Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK - Szél Sándor: Kaszkád modellek a hidrológiai modellezésben

Eredményei közül ki lehet emelni a Duna—Tiszaköz fejlődéstörténetének új elképzelését. Tanítványaival együtt bizonyította, hogy a Duna—Tisza közén, a Duna a korábbiakban elképzeltnél előbb hagyta el a Szeged felé tartó átlós irányú folyását, és így a Duna—Tisza közén a pleisztocén nagy részében jelentős vastagságú eolikus üledékösszletek halmozódhattak fel. 1952-ben az „Alföldi Kongresszuson" ezt előadva több évtizedes szakmai vitát indított el. Kimutatta az Alföld fiatal földtani képződményeinek ciklusos felépítését és azt, hogy a medencebeli felhalmozódási ciklusoknak az eróziós peremterületeken letarolási ciklusok felelnek meg. Tanítványaival együtt módszert dolgozott ki az eolikus és a folyóvízi homok elkülönítésére. Több új módszert vezettek be az Alföld földtani képződményeinek kutatására. Pl. pollen- és nehézásvány-összetétel elemzést. Más területek szakembereit is igyekezett a földtani kutatásnak megnyerni. Ezek eredménye többek között Horváth A. molluszka-fauna vizsgálata, aki mai szemmel nézve is modern módon paleoökológiai kutatásokat folytatott, amelyekkel Miháltz földtani módszerekkel kapott eredményeit egészítette ki, illetve erősítette meg. Gyakorlati érzékkel igyekezett a vizsgálati módszereket egyszerűsíteni és „tömegesíteni". Az Atterbergféle szemcseösszetételi elemzést pl. úgy végezte, hogy billenő asztalt szerkesztve, egyszerre tíz mintával végezte a vizsgálatot. Terepi szemcseelemző készüléket (piszmográfot) alkotott. Munkáját a teljes odaadás és a hihetetlen pontosság jellemezte. A makroszkópos fúrásszelvény leírásai alapján készült földtani szelvényei Szeged építésföldtani térképezésénél a későbbiekben etalont jelentettek. A szelvényeivel az újabb fúrások minőségét úi. ellenőrizni lehetett. Tanulmányait a tömör, rendkívül pontos szakmai nyelvezet jellemzi. A valószínűleg családi vonásként jelentkező jó rajzkészségét felhasználva, illusztrációi igen színvonalasak, és ezt a tulajdonságát az oktatásban, az előadásain is jól kamatoztatta. Az Alföldre vonatkozó új fúrási anyagokat és adatokat hangyaszorgalommal gyűjtötte. Minden területről saját információkat igyekezett beszerezni. Szakvéleményeit leginkább ezekre alapozta, mert ezekben bízott meg igazán. Munkájával a tanszéken olyan kutatási műhelyt teremtett meg, amely a mai szedimentológiai munkának is alapját képezi, mert azon az alapon teljesedett az ki. Egyetemi oktatóként az egyszerűség és a közvetlen stílus jellemezte. Ugyanezt tapasztalták munkatársai is. Kisebb konfliktusai legfeljebb a fiatalok dinamikusabb egyénisége miatt voltak. Az idővel ugyanis nagyon nehezen tudott bánni, így sok mindennel késésben volt. Tanulmányi kirándulásai és terepgyakorlatai igen alaposan megtervezettek voltak, és szakmailag is emlékezetesek maradtak. Tapasztalható volt, hogy nem túl erős fizikuma mellett milyen nagy akaratereje van. Fáradtságot nem érezve, panasz nélkül vett részt ezekben a munkákban. Az egyéb terepi munkákra is ez vonatkozik. Büszke volt munkatársai körében a tanszéken kialakított családias hangulatra. Egyéniségét jól jellemzi, hogy tanítványainak, amikor azoknak első dolgozatuk országos szakmai folyóiratban megjelent, ünnepélyes keretek között, saját kezűleg a geológus jelvényt és az illető nevének kezdőbetűit belevésbe „hatlövetű" geológus bicskát adott át. Mindezt olyan emberien tette, hogy ezeket a bicskákat halála után negyedévszázaddal is nagy szeretettel őrizzük. Volt hallgatói évtizedek múlva is felkeresték, és gyűjtögető szenvedélyét ismerve nem értékes, de neki valami különös, kedves dologgal lepték meg. Tanítványait igényességre nevelte, pontosságával pedig a részletmegfigyelések fontosságára hívta fel a figyelmet. Egykori munkahelyén, a szegedi József Attila Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékén ma a tanszék tanterme az ő nevét viseli, ezzel is megőrizve egykori vezetőjének emlékét. Dr. Molnár Béla DIPLOMATERV PÁLYÁZATOK A Magyar Hidrológiai Társaság 1988. évi Diplomaterv Pályázatán díjazott, és Szerkesztőségünkhöz eljuttatott diplomaterv pályázatok kivonatát — kezdő szakembereink szakmai és irodalmi ambíciójának előmozdítása érdekében — a Hidrológiai Tájékoztató következő hasábjain tesszük \iözzé (Szerk.). Kaszkád modellek a hidrológiai modellezésben* SZÉL SÄNDOR Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ 1. Bevezetés A dolgozat a vízépítési gyakorlat egyik alapvet® feladatának, a természetes és mesterséges vízfolyásokon való árhullámlevonulásnak matematikai modellezésével, a modellek numerikus megvalósításával és ezek összehasonlító elemzésével foglalkozik. Arra a kérdésre keres választ, hogy mely esetekben elegendő egyszerűbb — és ily módon gyorsabb — számítási eljárások alkalmazása a vízmozgás dinamikájának megfogására, továbbá a hidraulikai, geometriai és üzemi viszonyok milyen kombinációja esetén nem engedhető * Az MHT 1988. évi Diplomaterv pályázatán egyetemi kategóriában III. díjat nyert diplomamunka kivonata. meg a vízmozgás modelljének egyszerűsítése, illetve ilyen esetekben hogyan becsülhető a teljesebb modellek eredményeitől való eltérés mértéke és értelme. 2. A diplomafeladat főbb céljai A diplomafeladat célja a nempermanens vízmozgás — hosszú vízfolyásszakaszokra szokásosan egydimenziós — matematikai modelljének és azok közelítő numerikus megoldási módjainak áttekintése, az egyes számítási eljárások összehasonlítása, alkalmazhatóságának vizsgálata és értékelése főként a hazai természetes vízfolyások, valamint a mesterséges öntöző- és belvízcsatornák mederfenékesés viszonyaira. 10