Hidrológiai tájékoztató, 1988
1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Tóth-Zsiga József: A halimbai bauxitterület karsztvízkémiai vonatkozásai
keveredhettek a fődolomit összemorzsolódott felső részével. A bauxit lerakódása után az oldása folyamat nem állt le. A finomszemcséjű alapanyag részben vízáteresztőként viselkedhetett. Az így beszivárgó víz növelhette az oldalirányú vízutánpótlódás agresszivitásának hatékonyságát. Ezt bizonyítja a halimbai bauxitterület fődolomit fekvőjének felső 10—50 m-es szakaszán található bauxitos kitöltődés. A viszonylag nagy Ca ++ tartalom szintén az utólagos mészoldás eredménye. A 2. ábrán szemléltetett karsztvízkémiai adatok jól tükrözik a földtani felépítés változékonyságát. A fentieken túlmenően a f őkarsztvízrendszer jellemzője, hogy a Ca + + és Mg + + összes keménységhez viszonyított helyzete jól behatárolható. Ez gyakorlatilag azt jeleni, hogy a 20 nk° alatti tartományban 90—110 mg/l a Ca' 1" 1" és Mg i + tartalom, míg a 20—25 nk° tartományban 110—130 mg/l. A fedőkarsztvízrendszerben tárolt és áramló karsztvíz kémiai jellegében még nagyobb változékonyság jelentkezik (3. ábra), mint a főkarsztvízrendsaer esetében. Az eltérések okát a geomechandkai mozgások és a karsztosodás folytán kialakult kavernák (karsztjárat és -tárolórendszerek) biztosította áramlási lehetőségek különbözőségében keresem. Ugyanis a különböző karsztvízáramlási sebességek folytán különböző időtartamok állnak rendelkezésre a karsztvízre jellemző kémiai komponensek oldódásához, illetve felhalmozódásához. A fedő kőzetek esetében figyelmet érdemel az a tény is, hogy a lokális vízszín kialakulása folytán [7] az érintett kőzetek összetételében eleve eltérések vannak. A bauxit közvetlen fedőjében jelentkeznek dolomitosodott kőzettestek is, amelyeknek szerepet tulajdonítok a fedőkarsztvíz viszonylag nagy Mg + + tartalmának kialakulásában. A Ca i + és Mg + + tartalom és a vízkeménység összefüggését vizsgálva nem látszik a főkarsztvízrendszeréhez hasonló egyértelmű kapcsolat. összefoglalásként elmondható, hogy a halimbai bauxitterületre jellemző karsztvízkémiai jellegek elsődlegesen földtani viszonyok összetettsége folytán alakulhattak ki, szoros összefüggésben a hidrodinamikai lehetőségekkel. IRODALOM [1] Balázs D.: Trópusi és hazai karsztvizek összehasonlító vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 51. 8—9. 1971. 376—380. [2] Hoclgman, Ch. D.: Handbookof Chemistry and Physics. Chemical Rubber, Cleveland, 1946. 1—2686. [3] Jakucs L.né: Adatok a Magyar Középhegység dolomitfajtáinak keletkezéséhez. Földtani Közlöny, 82. 1952. 374—385. [4] Mészáros J.: Magyarázó a Bakony hegység 20 000-es földtani térképsorozatához. Padragkút. MAFI kiadása. Bp. 1980. 1—89. [5] Tóth-Zsiga J.: A bányaművelési mód megválasztása a bauxitföldtani viszonyok függvényében. Egyetemi doktori értekezés. Kézirat. Ajka, 1974. 1—35. [6] Tóth—Zsiga J.: A csapadék-beszivárgás és a főkarsztvízszint időbeli változása a halimbai bauxitterületen. Hidrológiai Tájékoztató, 1986. október, 25—26. [71 Tóth.—Zsiga J.: A halimbai bauxitterület eocén kori kőzeteinek karsztosodása és a vízföldtani kutatás tapasztalatai. Hidrológiai Tájékoztató, 1987. április 20—21. [8] Tóth—Zsiga J.: A halimbai bauxit-előfordulás vízföldtani viszonyai és a fedüoldali vízbetörés veszély elhárításának le, ,,., , , , , , , . . hetőségei. BKL—Bányászat, 120. 5. 1987. 329—334. 3. abra. A fedokarsztvizrendszer karsztvízkemiai ioii or n~fíi [9] Vegh S.: A Bakony hegység kösszeni rétegei. Földtani jeuemzui Közlöny. 91. 1962. 273—281. 1. Ca+ + tartalom (mg/l), 2. Mg++ tartalom (mg/l), 3. Lúgosság, [loj Vitális Gy.: Veszprém megye és a határos területek víz4 Változó keménység (nk"), 5. Állandó keménység (nk°). földtani tömegszelvénye. Hidrológiai Közlöny, CO. 2. 1980. 66—71. 33
