Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dévényi László: A Ráckevei (Soroksári)-Duna környezetvédelmi helyzete

1. táblázat Az R(S)D jelentősebb szennyvízkibocsátóinak szennyezőanyag-terhelése 1987. évben RoÍAíí'irlA Szennyezőanyag ;ok (kg/d) Szennyvízkibocsátó oeiogaao Szv. Szennyvízkibocsátó p /e\n Szv. megnevezése rtlo;!-/ fkm m

3/d olaj KOI össz. leb. ANA det. NH

+« MERKUR, gépkocsiátadó-telep 53,9 jp. 14 0,1 1,2 1,1 0,1 0,0 FC SM Délpesti szvtt. 51,7 bp. 65 000 255,0 5 451 6 194 49,6 1703 BUDALAKK 49,8 bp. 800 4,0 60 16 0,9 1,2 FCSM Hősök terei 4,0 0,9 1,2 szvtt. 49,1 bp. 155 3,2 46,8 15,6 0,7 8,8 CSA Dugattyú- és 3,2 46,8 15,6 0,7 Gyűrűgyár 47,5 bp. 96 0,4 8 3,7 0,1 0,5 MAHART, Duna3,7 0,1 haraszti 45,7 bp. 32 0,2 5 1,3 0,1 0,5 PVCSV Szigetszent45,7 bp. 0,2 1,3 0,1 0,5 miklós 40,4 jp. 2 300 10,4 329 115 5,8 54 CSA és PG, Sziget40,4 jp. 10,4 5,8 szentmiklós 39,2 jp. 5 390 20,0 360 300 3,2 35 összesen: 73 787 263,3 6 261,0 6 646,7 60,4 1 803,0 Gyáli-patak fkm PVCSV, Monor szvtt. 31,2 600 2,1 27 42 0,36 0,6 Gyál, Szabadság Tsz, 31,2 2,1 0,36 0,6 Sörpalackozó 10,6 240 3,5 80 18 0,2 0,2 Gyömrő, PEVDI XVIII. csat. 520 2,5 198 46 0,4 0,7 Maglód, Galván 2,5 0,4 0,7 Kisszövetkezet XVII. csat. 7 0,4 27 1,2 Monori ÁG, 0,4 1,2 Sörpalackozó 241. csat. 120 0,5 27 19 0,1 0,24 PVCSV Bugyi szvtt. XXX. csat. 220 1,0 23,8 1,4 0,6 4,9 PVCSV Dabasi szvtt. XXVII. csat. 500 1,8 33 27,5 Ű,8 * 13,0 Gyáli-patak torkolat összesen: 17 300 12,0 600 900 1,2 20,0 Mindösszesen: 91 087 264,3 6 861,0 7 546,7 61,6 1 823,0 Az R(S)D vízminősége a Kvassay-zsilip—Szigethalom közötti térségben a legszennyezettebb. A dél-pesti szennyvíztisztító telepről elfolyó szennyvizek hatására jelentősen megnő a víz szervesanyag-, ammónium-ionés oldott sótartalma. A Szigethalom alatti szakaszon a biológiai lebontás eredményeként a víz minőségében fokozatosan javulás áll elő. A szervesanyag jelentős hányada lebomlik, a foszfor- és nitrogénvegyületek a meteorológiai tényezők kedvező alakulása esetén algatömegprodukciót, az algák pusztulása után pedig időnként, különösen a nyári időszakban Ráckeve térségében kedvezőtlen vízminőségi állapotot (oxigénhiányt) okoznak. Az R(S)D biológiai állapotában az elmúlt 10 évben kismértékű, de határozott romlás tapasztalható, mely elsősorban a szaprobitás fok emelkedésében jelentkezik. A Duna-ág vízminősége bakteriológiai szempontból III. és II. osztályú, mely „szennyezett", illetve „kissé szennyezett" minősítésű. A bakteriológiai szennyezettség miatt fürdésre alkalmas állapot csak a Dunaág alsó harmadában alakul ki. A Duna-ág vízminőségében a tartós jégfedettség okoz főleg halélettani szempontból problémát. A kritikus időszakban végzett sűrített vízminőség-vizsgálat gyors beavatkozásra ad lehetőséget (1—2. kép). 5, A vízminőség szabályozásának, javításának lehetősegei, vízminőség-védelmi intézkedések Az R(S)D jelenlegi állapotában korántsem tudja maradéktalanul kielégíteni az összes hasznosítási igényt, azok térben és időben erősen korlátozottak. A minden igényt kielégítő, kedvező vízminőség csak a Duna-ág teljes hosszának alig több, mint egyharmadán alakul ki. A megfelelő vízminőség további szakaszokra való 2. táblázat Az R(S)D mintavételi helyei és 10 éves átlag eredményei néhány kiemelt komponens esetében Mintavételi helyek Fkm KOIp mg/l KOIK mg/l NH< mg/l NO

3 mg/l Ossz. oldott anyag mg/l Fenol mg/1 Kvassay-zsilip 57,4 7,78 24,2 0,68 9,7 300 0,0050 Szigethalom 38,0 7,87 24,4 1,20 9,3 335 0,0053 Ráckeve 19,0 7,86 24,9 0,97 8,0 323 0,0046 Tass 0,5 7,68 23,7 0,92 7,2 319 0,0041 29