Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - Fejér László: Vízügyi évfordulók az 1990. évben

1740. *Vertics Ferenc (Hódmezővásárhely) több vármegye hites mérnöke, az első Sió-térkép készítője (1769), Jelentékeny szerepet vitt számos 18. századi helyi vízszabályozási terv elkészítésében (t 1800 körül). Irodalom Fodor Ferenc: Magyar vízmérnököknek a Tisza-völgyben . . . Bp., 1957. 1765. ápr. 5. *Schmidt János György (Pest) kegyesrendi pap, a pesti egyetem Mérnöki Intézetének rektora, sok éven át a gyakorlati mértan és a vízépítés professzora (f 1838 után Pesten). Irodalom Fodor Ferenc: Az Institutum Geometricum .. . Bp., 1955. 1765. szept. 22. *Vedres István (Szeged) mérnök, a Tisza-szabályozás kiváló szakértője, s a későbbi tervek egyik első elvi megalapozója. Munkássága a műszakigazdasági kérdéseken túl irodalmi téren is említésre méltó (t 1830. nov. 4. Szeged). Irodalom Farkas László: Vedres István mérnök élete és működése. Szeged, 1937. 1790. márc. 3. *Vörös László (Hódmezővásárhely) földmérő-térképész, a Körös-, majd a Duna-felmérés kimagasló tudású mérnöke. Legismertebb fennmaradt térképe a pest-budai Duna-szakasz vízrajzi állapotát ábrázolja 1833-ban (f 1870. júl. 7. Kaposvár). Irodalom Bendefy Lászó: Vörös László emlékezete. = Somogy megye múltjából. 5. köt. 1974. 1790. II. Lipót 1790. évi dekrétumának 34. cikkelye intézkedik a II. József-féle föld- és birtokfelmérési munka beszüntetéséről és érvénytelenítéséről. Ugyanezen dekrétum 57. cikkelye intézkedik elsőként Magyarországon az erdők védelméről. Irodalom Corpus Juris Hungarlcl. 1815. * Perleberg Gusztáv (Buda) vízimérnök, egyike azoknak, akik a legtöbbet tették a Tisza-mappáció sikeréért. 1848 elején az alsó-szabolcsi osztály vezető mérnökeként a Takta-köz szabályozását irányította, (t 1885. Bp.). Irodalom Fodor Ferenc: Magyar vízmérnököknek a Tisza-völgyben ... Bp., 1957. 1840. nov. 5. Üzembe helyezték a Beszédes József tervei alapján megépített aradi malomcsatornát, amely hét esztendei munka után elkészülve Körösbökénytől Gyulavarsándig 92 km-es hosszon 50 méter esésű vízzel 12 malmot hajtott. Irodalom Beszédes József: Mérnöki irányzatok. Pest, 1843. 1840. Hieronymi Ottó Ferenc vezetésével befejeződött a Duna-mappáció. Az 1823-ban megkezdett munka során a Duna vízrajzi adatait sok ezer felvételi lapon Patronelltől a Vaskapun túlig vették fel. Irodalom Az 1840-dik évi . .. országos küldöttségnek a Duna s egyéb folyamok szabályozása iránti ... bejelentése (Pozsony, 1843). 1865. Megjelent az első magyar nyelvű bányászati szakmunka Zsigmondy Vilmos: „Bányatan, kiváló tekintettel a kőszénbányászatra. Kutatás, fúrás, s az ártézi kutak" címmel Pesten. 1865. Pesten megjelent Reitter Ferenc „Duna-szabályozás Buda és Pest között, a Csepelsziget s a soroksári Duna-új balpartján fekvő ártér ármentesítése" című munkája, amely az 1838-as pesti árvíz óta megfeneklett szabályozási kérdést újra felvetette, s közvetve elindítója lett a téma körül kialakult széles körű szakmai vitának. 1890. jan. 26. *Varga Lajos (Désakna) zoológus, hidrobiológus az MTA tagja, egyetemi tanár. A vizek és talajok kerekesférgeinek és egyéb alacsonyrendű állati lényeinek külföldön is elismert kutatója volt. Üttörő szerepet végzett a Balaton és a Fertő tó mikroszkopikus állatvilágának megismertetésében (t 1963. máj. 10. Sopron). Irodalom Sebestyén Olga: Varga Lajos. = Hidr. Közi., 1964. 1890. júl. 25. *Dévény István (Budafok) vízmérnök. Jelentős szerepet vitt a Tisza-szabályozás építési munkálataiban. Szakirodalmi munkássága mellett kezdeményezője volt a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi csoportja megalakulásának, s haláláig annak elnöki tisztét is betöltötte (f 1978. szept. 23. Szeged). Irodalom Vágás István: Dévény István. — Hidr. Közi., 1979. 5. sz. 1890. okt. 25. füdvardy Cserna (Cherna) János mérnök. Mérnöki oklevelét 1821-ben szerezte meg, ezt követően uradalmi mérnökként dolgozott. Az 1830-as években különböző szaklapokban számos tanulmányt publikált a vízszabályozásokról, tagosítási kérdésekről. Az MTA levelező tagjának választotta (*1795. jan. 7. Zárqoly). Irodalom Nekrológ = Term. tud. Közi., 1891. 1890. dec. 31. *Hallóssy Ferenc (Budapest) vízmérnök, a vízügyi szolgálat egykori vezetője. Az első világháború után a budapesti vámmentes kikötő építésvezetője volt. A felszabadulást követően az újjáépítési munkák irányítása mellett a Balaton vízszínszabályozásának kérdéseivel, illetve a Sió-zsilip építésével foglalkozott (11970. jan. 17. Budapest). Irodalom Lászlóffy Waldemar: Hallóssy Ferenc. = Vízügyi Közi., 1970. 2. sz. 1890. Az 1889-ben törvényerőre emelkedett halászati törvény alapján áz Országos Halászati Felügyelőség támogatásával 107 000 kh területen az országban elsőként megalakult a Balatoni Halászati Társulat. Irodalom Fischer Frigyes: A magyar halászat. Bp. 1931. 1890. A hazai kultúrmérnöki hivatalok középfokú végzettségű segéderőit oktató kassai rétmesteriskola 1890-ben a Földmívelésügyi Minisztériumban egyesített vízügyi szolgálat tanintézeteként Vízmesteriskola néven képezte ki a folyamfelvigyázók és gátfelügyelők nélkülözhetetlen csapatát. 58