Hidrológiai tájékoztató, 1989

1. szám, április - ÁLTALÁNOS VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tamásné dr. Dvihally Zsuzsa: Szikes vizeink kémiai kutatása

hasem valósult meg. — A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1955. október 14-i ülésén határozati javaslat született arról, hogy „Szikes Tavi Munkabizottság" alakuljon, melynek elnöki tisztére Megyeri János szegedi főiskolai tanárt kérjék fel, tudományos tanácsadóként pedig Dudich Endre professzort és Kol Erzsébetet. A tagság budapesti és szegedi kutatókból és külső munkatársakból állt volna. Közös munkaterv kidolgozása, egységes vizsgálati módszerek kialakítása, vizsgálati időpontok egyeztetése szerepelt a szakosztály elnökének, Maucha Rezsőnek javaslatában. Ez a terv azonban nem valósult meg. A következő kezdeményezés a szikes vizek szervezett kutatására 1965—1974 között valósulhatott volna meg. Ekkor a Föld nagy ökoszisztémáin folyó biológiai kutatást az UNESCO által szervezett Nemzetközi Biológiai Program (IBP) fogta össze és ennek keretében 57 országban egy-egy reprezentatív álló- és folyóvíz alapvető ökológiai paramétereit, biocönózisát és anyagcseréjét vizsgálta egy-egy munkaközösség abból a célból, hogy az ajánlott vizeket természetes állapotukban megőrizhessék. A magyar limnológusok „nemzeti felajánlás" formájában szolgáltattak adatokat a Balaton, a Duna és a Tisza mellett a szikes vizek (Fertő tó, Velencei-tó, Szelidi-tó, kardoskúti Fehér-tó, pusztaszeri Dongér-tó, Kun£ehér-tó, szegedi Fehér-tó) jellegére és termelésére vonatkozóan, de ez az összefogás megrekedt a meglevő adatok prezentálásánál és a jövőre vonatkozó kutatási program már nem valósult meg. Az IBP program folytatásaként működő UNESCO MAB (Ember és bioszféra) program már nem tartalmazza a szikes tavak kutatását. Nem szerepelt a szikes vizek hidrobiológiái vizsgálata az Orsizágos Távlati Tudományos Kutatási Tervben (1971—1985) sem. Az MTA I. ötéves kutatási programjának címe: „A vízi szervezetek és a környezet kölcsönhatásának vizsgálata", a II. ötéves kutatási programjának címe pedig „Természetes vizeink produkciós-biológiai vizsgálata" volt. Ezekbe a címekbe jól beleillett a szikes vizek hidrobiológiái kutatása is, melyet az MTA (elsősorban Maucha akadémikus osztályelnöksége idején), majd később az MTA Szegedi Bizottsága szerényen ugyan, de anyagilag támogatott. A Szegedi Akadémiai Bizottság megalakulásával a szikeskutató munka jó gazdára talált és méltó kezekbe került, de minden szempontból provinciálisnak tekinthető helyzete ezzel megerősödött. Az 1971-ben induló, „Az Ember és Természeti Környezetének Védelme" (Bioszféra) című MTA tárcaszintű kutatási főirány keretén belül a Fertő tó mellett „egyéb tavak" címszó alatt szerepel olyan téma, melybe beleférhetett volna a szikes tavak szervezett kutatása is, de kellő anyagi támogatás hiányában ez ekkor sem indulhatott meg. A szikes tavak hidrobiológiái kutatásából tehát sohasem lett a többi kutatási témához viszonyítható, országos jellegű, központilag támogatott és szervezett átfogó kutatási program. A legutóbbi időkig a vizsgálatok igen szerény anyagi támogatással, mondhatni társadalmi munkában folytak, elsősorban a területileg érdekelt, elsősorban a szegedi, valamint a témáért másutt is lelkesedő kutatók, esetleg önkéntes alapon öszszeállt kisebb kutatócsoportok részéről. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy tudományterületünkön van-e még ilyen téma, mely ilyen mostoha erkölcsi és anyagi támogatással ilyen reprezentatív eredményekre vezetett? A szikeskutatás eredményeiről szóló előadások a Hidrológiai Társaság szakosztályülésein, a Hidrobiológus Napokon és a társasáig területi rendezvényein szoktak elhangzani. Szegeden, évenként, novemberben szikesvízi ankét kerül megrendezésre, az ATIVIZIG részéről pedig minden év szeptemberének első hetében szikesvízi bejárást szerveznek az érdeklődők számára egyegy szikes tájegység ismertetése céljából. Országos jellegű, sőt nemzetközi szikesvízi rendezvény 1969-ben a XI. Hidrobiológus Napok keretében (Tihanyban, Szegeden, Szarvason) megrendezett szikesvízi szimpózium volt, ezenkívül