Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Góg Imre: Százötven éve keletkezett a Gyilkos-tó

Likas A1676 Nagy Cohárd Al50

7K,sCohórd$ Nyír Csutak A \ 1627 GYILKOS-T& Lacul-Rosu Lóhavas A1621 Kupás Cohárd ^ 1512" X Oltárkő A 0154 UJ» Lóhavas sarok 1A82A c, . "A1373 J/Gyilkos-kő G^kos 138-4 Fekete Hagymás 1553 1 A 2 Ikml 1. ábra. A Gyilkos-tó környékének vázlatos térképe (A Gyergyói-havasok vázlatos turistatérképe alapján) pl.: kéndioxid vagy kénhidrogén, létrehozrván a sajátos illatú kénes ásványvizeket. A legtöbb borvízforrás vizében sok a vastartalmú ásvány is. Majdnem mindegyik forrás medrében, kifolyójában sárgállik a vasokkeres, rozsdás lerakódás. A kialakult Gyilkos-tóban, a völgytalp egykori fenyveseinek csonkjain, sok vastartalmú ásvány, vasokkeres rozsdás, sárgás lerakódás kénes bevonatot képezett. Ez konzerválja a fákat. De nemcsak a fákat konzerválta meg az az ásványvíz. Gyógyhatását már évszázadok óta ismerik. Az orvosok jó eredménnyel használják a reumás megbetegedések és az érszűkületek gyógyítására. Bármely évszakban élményt jelent körbe járni a 4 km kerületű, partja mentén 35 m-es szintkülönbségű tavat. Az út másfél órát vesz igénybe. A vidék kristálytiszta levegője, a fenyvesek ózondús illatával gyógyítóan hat. A tó varázsát, egyediségét rendkívül festői környezetének, kivételes szín- és formagazdagságának köszönheti. Tavasztól őszig a Nagy-Cohárd, méregzöld fenyveseinek, a Gyilkos-kő és a Kis Cohárd vöröses-fehér mészkőszirtjeinek percről-percre változó tükörképe ejti ámulatba a látogatót. A víztükör színjátéka különösen a hajnali, kora reggeli órákban, és tiszta, szélcsendes időben csodálatos. A tó és a part menti növényzete a zöld megszámlálhatatlan árnyalatát vetíti a vízre, melyek az ég kékjével és a sziklák fehér és sárgásvörös színfoltjaival gazdagodnak. A vízből derékban tört fenyők merednek az ég felé. Ősszel a lombhullatók rozsdája keveredik a színkavalkádhoz. Hajnalban a lebegő köd mindezt álomszerűvé varázsolja. Nemhiába kimeríthetetlen témája a tó a fényképészeknek. Télen a tavat borító vastag jégpáncélon kellemes sétára nyílik alkalom, s nagy ritkán, száraz, hideg, havazás nélküli fagy után, elsőrendű korcsolyapálya is kínálkozik. A kocogás híveinek sem tudnánk a tóparti sétánál alkalmasabb terepet ajánlani. A tó megtekintéséhez tartozik az is, hogy a „névadó" Gyilkos-havas leglátványosabb részéről, a nyugatra néző Gyilkos-kő 1373 m magas kilátó pontjáról megtekintsük azt. Erről a helyről a tavat 400 m magasságból csodálhatjuk, de tekintetünk bejárhatja a Békás-szoAz első leírásokban és térképeken először Benkő Károly említi a tavat „Veres-tó" néven. Ezt a nevet részint a tóba ömlő vörös színű — az itt felszínre kerülő — mezozóos homokkövek málladéka miatt adta a tónak. A Gyilkos-havas elnevezés már a tó keletkezése előtt megvolt. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a havasra felvezető utak, ösvények járhatatlanok és veszélyesek voltak. Többször előfordult, hogy a felfelé haladó lezuhant a szikláról és halálra zúzta magát. Az ilyen utakat a székely nép tájszólása ma is „gyilkos" utaknak nevezi. Mivel a lecsúszott sziklák a Gyilkos-kő oldaláról származtak, a tónak ez a mészkőszirt adta a nevet. A Gyilkos-tó elnevezés felkutatója és ismertetője a nagy székely tudós Orbán Balázs volt. E csodás szép tóról az Erdélyi Múzeum-Egylet 1864. évi III. ülésén számolt be a Székelyföldön tett utazása kapcsán. Az ő fényképfelvétele alapján Keleti Gusztáv rajzolta le fametszésre alkalmas kivitelben a tavat (1. kép). A művészi metszés a híres Moreili Gusztáv munkája, s még mai szemmel nézve is érdekes képe a tónak. 1878-ban Herbich Ferenc, a Székelyföld kiváló földtani kutatója is átveszi a Gyilkos-tó elnevezést, s azóta ez lett az általánosan ismert és elfogadott név. A völgytalp egykori fenyveseinek lenyesett csonkjai, a víz tükre fölé magasodtak, de még ma is kilátszanak a keletkezett tóból. A völgyben élt fenyőfák törzsmaradványai a víztükör alatt ma is megvannak, ezért a tóban a fürdést és csónakázást veszélyessé teszik. A Gyergyói-íhavasok legnevezetesebb természeti kincse a föld mélyéből előtörő ásványvízforrások vize, melyeket lépten-nyomon, szinte mindenütt fellelhetünk. Az ásványvizeknek legtöbb esetben valamilyen ízük van, és többségükben oldott szénsavat is tartalmaznak. A szénsavon kívül gázok is oldódhatnak e vízben, mint 1. kép. A Gyilkos tava a Nagy Cohárddal hátterében (Keleti Gusztáv rajza, in: Orbán B.: A Székelyföld leírása, második kötet, Pest, 1869 után) 38