Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Dr. Hajós Béla: A Velencei-tó vízgazdálkodás-fejlesztési programja

mg/l között változik. A vízminőség KGST IV. kategóriából III. kategóriába került. A fürdővizekre megállapítot különleges határérték szerint I. osztályú. A KOI 1974-ben 25,2 mg/l volt, 1985-ben lecsökkent 20 mg,/l-re. A tó terhelése 1985-ben: P összes P oldott Lebegő anyag összes N 3 950 kg/év 317 kg/év 65 340 kg/év 50 503 kg /év A terhelés csökkentése a feladat, amit a már említett monitoring rendszeren keresztül ellenőrizni lehet. 2.4. A vízvédelmi szempontok mellett egyéb környezetvédelmi szempontok is felmerültek, ezek között is döntő súllyal a nádasok pusztulásának kérdése. 1985-ben légifotogrammetriás módszerrel feltérképeztük a nádasok állapotát, és bevezettük a nádasok rendszeres aratását. 1987-ben a nádasok 46%-át arattuk le. A rendszeres aratás hatását újabb felvételekkel ellenőriztetjük. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem 1986. évi kutatása szerint a nádasok tapasztalt pusztulása nem a kotrások és a gépi aratás következménye. Készül a part- és mederszabályozási munkák környezetvédelmi hatástanulmánya, várjuk eredményeit. 2.5. A nyár végi időszakban tapasztalható vízhiányt az 1980-as évek elején a tározók rossz vízminőségi állapota miatti óvatos vízpótlás okozta. A nagy hozammal levezetett, szerves anyagban általában gazdag tározóvíz felborítja a Császárvíz torkolatánál és a természetvédelmi területen a szulfát oxidációs-redukációs egyensúlyi állapotot, aminek következtében oxigénhiány és kénhidrogén felszabadulás áll elő. A folyamatra az időszerű vízminőségen túl a hőmérséklet is hatással van, ezért a vízpótlás idejét és módját meg kell fontolni. 2.6. A megnövekedett üdülőlétszámot a kiépített vízellátási létesítmények nem tudják kiszolgálni. Nyári szezonban állandósult és katasztrofális méreteket öltött az elmúlt években a fellépő ivóvízhiány. A csatornázottság elégtelen volta a tó vízminőségét fenyegeti. Halaszthatatlan mind a hálózat, mind a tisztítókapacitás bővítése. 3. A második Fejlesztési Program célja, ütemezése, időtartama, a végrehajtás feltételei, a terv jellemzése A Minisztertanácsnak a Velencei-tavi Fejlesztési Program végrehajtásának helyzetéről szóló 2014/1985. (VI. 11.) sz. határozata megállapítja, hogy a Velencei-tó különleges védelmet igénylő nemzeti érték. Az üdülőkörzet idegenforgalma jelentősen növekedett. A fejlesztés eddig elért kedvező eredményeit elsősorban a tó fürdőzésre és vízisportolásra alkalmas állapotát — meg kell őrizni. El kell érni, hogy a tó vízminősége tovább javuljon, a természeti táj és üdülőtó jellege fennmaradjon. A fejlesztési program az 1986—2000 időtávra készül, a VII. ötéves terv részletes kimunkálásával. 3.1. A tó vízszín szabályozása elsősorban a tározók vízminőségjavítása útján valósul meg. A Császárvíz rövidrezárt befolyása megszűnt, a patak a természetvédelmi terület határán nagy felületen elosztva folyik be a tóba. Ebben az időszakban sor kerül a tó vízpótlási lehetőségeinek felülvizsgálatára is. 3.2. Folytatódnak a partszabályozások. A létesítendő strandférőhely szám 63 000, 1 fm új strandvonal 16 fő férőhelybiztosítást jelent, így a fejlesztés kívánatos mértéke 4 km új partvonal. Az újonnan létesített strandok előterének minimális szélessége 300 m, a partvonal előterében tehát legalább 300 m szélességben kell kotrást végezni. i i j Vtrtts hegystg / 10 [km] \ {SZEKESFEHERVAR ~>\ U v x 1. ábra. A Velencei-tavi Fejlesztési Program vízrendezési előirányzata 1. Vizgyűjtóhatár. 2. Részvlzgyűjtöhatár. 3. Felszíni lefolyásnélküli terület határ. 4. Torkolati nádasmezö. 5. övcsatorna. 6. Tisztító h«tír 35