több előadás hangzott el angol nyelven az 1974-ben Tihanyban megrendezésre kerülő Sekélyvízi Nemzetközi Szimpóziumon is. Külön kiemelendő az a limnológiai szakosztályülés, mely alkalmával 1962 telén a szegedi kutatócsoport komplex kutatási eredményeit ismertette Budapesten. (Ez utóbbi három rendezvény anyagai magyar, német és angol nyelven meg is jelentek bel- és külföldön.) A szikeskutatás eredményeit bemutató írásbeli közlemények közül külön meg kell említenünk a három, munkaközösségi alapon történő feldolgozást, melyek közül az első a Kol Erzsébet által szerkesztett, ma már klasszikusnak számító cikksorozat (1931) a szegedi Cserepes-sori-tó vizsgálatáról. A második a Szelidi-tó monográfia, mely szerkesztőjének, Donászy Ernőnek minden buzgólkodása ellenére is folytatás nélkül maradt. (Az eredeti terv szerint a Velencei-tó életét szándékozták feldolgozni a következő kötetben, és ezt követte volna az alföldi tavakról szóló tanulmánykötet.) A harmadik, monográfia-jellegű feldolgozás a „Nemzeti Park a Kiskunságban" című, 1979-ben megjelent komplex munka. A többi szikes munka publikálása szétszórtan történik és napjainkban sincs olyan lehetőség, mely lehetővé tenné a szikes cikkek egyhelyütt, vagy sorozatban történő megjelenését. Pedig a szikes vizekkel foglalkozó írásbeli publikációk száma nem kevés, Ponyi Jenő felmérése alapján a hidrozoológiai publikációknak mintegy 10%-át teszik ki a szikes tavakra vonatkozó cikkek, de ha a velencei-tavi és Fertő tavi cikkeket is beleszámítjuk, akkor a tanulmányozott ökoszisztémák közül a szikes vizek a negyedik helyen állnak, a Balaton, a Duna és a Tisza után, mintegy 13—14%-os értékkel. Messzemenően indokolt és támogatandó tehál házigazdáinknak az a törekvése, mely szerint itt lenne az ideje a szikes tavi kutatásokra vonatkozó helyzetfelmérésnek, a korábbi kutatási eredmények és az eddigi (részben nem is publikált) adatsorok összefoglalásának, értékelésének. Ez a mostani előadássorozat remélhetőleg megkönnyíti az első lépések megtevését ennek a célnak az eléréséhez. * * • A magyarországi szikes tavak vizsgálatának kezdeti időszakában, a század elején, majd a „Szegedi iskola" kialakulása és fejlődése idején, elsősorban rendszertani munkák, biológiai elemzések jellemezték a szikeskutatást. Ezek a cikkek vízkémiára vonatkozó adatokat nem tartalmaztok, legfeljebb a vizek nagy pH-jára (lúgosságára) és sótartalmára történt utalás. Az első vízkémiai elemzések a nátriumhidrogénkarbonátot és -karbonátot tartalmazó szikes vizekből a Magyar Királyi Halélettani és Szennyvíztisztító Kísérleti Állomáson (a mai Hal tenyésztési Kutató Intézet elődjében) történtek az 1920-as években, ahol Papp Anna főadjunktus és Maucha Rezső kísérletügyi főigazgató munkájaként több szikes víz kémiai elemzését tartalmazzák a régi laboratóriumi jegyzőkönyvek. A Szelidi-tó nátriumkloridos. -karbonátos és nagy jódtartalmú vizéről az első kémiai elemzés 1937-ben készült. A szikes vizek nagy jódtartalmát Straub János vizsgálta (1936). rámutatva e vizek gyógyhatására. A Fertő tó fizikai és kémiai viszonyainak változásával pedig Varga Lajos foglalkozott először (1932). — A szikes vizek kémiai viszonyainak feldolgozása szélesebb körűvé vált Maucha munkássáeának kibontakozása, vízkémiai beállítottságú intézetének fejlődése, valamint a Nemzetközi Limnológiai Társaság megalakulása és működése nvomán. Maucha számos elméleti megállapításához szikes típusú tóvíz. vagy halastó szolgáltatta a számítási alaoot. Vízkémiai munkássága, tótipizálási törekvései során a szikes tavakat külön csoportba sorolia. a csillagdiagraim alakja szerint is élesen elválasztja azokat a más típusú tavaktól és ráirányítja a nemzetközi figyelmet erre a mind kémiai összetételében. mind oedisr élővilágában sajátos víztfpusra. Maucha munkatársai és tanítványai is folytatták a szikes vizek kémiai vizsgálatát: Woynárovich (1941) hidrokémiai tanulmányában a szikes tavakat az anionok relatív mennyisége alapján osztályozta, külön csoportba sorolva a sziksós és a szikes vizeket. Donászy 1943-ban gyűjtött szelldi-tavi anyagából írta bölcsészdoktori értekezését, ezzel kezdve meg az 1950-es évek-