Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Scheuer Gyula-dr. Schweitzer Ferenc: Újabb adatok a Budai-hegység pannoniai hévforrás tevékenységéhez

2. ábra. A 4. sz. próbafúrás és az új kút rétegszelvényei, kiképzési és vízhozamadatai 1. Iszapos homok (új-hoocén), 2. Homokos kavics (áholocén), 3. Tardi agyag (a. oligocén), 4. Budai márga (/. eocén), 5. Nummuliteszes mészkő (f. eocén), 6. Repedezett kőzetszakasz, A. 4. sz. próbafúrás adatai: nyv + 1,10 (1961. VII. 21.), vízhozam: 600 l/min + 0,77 m-en, 2500 l/min 2,20 m-en, vízhőmérséklet: 22,3 °C. A fúrás 1961. VII.-ban mélyült. Az 1. sz. kút adatai: nyv —1,4 m (1987. I.), vízhozam: 1100 l/min —2,20 m-en, 2800 l/min 3,8 m-en, 3600 l/min —4,8 m-en. Vízhőmérséklet: 23 °C. A kút 1986—87-ben készült. kapott kedvező eredmények ismeretében e fúrás helyére javasoltuk a kutat kivitelezni. A 4. sz. próbafúrás a kb. 15 m vastagságú homokoskavicsos dunai üledékek alatt 40 m-ig tardi agyagot és budai márgát harántolt, majd ez alatt a fúrás talpáig több szintben repedezett felsőeocén mészkő jelentkezett. A harántolt vízvezető járatokból jelentős vízmennyiség beáramlása volt tapasztalható (2. kép). Így a tervezett 1. sz. kútnál hasonló rétegsor és vízhozam volt várható. A kút építése kapcsán a várt eredmények beigazolódtak, mert a fúrás során a feltárt mészkőben több olyan repedezett szakasz jelentkezett, amelyekből a fürdő zavartalan vízellátásához igényelt vízmennyiség kitermelhető. A 4. sz. próbafúrás, valamint az 1. sz. végleges kút adatait a 2. ábrán közöljük. Megfigyelhető, hogy az 1961-es és 1987-es nyugalmi vízszintadatok között 2,3 m-es különbség van. Megközelítően 26 év alatt ennyit csökkent a hévforrások feltörési szintje. Ez annyit jelent, hogy az ötvenes évek végén megfigyelt és mért hévforrás feltörési szintek csökkenése tovább folytatódott és az 1930as értékhez képest 1987. januárig már kb. 4,3 m-es vízszintcsökkenés rögzíthető. Az új hévízkút sikeres megépítésével a fürdő zavartalan üzemeltetése a későbbiekben is biztosított, mert a karsztrendszerben bekövetkező esetleges további vízszintcsökkenések a víztermelést alapvetően nem módosítják. Üjabb adatok a Budai-hegység pannóniai hévforrás tevékenységéhez ÜK. SCHEUER GYULA*—

DR. SCHWEITZER FERENC** Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat* MTA Földrajztudományi Kutató Intézet** 1. Bevezetés A Budai-hegység tájképileg egyik leglátogatottabb részén a Szabadság-hegy—Széchenyi-hegy—Csillebérc—Kakukk-hegy—Budaörsi-hegy térségében igen nagy felszíni elterjedésben ismeretesek az édesvízi mészkövek (1. ábra). A földtani vizsgálatok szerint e mészkövek a Budai-hegység területén a legidősebbek, ezért segítségükkel rögzíthető a hévforrás tevékenység kezdete. A Szabadság-hegy—Széchenyi-hegy édesvízi mészkövekkel korábban számos szerző foglalkozott [1, 3, 4, 5, 8, 9, 10, 12, 13], Wein Gy. [13] szerint e mészkövek karsztforrások által táplált tavi lerakódások. Te-