Hidrológiai tájékoztató, 1989

2. szám, október - BESZÁMOLÓK - Hosszú Ádám-dr. Ivicsics Ferenc: III. Vízépítőipari Napok Debrecenben

léssel, különféle csatornarendszerekkel, a zeolitok alkalmazásával a sziennyvíztisztításban, biogázfejlesztéssel, engedélyezési kérdésekkel, tározók szigetelésével, általános műszaki fejlesztési kérdésekkel foglalkoztak. A 13 előadás a témakörök szinte valamennyi időszerű kérdését érintette. A kialakult élénk vita is a feldolgozott, illetőleg ismertetett problémák jelentőségét igazolta. A harmadik szekcióban a környezetvédelmi beruházások építésével és üzemeltetésével kapcsolatosan alkalmazott anyag- és energiatakarékos technológiákkal foglalkozó dolgozatokat ismertettek, illetőleg vitattak meg. Ennek a szekciónak a munkája a következő témakörökre terjedt ki: energiatakarékos földnyesők, kényszeráramoltatású szennyvízcsatornázás, talajfagyasztás, mélytömörítéses-mélyvibrációs eljárás, ferde tengelyű partiszűrésű csőkutak. A jól szervezett konferencia hatékonyságát számottevően emelte, hogy a beküldött dolgozatokat tartalmazó kiadvány a rendezvény kezdetén, a résztvevők rendelkezésére állt. Az MTESZ házinyomdájában készült, 32 dolgozat teljes szövegét tartalmazó 402 oldalas könyvet a Konferencia Szervező Bizottsága készítette elő kinyomtatásra és a Magyar Hidrológiai Társaság adta ki. A konferencia egyes szekcióiban elhangzott előadások és hozzászólások, illetőleg viták eredményeit a szekciók elnökei és titkárai — a záró plenáris ülésen elfogadott — következő ajánlásokban összegezték, amelyet a rendezőség a Magyar Hidrológiai Társaság Elnökségén keresztül az illetékes szervekhez (többek között: KVM, ÉVM, IpM, MÉM, OMFB, ÉTE, VIZITERV, MÉLYÉPTERV stb.) juttatott el. A „III Vízépítőipari Napok" egyes szekcióinak az ajánlásai: I. Szekció (újszerű anyangok és építéstechnológiák a vízépítésben) 1. A vízépítőipar fejlesztésében és gyakorlatában elsődleges szerepet kell a minőségnek és a szerkezetek időállóságának biztosítani, figyelembe véve a fokozódó víz- és levegőszennyeződésből eredő korróziós hatásokat is. 2. Mivel a vízépítési létesítmények túlnyomó része továbbra is betonból, vagy vasbetonból készül, kiemelten kell foglalkozni továbbra is a beton anyagi tulajdonságainak és szerkezetlétesítési sokoldalúságának fejlesztésével. Szabványban kell meghatározni a vízépítési beton tulajdonságait. Műszaki irányelvet kell kiadni a hézagzáró szalagok egyes fajtáinak célszerű alkalmazása érdekében. 3. A műszaki és gazdaságossági kritériumok meghatározásával műszaki irányelveket kell kidolgozni az előregyártott és/vagy a monolit szerkezetek alkalmazása célszerűségének objektív mérlegelési lehetősége érdekében. Célul kell kitűzni, hogy mindenütt az ennek megfelelően megválasztott beton- és vasbetonszerkezetek, elemek kerüljenek alkalmazásra a vízépítőiparban. 4. Szoros összhangot kell teremteni az építéstechnológiai, szerkezeti és funkcionális fejlesztés között. 5. A vízépítés speciális feljesztési eredményeit hasznosítani kell a rokonterületeken is, elsősorban a hulladékelhelyezés, esetleg a hulladékkezelés egyes területein is. 6. Szoros interdiszciplináris kapcsolatokat kell teremteni különösen a kémiával, biotechnológiával, elektronika alkalmazással a vízépítési szerkezetek és funkcionális technológiák fejlesztési összhangja és a megoldási lehetőségek optimumának elérése érdekében. 7. A prioritások között kiemelten kezelendők az ökológiai szempontok. II. Szekció (Műszaki fejlesztési eredmények a környezetvédelem, a hulladékkezelés, a víz- és szennyvíztisztítás területén) 1. A víz- és szennyvíztisztítás területén a környezetbarát — mezőgazdaságban és iparban újrahasznosítható technológiai hulladékot előállító — tiszta technológiák fejlesztése és alkalmazása kapjon kiemelt támogatást. 