Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Baranyai Sándor: A Velencei-tó szabályozása, és annak környezeti hatásai

mint a negyedidőszaki kavics, homok, lösz és agyag (1) képviseli. A harmadidőszaki vulkáni képződményeket pedig a kiömlési kőzet (riolit, dácit, andezit, bazalt) és tufája (16) jelzés tünteti fel. Az egyértelmű áttekintés érdekében a mélybe sülylyedt kristályos, paleozóos és mezozóos alaphegység felszínét hullámos vonallal, a paleogén (eocén—oligocén) fedőképződmények és a harmadidőszaki vulkáni képződmények felszínét pedig folyamatos vonallal jelöltem. A függőleges vagy közel függőleges szaggatott vonalak az egyes alaphegységi részek határán levő, illetve a nagyobb hegységszerkezeti töréseket jelzik. A tömbszelvény kizárólag azokat a földtani képződményeket ábrázolja, amelyek az 1. ábrán jelzett szelvényvonalak síkjában települnek, illetve a szerkesztés során felhasznált fúrásokból ismeretesek. Az újabb fúrások a jelenlegi kép egyes részleteit módosíthatják, illetve kiegészíthetik. A vízföldtani adottságokat a — 2. ábra jelmagyarázatában is közölt — földtani jelek alá írt betű és római szám jelekkel adtam meg. Az egyes földtani képződményekben elhelyezkedő, illetve feltárható víztípusok közül a talaj- és rétegvíz (A), a réteg- és karsztvíz (B), a rétegvíz (C), a karsztvíz (D) és a hasadékvíz (E) jelenlétére utaltam. Az egyes földtani képződmények víztároló képességét: igen jó (I), jó (II), jó és közepes (III), közepes (IV), közepes és gyenge (V) és rossz (VI) jelzéssel — Schmidt E. R. et al. által szerkesztett Magyarország vízföldtani atlaszában [10] alkalmazott beosztás alapján, a 2. ábra jelmagyarázatában közölt értékekkel — adtam meg. A fentiek értelmében, miként az a jelkucs alapján is kitűnik, a vízföldtani tömbszelvény minden egyes részlete egyszerre négyféle tájékoztatással szolgál. Megadja a földtani képződmények korát és kőzettani kifejlődését, az elhelyezkedő, illetve feltárható víz típusát és a kitermelhető víz közelítő mennyiségét. * * * Magyarország vízföldtani tömbszelvénye a földtani és a vízföldtani viszonyok összevont, áttekintő szemléltetése mellett a terület geomorfológiai viszonyainak értékeléséhez, a gyakorlati vízkutatás, illetve -bányászat számára is tájékoztatást nyújt, továbbá oktatási célra is felhasználható és az egyes hazai tájak további részletes vízföldtani tömbszelvényeinek szerkesztéséhez is mintául szolgál. IRODALOM [1] Blela A.: Hlboké vrty v zakrytych oblastiach vnútornych západnych Kárpát. Geologicky Ustav Díonyza Stúra, Bratislava, 1978. [2] Dobos I.: Hévízkutatás Szabadkán. Hidrológiai Közlöny, 54. 7. 1974. 318—323. [3] Dobos 1.: Exploration of subsurface waters in the Neogene basins. In: Neogene mineral resources In the Carpathian Basin, Historical studies on their utilization. VIHth RCMNS Congress-Hungary. Hungarian Geological Survey, Bp., 531—555. [4] Kozlowski S.: Blokdiagram budawy geologicznej Wegier (Ismertetés). Przeglad Geologiczny, XXII. 9. 1974. 454—455. [5] Kőrössy L.: A környező államok kőolaj kutatási eredményei és hazánkra vonatkoztatható tanulságai. Bányászati Lapok, XII. (XC.) 2. 1957. 130—136. [6] Körössy L.: Adatok a Kisalföld mélyföldtanához. Földtani Közlöny, LXXXVIII. 3. 1958. 291—298. [7] Molnár .1. (szerk.): GEOMINCO (Geological and Mining Engineering Corporation) prospektus. Bp., 1987. [8] Paraschiv D.: Romanian oil and gas fields. Institute of Geology and Geophysics — Technical and Economical Studies, A series, No. 13. Bucharest, 1979. [9] Poprády G. (szerk.): SZIKKTI (Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet) prospektus. Bp., 1981. [10] Schmidt E. R. et al.: Magyarország vízföldtani atlasza. A Magyar Állami Földtani Intézet kiadása. Bp., 1962. [11] Vitális Gy.: Magyarország földtani és vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 52. 1—2. 1972. 1—5. [12] Vitális Gy.: Magyarország földtani tömbszelvénye. Földrajzi Közlemények, XX. (XCVI.) 1. 1972. 60—64. [13] Vitális Gy.: A vízbeszerzés földtani lehetőségei Nógrád megyében. Hidrológiai Közlöny, 52. 7. 1972. 273—278. [14] Vitális Gy.: Geologisches Blockdiagram Ungars. Zeitschrift der Deutschen Geologischen Gesellschaft, 124. Hannover, 1973. 267—271. [15] Vitális Gy.: Komárom megye, valamint Fejér megye északi része vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny. 56. 1. 1976. 13—16. [16] Vitális Gy.: A Keszthelyi-hegység, a Bakony és a Balatonfelvidék (Veszprém megye) vízföldtani tömbszelvénye. Magyar Hidrológiai Társaság Országos Vándorgyűlés, Keszthely, 1979. május 17—18. III. C. 2. 1—12. [17] Vitális Gy.: Veszprém megye és a határos területek vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 60. 2. 1980. 66—71. [18] Vitális Gy.: A Dunazug-hegység hévizeinek vízföldtana és természeti erőforrás-potenciálja. Földrajzi Értesítő, XXI. 1. 1982. 67—81. [19] Vitális Gy.: Hydrological implication of the geological block diagram of the Transdanubian Central Mountains. Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 25. 3—4. 1982 (1983). 421—427. [20] Vitális Gy.: Az Északi-középhegység vízföldtani tömbszelvénye. Földrajzi Közlemények, XXXVI. (CXII.). 3—4. 1988. 197—201. [21] Vitális Gy.—Hegyi I.-né: Adatok a Budapest térségi édesvízi mészkövek genetikájához. Hidrológiai Közlöny, 62. 2. 1982. 73—84. [22] Vitális Gy.-Hegyl-Pakó J.: Contribution to the genesis of freshwater limestones in the vicinity of Budapest. Acta Univ. Szegediensis, Acta Geographica, XXV. 1985. 97—107. [23] Vitális Gy.—Kuti L.

