Hidrológiai tájékoztató, 1989
2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula: Új hévízkút a Budapest Római-fürdői strandon
lyedésl; lehetővé teszik a vízhasználatoknak megfelelő vízszintek előállítását a tóban. — Kismértékben növelik a vízrendszer párolgási veszteségét és ezen keresztül csökkentik a tó természetes vízkészletét. — A megromlott vízminőséggel hátrányosan befolyásolhatják a tó vízminőségét és veszélyeztethetik a vízpótlást. Fejleszteni kell a tározók vízminőség-védelmét és el kell érni, hogy a tározók vize minőségi szempontból alkalmas legyen a Velencei-tó vízpótlására; addig is módszert kell kidolgozni a vízminőség figyelembevételével történő vízeresztések rendjére [19, 20, 22]. A tározók esetleges kiesése a tó újbóli nagy vízszintingadozásához vezetne. 5. Összefoglalás A Velencei-tó három évtized alatt kialakított és nagyobb részben megvalósított szabályozása lehetővé tette az eutrofizálódott, elnádasodott tó üdülőtóvá alakítását, hazánk második legnagyobb üdülőkörzetének létrehozását. A szabályozás előnyös környezeti hatása mellett a hátrányos hatás jelentéktelen. A vízgyűjtőn későn kezdett vízminőség-védelmi munkákat sürgősen folytatni kell, mert hosszú távon csak ez biztosíthatja azt, hogy a Velencei-tó üdülőtó maradjon. IRODALOM [1] AGROBER: A Velencei-tó vízgyűjtőjének térségi komplex-meliorációs tanulmányterve, 1982. [21 Adám L.—Bendefy L.: A Velencei-tó kialakulása és vízszintvátozásai. VITUKI Vízrajzi Atlasz-sorozat, 12. 1972. [3] Bárányi S.: A Velencei-tó hidrológiai Jellemzői. Vízügyi Közlemények, 1974. 1. füzet. [4] Bárányi S.: A tószabályozás és környezetvédelem. VG1 tanumány, 1988. [5] Bárányi S.: Tószabályozás és környezetvédelem. Vízügyi Közlemények, 1988. 3. füzet. [6] Fejér V.: Velencei-tavi part- és mederszabályozási munkák fejlődése, jelenlegi állapot, és további tervek. MHT VI. Országos Vándorgyűlés, Hévíz, 1986. [7] Gorzó Gy.: A Velencei-tó vízutánpótlásának biológiai szabályozása. MHT VI. Országos Vándorgyűlés, Hévíz, 1986. [8] Hajós B.: A Velencei-tó vízgazdálkodás-fejlesztési programja. Hidrológiai Tájékoztató. 1988. ápriis. [9] Karászi K. (szerk.): A Velencei-tó rekreációja. VGI, VGMT 149. 1984. [101 KDT VÍZIG: A Velencei-tó part és mederrendezési általános terv, 1972. [11] KDT VÍZIG: A Velencei-tó általános szabályozási terve, 1974. [12] KDT VÍZIG: A Velencei-tó vízszinttartási kezelési szabályozása, 1976. [13] Kóris K.—Nagy B.—Szilvási M.: A Velencei-tó vízszintszabályozási modellje, Hidrológiai Közlöny, 1978. 5. sz. [14] Martin L-né—Martin I.: Változások a Velencei-tó vízgyűjtőjén folyó mezőgazdasági tevékenységben és a melioráció első eredményei. MHT. VI. Országos Vándorgyűlés, Hévíz, 1986. [15] MÉM—OVH: Állásfoglalás a Velencei-tó környezetvédelmével kapcsolatos feladatokról, 1981. [16] OVH: A Velencei-tó vízgazdálkodása. Vízgazdálkodási Főosztály, 1983. [17] Pappné Urbán J.—Szabó J.: A Velencei-tó és tározói vízkészletgazdálkodásának vizsgálata vízmérleg-szimulációval. MHT VI. Vándorgyűlés, Hévíz, 1986. [181 Szabó S.: A Pátkai- és a Zámolyi-tározó ismertetése. Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról, 1970. VITUKI, 1972. [19] Szabó Gy.—Tóth L.: A Velencei-tó és tározói vízkészletgazdálkodás fejlesztésének hidrológiai, vízminőségi megalapozása. VITUKI témabeszámoló, Nysz.: 4658/2/1985., 1986. [20] Szabó M.: A Velencei-tó part- és mederszabályozási feladatai. MHT Vándorgyűlés, Sopron, 1976. [21] Tóth L.: A Velencei-tóba történő műszaki beavatkozások hatása a tó vízminőségére. VITUKI témabeszámoló, Nysz:. 4766, 1985. [22] MÉM: A Velencei-tó hosszú távú vízi-környezetvédelmi koncepció és intézkedési terv, 1981. Űj hévízkút a Budapest római-fürdői strandon AlTJESZKY GÉZA*— DR. SCHEUER GYULA* Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat' A római-fürdői strand a nyári hónapokban a fővárosiak egyik közkedvelt fürdőhelye, amelyet munkaszüneti napokon sok ezren szívesen látogatnak. Még az ötvenes évek második felében szükségessé vált a strandfürdő felújítása, mert az akkori medencét ellátó 22—23 °C-os hévforrások — amelyek a medence alján törtek fel (1. kép) és azt gravitációsan töltöt1. kép. Fenékforrások az egykori medencében (1961. évi állapot) ték fel — hozama jelentősen csökkent, továbbá a nyugalmi vízszintjük és feltörési magasságuk annyira lecsökkent, hogy a medence akkori túlfolyóját nem érte el, így a természetes vízcsere megszűnt. Ezért a strand üzemszerű használata műszaki és közegészségügyi okok következtében nem volt biztosítható és emiatt be kellett zárni. A Fővárosi Fürdőigazgatóság megbízása alapján az FTV Horváth Lajos irányításával 1959-től kezdődően kutatási munkálatokat végzett a strandfürdő területén annak kiderítése céljából, hogy mi okozta a források nyugalmi szintjének jelentős mértékű csökkenését, továbbá a források szakszerű foglalásának megvalósítása érdekében kutató fúrásokat mélyített, amelyek lehetővé tették a hévforrások vízföldtani viszonyainak megismerését és korszerű víznyerőhelyek kialakítását (1. ábra). Megállapítást nyert, hogy a hévforrások feltörési szintjeinek csökkenését a helyi kisebb beavatkozásokon túlmenően a nagy kiterjedésű vízföldtani egységen belüli fokozott karszt- és hévíztermelés okozta. Az 1960-ban megkezdődött és az 1961. évre is áthúzódó kutatási munkálatok azt az eredményt szolgáltatták, hogy a forrásterület alatt kiemelt helyzetben jó vízvezető karsztos kőzetek vannak közvetlenül a du-nai durvaszemcsés üledékek alatt. A kutatások feltárták a felsőeocén és a dachsteini mészkőből álló sasbérc helyzetét, mélységét, a forrásokhoz való kapcsolatát, a vetők irányát, nagyságát és helyét, továbbá a vízvezető karbenátos kőzetek karsztosodásának és öszszetöredezettségének mértékét, a hévizet vezető zónák 39
