vízföldtani tömbszelvénye" [4] — a nagyobb mélység felé történő — kiegészítéseként Magyarország mélyföldtani tömbszelvényét is megszerkesztettem. A tanulmányi, illetve kísérleti szinten összeállított Magyarország mélyföldtani tömbszelvénye a „Magyarország vízföldtani tömbszelvénye" [4] szerkesztéséhez is felhasznált 106 db mélyfúrás teljes terjedelmű ábrázolása és a vízföldtanival azonos helyzetű, de a mélysógábrázolás érdekében felére ritkított szelvénysíkok mentén készült. A szerkesztés során elsősorban a fúrási adatokra támaszkodtam, ahol viszont ezek megfelelő információt nem nyújtottak (pl. a Kisalföld és a Tiszántúl északi része), ott a földtani [2], illetve a geofizikai [1] irodalom térképei alapján jelöltem be az alaphegység felszínét. A tömbszelvény szerkesztése során felhasznált fúrások helyszínrajzát és a szelvényvonalakat az 1. ábra szemlélteti. Az ÉK—DNy és az ÉNy—DK-i irányú szelvényvonalak 100X100 km-es hálózatot, illetve öt 50 km-es kiágazást alkotnak. Az előzőhöz [4] képest ritkított hálózat is úgy helyezkedik el, hogy annak sarok-, illetve metszéspontjai lehetőleg egy-egy — az alaphegységet is elért — fontosabb mélyfúrás helyére vagy közelébe esnek. Ahol ez nem sikerült, ott az 1. ábrán is látható bevetítéseket alkalmaztam, valamint a szelvényvonalak mentén, vagy közelében levő fúrásokat is beépítettem, így a tömbszelvényen (2. ábra) ábrázolt fúrások az 1. ábrán jelzett bevetitések helyén « Előadásként elhangzott az MHT Hidrogeológiai Szakosztály 1990. január 16-1 előadóülésén. szerepelnek. A kornádi fúrást — a szerkesztés érdekében — két helyre is bevetítettem. A szerkesztés során felhasznált fúrások összevont rétegsorát a „Magyarország vízföldtani tömbszelvénye" című tanulmányban [4] közzétett 1. táblázat foglalja össze. Magyarország mélyföldtani tömbszelvénye (2. ábra) több jelentősebb magyarországi, illetve határ menti hegység, vagy hegységrész területét (lásd a 2. ábra jelmagyarázatát), valamint a három medenceterület (Kisalföld, Dunántúli-medence, Alföld) egyaránt szemlélteti. A hegységek és a hegyek számozása — az egymással párhuzamos szelvénysíkok mentén — DNy-ról ÉK felé történt. A tömbszelvény alapszintje a —6000 m B.f.-i szint, így a hegyvidékeken kereken 6500 m, a medencék területén 6000 m vastagságban nyújt bepillantást a terület földtani felépítésébe. A fúrások talpát vízszintes vonallal jelöltem, földrajzi azonosításuk az 1. ábra segítségével lehetséges. A földtani képződmények jobb szemléltetése érdekében tízszeres túlmagasítást alkalmaztam, míg a különböző irányú szelvénysíkok egymással 60°-os szöget zárnak be. A Magyarország területét felépítő alaphegységek és fedőképződmónyek, illetve medenceüledékek fontosabb kőzetkifejlődéseit az egyes földtani időszakok (korok, emeletek, illetve alemeletek) szerint, erőteljes összevonásokkal foglaltam össze. A 2. ábra jelmagyarázatában szereplő kőzetnevek csak a leggyakoribb jellemző kőzettípusokat érzékeltetik. Az egyértelmű áttekintés érdekében a mélybe sülylyedt kristályos, paleozóos és mezozóos alaphegység felszínét hullámos vonallal, a paleogén (eocén—oligocén) fedőképződmények és a harmadidőszaki vulkáni kép1. ábra. Magyarország mélyföldtani tömbszelvénye szerkesztése során felhasznált fúrások helyszínrajza a szelvényvonalakkal 19