: Geological maps of the Hungarian Geological Institute. In

: Csáti E. szerk.

: Hungarian Cartographical Studies — 1989. Hungarian National Committee — International Cartographic Association, Bp. 1989. 161—170. [24] Vitális Gy.—Vitálisné Zilahy L.: Pest megye vízföldtani tömbszelvénye. Hidrológiai Közlöny, 55. 5. 1975. 185-188. A Velencei-tó szabályozása és annak környezeti hatásai DR. BÁRÁNYI SÁNDOR A Velencei-tó szabályozásának adatai ismertek, a szabályozás környezeti hatása azonban csak részben ismert, mert még nem történt meg a szabályozás környezeti hatásának tudományos feltárása. Meglevő, hiányos irodalmi adatok alapján az alábbiakban kísérletet teszünk a szabályozás eredményeinek és környezeti hatásainak összefoglalására [11, 4, 5, 15, 16, 8]. 1. A vízszintszabályozás és környezeti hatása A Velencei-tó vízgyűjtőjén a tóra is kiható tevékenység a római korban, valamikor a III. században kezdődött mégpedig tározó építésével a Császárvizen Kőrakás-pusztánál. A tározó vizét faúsztatásra használták [2], Ez a tározó csökkentette a Velencei-tó nagy áradásait, ugyanakkor növelte a vízrendszer párolgását. A Velencei-tónak a korábbi századokban nagy áradásai és kiszáradásai is voltak [2], A Velencei-tó korábban szabályozatlan, szeszélyes vízjárású lefolyástalan tó volt. A második és maradandó beavatkozás az előző század közepére, a Budapest—Székesfehérvár vasútvonal építési idejére esik, amikor az ún Nádas-tavat leválasztották a Velencei-tóról; majd az 1889—1896. években kiásták a Dinnyés—Kajtori-csatornát [9], Ezek környezeti hatása már összetett volt. A Nádas-tó leválasztásával csökkent a Velencei-tó területe és a párolgási vesztesége, a lecsapoló csatorna kiásása pedig lehetővé tette a nagyvizek levezetését, tehát mérsék35