Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Baranyai Sándor: A Velencei-tó szabályozása, és annak környezeti hatásai

Veience Dinnyes -Ka jtori- cs a t. 2. ábra. Helyszínrajz a Velencei-tó part- és mederszabályozásáról 1. Feltöltés, 2. Kotrás, 3. Partvédőmű, 4. Nádas, 6. Sziget. 5. Tószél, — A tó biológiai egyensúlyának fenntartása. Az első előirányzatban 17 km hosszú partvonal szabályozását tervezték közel 25 km vonalhosszúságú művekkel [9, 6] (2. ábra). A különböző parti adottságoknak (északi, déli part) benőttségnek (nádasok) és a hasznosítási igényeknek (strand, kikötő) megfelelően többféle partvédőmű típust dolgoztak ki és alkalmaztak [6], A hullámzás és a jég romboló hatásától védő rézsűs partvédőmű hasonló a Balatonnál korábban alkalmazotthoz. A Velencei-tó partszabályozása három részből tevődik össze: kotrásból az elsekélyesedett part mentén, partvédőmű építésből és a mögöttes terület feltöltéséből. Az utóbbihoz a távolabbi mederkotrásnál hidromechanizációval eltávolított anyagot is felhasználták. Az 1987. év végéig a parti sávban a tóból 2,6 km

2 területet töltöttek fel, a rendezett, kiépített part hoszsza 15,4 km [6, 8] (2.ábra). Épült hat hajókikötő és 11 csónakkikötő. A déli partnál Agárdtól kiindulva kelet felé haladva egészen Sukoróig elkészült a partszabályozás. A munkát Dinnyésnél és az északi parton a Szúnyog-szigettől haladva folytatják. A szabályozás befejezéshez közeledik. A partszabályozás környezeti hatása: — A tópart beépítésre, üdülésre alkalmas lett és a tó az üdülőkörzet bázisa lett. — Csökkent a tó területe és ezzel kismértékben a párolgási veszteség. — A parti nádas kotrásával a tó jelentős részén megszűnt a természetes átmenet a part és a víz között, megszűnt a nádas-sáv parti (szűrő) hatása, a part közvetlen kapcsolatba került a nyílt vízzel. — A nádassáv eltávolítása miatt és a part hasznosításához, az erózió elleni védelemhez szükségessé vált partvédőmű építése. — A partvédőmű megakadályozza a hullámzás és a jég romboló, eróziós hatását, ugyanakkor kisvíznél akadályozza az uszadék kidobódását. — A partvédőmű durva átmenetet képez a part és a víz között, elsősorban a kőszórás hátrányos a fürdőzőknek és balesetveszélyes is ott, ahol nincs lépcsős bejáró. — A partvédőmű előtt levő durva kőszórás a rajta levő szeméttel nem szép látvány. — A feltöltött parti sáv mögött több helyen — a csapadékvíz-levezető árok hiánya miatt — kisebb belvizes területek keletkeztek. Mederszabályozás. A Velencei-tó mederszabályozása az 1960-as évek végén kezdődött az előzőekben idézett terveknek megfelelően. Az első kotrási munkákat Agárdon a strand bővítése céljából 1968—69-ben végezték [9]. A Velencei-tó mederszabályozását a tó elöregedett, elsekélyesedett, nádasodott állapota, a fenéken felgyülemlett vastag iszapréteg, a pusztuló nádasok és az üdülőtóval szemben támasztott igények (fürdőzés, sportvitorlázás, evezés, sporthorgászat) tették szükségessé. A cél: a tó alkalmassá tétele üdülésre, megtartva a nádas jellegét, természeti sajátosságait. A mederszabályozás a felgyülemlett mintegy 16 millió m

3 iszap jelentős részének a nádasok — főleg a pusztuló nádasok — egy részének eltávolításával, továbbá a sportoláshoz alkalmas vízmélység kialakításával tervezték. Először vizsgálták a különböző minőségű vízfelületek összekapcsolásának várható hidraulikai és vízminőségi következményeit. Ezek eredményei alapján folytak az első kotrási munkák [9]. A megfelelő kotrógépek és a kotrási, zagyszállítási és elhelyezési technológia, továbbá a nád gyökérzónájának eltávolítására alkalmas gép hiányzott, ezeket a Középdunántúli VÍZIG fokozatosan alakította ki. A Velencei-tóból 1987 végéig 3,62 km

2 területen végeztek nádirtást. Sekély és két helyen (Agárd, Sukoró) mélykotrással eltávolítottak a tóból 8,5 millió m

3 iszapot, amelyet a partok feltöltésére és részben két sziget létesítésére használtak (2. ábra). A mederszabályozások vízminőségi hatását folyamatosan figyelemmel kísérték [21], A mederszabályozási munkák befejezéshez közelednek, de felvetődött a szabályozás szükségessége a természetvédelmi területen is, mert a tőrész gyorsan mocsarasodik, szárazulatba megy át, a korábbi madárvilágnak már kevésbé vonzó [6]. A medszabályozás környezeti hatása: — A tó alkalmas lett hajózásra, a vízisportok céljára és sporthorgászatra. — Nőtt a vízmélység és ezzel a vízi élővilág élettere. — Nagy összefüggő vízfelületek jöttek létre, ezzel nőtt a hullámzás, az áramlás és a víz oxigénfelvétele. 37