2. A létesítmények — berendezések élettartamkérdései kapjanak nagyobb súlyt. 3. Az építőközösségek által létesített szennyvízközművekre az utólagos rácsatlakozás jelenlegi szabályozása az építőközösség tagjait hátrányos helyzetbe hozza azáltal, hogy az utólag rácsatlakozók a közmű költségeit már nem viselik. A szennyvíz közművek költségeit nem viselők a közműre rácsatlakozáskor a rájuk eső, arányosítható, közterületen lévő közmű költségét fizessék be az építőközösség részére, amely azután osztódjon vissza a- közművet megvalósítók között. Szükséges a probléma jogszabályi rendezése. 4. Javasoljuk a csatornák létesítésére vonatkozó előírások felülvizsgálatát, hogy a korszerűbb eljárások és anyagok alkalmazását azok ne gátolják. 5. A veszélyes hulladékok átmeneti tárolói létesítésénél vegyék figyelembe azt az új környezetvédelmi és vízépítési elvet, hogy ezeket a hagyományos egyrétegű szigetelés helyett a jövőben — szerkezetében ellenőrző szivárgóval ellátott —, két azonos minőségű, vegyszerálló rétegből álló szigeteléssel építsék. 6. Rendezni kell az átmeneti tározókra vonatkozó előírásokat, hogy az a létesítőnek, tervezőnek és az építőnek az élettartam követelményekre támpontot adjon. 7. A konferencián elhangzott előadások is bizonyították, hogy a kutatás-fejlesztés területén sok a párhuzamosság. Javasoljuk, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium dolgozzon ki olyan információs rendszert, amely egyrészt irányadóul szolgál a korszerűségi feltételek kielégítése szempontjából az elérendő igényparaméterek meghatározásával, másrészt elősegíti a párhuzamos fejlesztések elkerülését. 8. A konferencia javasolja, hogy a kutatás-fejlesztés hatékonyságának növelésére a hazai K+F munka mellett a minisztérium szorgalmazza a külföldi élenjáró technológiák és technikák licencének megvételét. Dolgozzon ki olyan információs, pályázati és bíráló rendszert, amely a legkorszerűbb és legszükségesebb eljárások vásárlását biztosítja. III. Szekció (Anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazása környezetvédelmi beruházások építése és üzemeltetése területén) 1. Szorgalmazni kell a mély vibrációs — mély tömörítési eljárás — az ún. vibroflotáció — elterjesztését, mivel ez a technológia anyag- és élőmunkatakarékos eljárással nyújt megfelelő megoldást a nagyvastagságú, kedvezőtlen teherbírású, összenyomódó altalajokon is a nagy teherbírást igénylő mérnöki létesítmények biztonságos elhelyezésére. 2. A konferencia ajánlja a kényszeráramoltatású szennyvízcsatornázás minél szélesebb körű alkalmazását a kertvárosi, üdülőhelyi, magas talajvízszintű és kedvezőtlen terepadottságú településforma esetén. A műszaki szempontból alapvetően befejezettnek tekinthető fejlesztés elterjesztéséhez szükség van a jogi szabályozás hiányainak lerendezésére, hogy az engedélyezési eljárással, az üzemeltetéssel és a tulajdonjoggal kapcsolatos problémák feloldhatók legyenek. 3. A konferencia a tervező, beruházó és üzemeltető vállalatok figyelmébe ajánlja a szerkezet-takarékos, alacsony létesítési költségigényű ferdetengelyű partiszűrésű csőkútmegoldást. 4. A konferencia ajánlja az elektronika és a számítástechnika szélesebb körű alkalmazását a betonkeverő telepek működtetése terén a cementfelhasználás optimalizálása és a beton minőségének javítása érdekében. 5. A konferencia ajánlja, hogy a vízépítőiparban használt földmunkagéppark rekonstrukciójánál kiemelten vegyék figyelembe a korszerű, anyag- és energiatakarékos TIVIZIG—

ROME 10 C és 6 C típusú földnyesők alkalmazását, mivel a gép munkavégző képességéhez képest igen alacsony a szerkezeti tömege, nem kis mértékben ennek köszönhetően iker-, sőt hármas szerelvényként is működtethető, valamennyi megfelelő teljesítményű hazailag beszerezhető KGST eredetű traktorral. Hosszú Ádám—

dr. Ivicsics Ferenc 52