Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - BESZÁMOLÓK, ESEMÉNYEK - Abaffyné dr. Bothár Anna-dr. Csekő Géza: A Magyar Hidrológiai Társaság nemzetközi tevékenysége 1986-87-ben

A Magyar Hidrológiai Társaság nemzetközi tevékenysége 1986—87-ben* ABAFFYNÉ BOTHÁR ANNA«—CSEKÖ GÉZA** •MTA ÖBKI Magyar Dunakutató Állomása, Göd ••Agrártudományi Egyetem, Gödöllő A Magyar Hidrológiai Társaság nemzetközi kapcsolatait értékelve az 1985. évi Vezetőségválasztó Közgyűlés megállapította, hogy „a nemzetközi munka tervszerűbbé vált, a tapasztalatok hasznosításában előreléptünk. A következő években ezt a tervszerű munkát folytatni szükséges. Ennek egyik eszköze az 1986-ban újjáalakult Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tartalmas munkája". A Társaság a nemzetközi kapcsolatai révén is segíteni kívánja a VII. ötéves terv teljesítését, a vízügyi ágazat időszerű kérdéseinek megoldását és a tudomány és technika új eredményeinek elterjesztését. A Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága is kiemelten kezeli az Országos Vízügyi Hivatallal kötött megállapodás tárgyköreit: — a közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízellátását; — a Bős—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megvalósításával összefüggő vízgazdálkodási problémák megoldását és — az anyag- és energiagazdálkodás fejlesztése kérdését. Ennek érdekében a Bizottság elősegíti, hogy — a szocialista testvér-szervezetekkel kapcsolataink erősödjenek; — a fejlett tőkés országok partner-szervezeteivel kötött együttműködési szerződések révén a kétoldalú információ, illetve szakembercsere lehetőségek hasznosuljanak, és újabb szerződéskötésekkel bővüljenek; — néhány hivatalos — a KVM terhére történő — ki- és beutazás a Társaság javaslata alapján valósuljon meg; — a Társaság vendégeként hazánkban tartózkodó külföldi szakemberek a KVM-ben is tartsanak előadást, konzultációt. A szocialista országok testvér-szervezeteivel való kapcsolat tartására a Magyar Hidrológiai Társaságnak főleg az MTESZ-en, illetve az MTESZ külföldi partnerein keresztül van lehetősége (devizamentes csereutak). A kapcsolatok a jövőben a FENTO együttműködési rendszer modernizálása, és a szervezet Titkárságának 1988-tól az MTESZ által történő ellátása révén várhatóan fejlődnek, javulnak. Ennek szükségességét állapították meg a szocialista országok vízügyi tudományos egyesületeinek IX. elnöki-főtitkári találkozóján, 1987. június 8—12. között, Csehszlovákiában. A tőkés országok partner-szervezetei közül az osztrák ÖWWV-val és a holland TNO-val, valamint a finn Vízügyi Társasággal van élő együttműködési szerződésünk. 1987-ben az Izraeli Mezőgazdasági Központ kezdeményezésére lépések történtek a hivatalos 'kapcsolatfelvételre, és érdeklődés van az olaszok, illetve a jugoszlávok részéről a kapcsolatok intézményesítési lehetőségeit illetően. Nemzetközi tevékenységünk egy további lehetősége a Magyar Hidrológiai Társaságnak nem kormányközi nemzetközi szervezetekhez való csatlakozása. A Társaság, mint a CIGR Magyar Nemzeti Bizottság háttérszervezete épül be a CIGR szervezetébe. A CIGR (Commission Internationale de Genie Rural) „A Mezőgazdaság Műszaki Fejlesztésének Nemzetközi Bizottsága" 26 ország mezőgazdasági műszaki tudományokkal foglalkozó szervezeteit fogja és hangolja össze. A FAO és az UNESCO konzultatív státusú szervezete, öt évenként szervez kongresszust. A CIGR Magyar Nemzeti Bizottsága 7 tagból áll. • Az MHT IB-a 1988. február 16-1 ülésén elhangzott beszámoló rövidített