Hidrológiai tájékoztató, 1989
2. szám, október - MEGEMLÉKEZÉSEK - Dr. Vágás István: Megemlékezés Bodoki Károlyról születésének 175. évfordulóján
tervet, és éppen a Rákos és Tápió vizével táplált szolnoki vonalat vetette el, a csongrádi vonalvezetés ellenében. A Balla-féle csatornák rendre megtalálhatók a korabeli áttekintő térképeken. Talán a legjelentősebb munka a pesti magisztrátus megrendelésére Pest város belső részeinek és teljes határának részletes felmérése volt. Az 1784—1785-ben elvégzett felmérés térképei több változatban készültek. A belső részekről részletesebb (házalaprajz, telekhatár), a külső területről kisebb méretarányú lapok készültek. Értékes melléklete a telekkönyv, amelyben a város 763 ingatlanát helyrajzi szám szerint sorolták fel. A telekkönyv elveszett, de a 11. József-féle telekszámozást a térkép megőrizte az utókornak. Szinte valamennyi későbbi térképnek Balla felmérése volt az alapja 1889-ig. A II. József-féle telekfelmérés keretében 1787-ben Veszprém megyéből is maradt fenn Balla munkája (Szilasbalhás, Ángyán, Gyönk-puszta). Szegedi telekkönyveit is említik. Megrajzolta 1783-ban megyéje postaútjait Vác, Hatvan és Acsa felé. 1777. évi terve szerint épült ki a visegrádi alsó hajóvontató út, a mai autóút a sziklák alján (1. kép). t. kép. A visegrádi alsórakparti út kéziratos terve 1777-ből (eredetije a Magyar Országos Levéltárban) Alapvető munka volt Pest, • Pilis és Solt vármegye részletes (1:288 000) térképének megszerkesztése, amely 400 részletrajz segítségével 12 évi munkában készült. Pontos matematikai alapon jelölte a legfontosabb topográfiai és gazdaságföldrajzi elemeket, a vízrajzot (a Pest—Szolnok közti csatorna tervét), az úthálózatot, a növénytakarót és a mezőgazdasági kultúrát a településekkel. A lap 1793-ban Benedicti metszésében jelent meg. A Görög-atlaszban is Balla tervezte meg a Pest, Pilis és Solt vármegyei lapot, amely Karacs Ferenc metszésében látott napvilágot. Idősebb korában mind több esetben kérték fel térképek és műszaki tervek felülvizsgálására, véleményezésére, köztük a Velencei-tó lecsapolási tervezetének bírálatára. Térképein előszeretettel rajzolta meg mérőeszközeit, műszereit és rajzszereit: irányszálas vonalzót, vízszintes-szög mérőtárcsát, mágneses tájolót, kínai tust, egyik szögmérő műszerén A. C. Haurant pesti műszerkészítő nevét is feltüntette. Foglalkozott a mértéküggyel és más kultúrtörténeti témákkal is. Fáradhatatlanul dolgozott 73 éves koráig, 1812-ben lemondott tisztségeiről. 1815 szeptemberében (11. és 16. közt) Nyáregyházán hunyta le szemét. Az eredeti felmérések korának legkiemelkedőbb földmérő és vízépítőmérnök egyénisége volt. Szorgalmas munkálkodásával és úttörő kezdeményezéseivel méltán rászolgált az utókor hálás emlékezetére. Hrenkó Pál Megemlékezés Bodoki Károlyról, születésének 175. évfordulóján A gyulai születésű Bodoki Károly (1814. márc. 19.— 1868. dec. 10.) vízimérnök 1836-tól, Pesten megszerzett mérnöki diplomája birtokában teljes működését Békés vármegye mérnökeként fejtette ki. Munkássága a három Körös és a Berettyó szabályozásának munkálataihoz kötötte. Egységes szabályozási tervet dolgozott ki 1855-ben ezekre a folyókra — felhasználva azokat az elgondolásokat, azokat a mérési adatokat is, amelyeket szolgálati elődei, különösképpen pedig apja, Bodoki Mihály, aki szintén Békés megye mérnöke volt, előzetesen egybegyűjtöttek. A Bodoki család egyébként három nemzedéken át 4
