Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Vitális György: Az Al-Duna völgy jobbparti részének földtani vázlata

Galambóc Kis - Ka zart-sz. Brnjica Dobra Kladovo Nagy -Kazán-sz. //JIV. Strboc D. Milanovac [ / Golubinje '/ Somrda/^ "Boljetin, •KucéVo Majdanpek A Klokocevai V. Gradiste .+ + +j 20 km 7 7 H 13 Q 14 Uvw^ k-MTw'.Wl + + + + 1

0 EZ3 ES 11 17 Cu o Sí 12 16 W a 1. ábra. Az Al-Duna völgy jobbparti részének vázlatos földtani térképe, az „SFR Jugoslavija Ceoloíka Karta" (1970) után, összevonással 1. Folyami hordalék, ártéri üledék, homok, lösz: 2. Futóhomok (holocén—pleisztocén); 3. Agyag, homokkő, mészkő (neogén); 4. Andezit; 5. Mészkő, dolomit (kréta); 6. Mészkő, dolomit ()vra); 7. Mésző, agyagpala (fridsz); 8. Mészkő, agyagpala, homokkő (perm—karbon); 9. Gránit, granodiorit; 10. Porfirit; 11. Kristályos mészkő, dolomit; 12. Gabbro, gabbrodiabáz; 13. Gneisz, kristályos pala; 14. Amfibolit (paleozóos); 15. Csillámpal«, gneisz; 16. Szerpentinit (proterozóos); 17. Cu-, 18. W-lelőhely fkm közötti Nagy-Kazán-szorosban 75 m-es vízmélységet is mértek. A Nagy-Kazán-szoros mentén, a jobb parton emelkedik a 768 m magas Nagy-Sterbec (Veliki Strbac), az Al-Duna völgyét kísérő legmagasabb hegy (1. ábra). Földtani és geomorfológiai szempontból igen érdekes a Kis- és a Nagy-Kazán-szoros között levő Dubovaiöblözet, amely részint a Duna romboló és a két dubovai patak erodáló hatása során jött létre. A Nagy-Kazán-szorost (2. kép) elhagyva, Golubinje határában a paleozóos csillámpala—gneisz összletbe érünk, amelyet a Donji Milarovác-i öblözetben neogén agyag, homokkő és mészkő képződmények fednek. Itt a Porecka patak torkolata mellett, az ún. Juc-szorosban 1. kép. A Kis-Kazán-szoros a felvíz felől (Dr. Pellérdy L.-né felvétele) 2. kép. Mészkősziklák a Nagy-Kazán-szorosban (Dr. Pellérdy L.-né felvétele)