változata. A SITH Végrehajtó Bizottságában megalakulása óta van magyar képviselő, illetve a Magyar Nemzeti Bizottság a Magyar Hidrológiai Társaság érintett tagjaiból áll. A SITH (Societe Internationale de Technique Hydrothermale) „Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság" gyógy- és hévizek hasznosításával kapcsolatos kutatásokat segíti, részt vesz az alkalmazástechnikai fejlesztésében. Évenként rendez kongresszust. A Magyar Bizottság a Magyar Hidrológiai Társaság Balneotechnikai és Hidrogeológiai Szakosztálya keretében tevékenykedik. A SIL magyar egyéni tagjai Társaságunk tagjai. A SIL (Societas Internationalis Limnologie) „Nemzetközi Limnológiai Társaság" a szárazföldek vizeivel foglalkozó szakembereket, illetve limnológiai, hidrológiai intézeteket fog össze, 66 országban. Az IWRA (International Water Resources Association) „Nemzetközi Vízgazdálkodási Szövetség" célja a vízkészlet-gazdálkodás körébe vágó tervezési, fejlesztési, irányítási és tudományos tevékenység összefogása. Négy évenként rendeznek kongresszust. 1987-ben az Intéző Bizottság felkérésére a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága javasolta a Magyar Hidrológiai Társaság IWRA-hoz való kapcsolódását és a Magyar Nemzeti Bizottság megalakítását. 1986-tól kezdve a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága felváltva rendezi üléseit az egyes bizottsági tagok munkahelyén (1985. november 13. MHT; 1986. június 24. MHT, 1986. október 22. Vácrátót; 1987. szeptember 29. OVH). 1988. tavaszán Szarvason kerül sor a következő ülésre az Öntözési Kutató Intézetben. Meghívót kapnak erre egyes határvízi területi szervezetek képviselői is, mivel a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága fontos feladatnak tartja az osztott vízgyűjtők vízgazdálkodási kérdéseinek tanulmányozását, illetve a szomszédos országok vízügyi műszaki-tudományos szervezeteivel való kapcsolatok bővítését. A tapasztalatok hasznosítása terén lehetőség van publikálásra. Ebben nagy segítséget jelent a Hidrológiai Tájékoztató, és az új formában megjelenő Hidrológiai Közlöny, amelyek megjelentetik a kiutazók rövid, de a tapasztalaitok lényegét összefoglaló és a javaslatokat tartalmazó „útibeszámolóit". Folyamatos a Társaság külföldi tiszteleti tagjainak nyilvántartása (lásd a mellékelt névjegyzéket). A tiszteleti tagok névsora 1986-ban és 1987-ben két taggal bővült: Dr. V. Yevjevich professzor (oklevelét 1987-ben átadtuk) és Dr. W. Kemmerling professzor (oklevelét 1988-ban a Közgyűlésen adjuk át). A Társaság nemzetközi kapcsolatait leginkább reprezentáló egyéni ki- és beutazások, főként a tőkés relációjú kiutazások tekintetében egyre csökkenő számban valósulnak meg, ezek is főként az együttműködési szerződések révén, illetve vállalati, főhatósági vagy saját deviza igénybevételével. A korábban igen sikeres szocialista országokba irányuló csoportos tanulmányutak gyakorlatilag megszűntek, de csökkent a tőkés relációjú csoportos kiutazások összidőtartama is. Nehezíti a tanulmányutak létrejöttét, hogy szocialista országokba csak hivatalos kiutazás terhére szervezhető csoportos út, és hogy kapitalista országokba csak utazási irodán keresztül, egyéni útlevéllel lehetséges csoportos kiutazás. Az egyéni beutazások — főként a tudományos tanácskozásokon való részvétel — rövid időtartamúak voltak. A csoportosan beutazók részére a Magyar Hidrológiai Társaság érintett szakosztályai, területi szervezetei programszervezéssel, kísérő biztosításával járultak hozzá. 45