Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Balázs József: A Velencei-tavi üdülőkörzet vízellátása és csatornázása

151,

12 2. SO 201.02 Dinnyes Börgönd meglevő tervezett kútvizmü víztároló átemelő regionális vezetek a • m A O • fm'/dj fm'J 1. ábra. A Velencei-tó üdülőövezetének regionális vízellátása gépház bővítésének, valamint a déli express vezeték — beruházási programja jelenleg készül. A tervezett beruházás csak évek múlva javíthatja a vízellátást, ezért az igények fontossági sorrend szerinti kielégítésére kell törekedni. Erre van lehetőség, mert becslések szerint a nyári csúcsfogyasztás több mint egyharmadát kertek öntözésére és kocsimosá&ra fordítják. 1.3. A' vízellátás fejlesztése. A vízellátás fejlesztésével foglalkozó tanulmány a távlati vízigényeket ötéves lépcsőben 2010. évig prognosztizálta. Az évszakonkénti mértékadó vízigények hosszú távú változását a 2. ábra szemlélteti. A 2010. évi adatok egyben a telítettségi, a tó teherbíró képességéhez tartozó vízigényeket reprezentálják. [m3/i] 2. ábra. A VRV-ről ellátott üdülőövezeti és a háttértelepülések vízigényváltozása 1. Téli átlag, 2. Nyári átlag, 3. Nyári tartós csúcs (péntek, vasárnap), 4. Nyári napi csúcs (szombat). A regionális rendszernek a nyári napi csúcsigényt is ki kell elégíteni. A vízigények időbeli eloszlásának ismeretében ez a leggazdaságosabban heti tárolással biztosítható. A regionális víztermelő és szállító rendszert a nyári heti vízfogyasztás átlagának kiszolgálására, míg a tárolókat a heti, napi és órai fogyasztásingadozások kiegyenlítésére kell alkalmassá tenni. A fejlesztési koncepció a meglevő helyi vízbázisokat — elsősorban vízminőségi okok miatt — csak tartalékként veszi figyelembe. A regionális rendszer teljes távlati vízigénye az ercsi partiszűrésű vízműtelepről elégíthető ki. Ehhez a vízműtelepet és a továbbító rendszert 1995-ig 8000 m

3/d, 2010-ig 14 700 m

3/d kapacitással kell bővíteni. A dunai partiszűrésű víznek a velencei üdülőövezetbe juttatásához a meglevő NÁ 400-as távvezetékkel párhuzamosan NÁ 600-as express vezeték épül, Kápolnásnyék határáig. Innen az NÁ 500-as déli ág a gárdonyi, míg az NÁ 400-as északi ág a velencei medencéig húzódik. A napi és heti fogyasztásingadozások kiegyenlítésére — a számítások szerint — a heti fogyasztás 15%-át megközelítő tárolótérfogatról kell gondoskodni. Az üdülőövezetben a gerincvezeték-hálózat fejlesztésére is. sor kerül. Ezek közül a legjelentősebb a velencei medence és a sukorói gépház között létesülő NÁ 400-as vezeték, valamint a jelenleg még csak a fejlesztési tervekben szereplő pákozdi horgászfalu ellátását szolgáló NÁ 300-as vezeték. A sukorói. átemelő bővül és — a jelenlegi helyzettől eltérően — a jövőben az elkülönülő nyomásövezetekbe különálló szivattyúegységek emelnek. Az előirányzott főművi fejlesztéseket az 1. ábra szemlélteti. Az ismertetett fejlesztési tervek között nem szerepelt a Velencei-tavi Regionális Vízmű és Székesfehérvár vízellátó rendszerének összekötése. Ez a több mint tíz éve felvetődött gondolat onnan ered, hogy a város ipari üzemei, de még a lakosság jelentős része is, a velencei-tavi nyári hétvégi csúcsfogyasztások idején kevesebb vizet fogyasztanak. A két rendszer összekötése a közelmúltban ismét felvetődött. Részletes felmérés hiányában a jelenleg átadható vízmennyiség és annak jövőbeni változása jelenleg megbízhatóan még nem határozható meg. Kel37