Hidrológiai tájékoztató, 1988

1. szám, április - TERÜLETI VONATKOZÁSÚ CIKKEK - Garád Róbert: A nyugat-magyarországi idegenforgalom vízgazdálkodási hátterei

2. táblázat Az iszapok mezőgazdasági elhelyezése éveinek száma Cu Cd Zn Pb Cr Hg A. n(év) 15 53 11 16 22 43 B. n(év) 108 124 42 64 329 359 A. Kiugróan nagy fémtartalmú iszapok esetén. B. Kiugró értékek kivételével kapott értékek esetén. 5. Következtetések, javaslatok Célszerű a keletkezés helyén olyan mértékben eltávolítani a szennyvizek nehézfém tartalmát, hogy a keletkező szennyvíziszapok fémkontcentrációja ne haladhassa meg a mezőgazdasági hasznosításra megadott határértékeket. Ellenkező esetben olyan nagy fémtartalmú iszapok keletkezhetnek, amelyek a mezőgazdasági hasznosítás helyett nagy mennyiségű toxikus iszap méregtemetőben történő elhelyezésének gondjait növelhetik. Külön gondot kell fordítani a mezőtúri telepre érkező szennyvizek fémtartalmának csökkentésére, továbbá a karcagi és törökszentmiklósi telepekre érkező szennyvizek Hg-forrásának felderítésére és a Hgterhelés csökkentésére. A KÖTIVIZIG működési területén, a vizsgált telepek legtöbbjének iszapja — annak fémtartalma alapján — a szeméttelepi elhelyezés helyett jelenleg is mezőgazdasági elhelyezésre javasolható. Az évente keletkező mintegy 3000 m

3 iszap termőterületre juttatásával közelítőleg 600 000 Ft értékű műtrágyát lehetne megtakarítani [10]. A tapasztalt nagy fémkontcentrációk miatt a kibocsátók szennyvizének ellenőrzése mellett a telepeken keletkező iszapok fémtartalmának rendszeres ellenőrzése is szükségesnek látszik. IRODALOM [1] Berta E. — Oláh J.: Szennyvíziszapok nehézfémtartalmának meghatározása és a hazai helyzet értékelése. VITUKI Közlemények, 2. 1978. [2] Waijandt J.: Kommunális szennyvíziszapok nehézfémtartalma a KÖTIVIZIG területén. IX. Keletmagyarországi Ifjúsági Műszaki Napok. Szolnok, 1984. szeptember 12—13. KELITERV kiadvány. [3] Berta E. — Oláh J..: A hazai szennyvíziszapok nehézfémtartalmának felmérése. Hidrológiai Közlöny, 59. 10. 1979 169—473. [4] Lynam B.T. et al.: The utilization of municipal sludge in agriculture. Presented et United et United States. Soviet Seminar on „Handling, Treatment and Disposal of Sludge" Moscow, USSR 1975. [5] 9003/1983. (MÉM.É.121.) MÉM—

EÜM—

OVH számú közös közlemény. Szennyvízelhelyezési szabályzat. Vízügyi Ertesitő, 1983. 08. 26. [61 Benedek P. et al.: A szennyvíziszap elhelyezése és mezőgazdasági hasznosításának feltételei. VMGT, 90. VIZDOK 1977. [8] Chaney R.L.: Crop and food chain effects of toxic elements in sludges and effluets. Proseedlngs of the Joint Conferens on „Recycling Minicipal Sludge and Effluents on Land". Nat. Assoc. of State Univ. and Land-Grant Coll. Washington, D. C. 1973. 129—141. [9] Tullander V.: Final disposal of municipal Studge In Sweden. J. WPCF, 1975. 4. 688—695. [101 Tietjen C.: Klarschammvewertung im Landbau. Wissenschaftliche Arbeiten und Veröffentlichungen der Arbeitsgemeinschaft Giessener Universitateinstitute für Abfallwirtschaft. 1976. [111 Waijandt J.: Kommunikális iszapok nehézfémtartalma és az iszapok hasznosíthatósága. Kézirat. Szolnok, 1984. A nyugat-magyarországi idegenforgalom vízgazdálkodási hátterei GARÁD RÖBERT* A teljességre való törekvés nélkül észleljük, hogy Kőszegen, Szombathelyen, Sopronban és e városok környezetében megnövekedett az idegenforgalom. A Balaton és Budapest felé áramló gépkocsioszlopok először a nyugati országrészekkel találkoznak. Itt látják, kapják az első benyomásokat. Már sokszor leírták, hogy a hosszabb út után észlelt első korty víz, az első illemhely az igazi bemutatkozás. A működő utazási irodák által kínált ismertetőanyag csak lassabban szívódik fel az érdeklődők tudatáig. A tanácsi, hatósági szervek a bonyolult társadalmi feltételek mellett intézik mindennapi teendőiket. Kormányhatározatok és központi intézkedések alapján a nyugati országrészen kialakultak azok a végrehajtó szervek, melyek az idegenforgalmi kérdések megoldására alkalmasak. Az itt dolgozó vízügyi szakemberek is alkalmazkodnak a feladatokhoz. Ez a fejlődés már 1967-ben látható volt, és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke már akkor megszervezte azokat a bizottságokat, amelyek a mai helyzet rendezését előkészítették. 1969-ben, amikor Pichler János főmérnök a „Helyzetfelmérő Tanulmányokban" (7 kötet, VITUKI) a tájegység természeti viszonyainak feltárására töreke* Garád Róbert 1987. október 29-én elhunyt tiszteleti tagunk, még az elmúlt nyár folyamán megírt tanulmánya margójára kívánkozik, hogy megilletődve emlékezzünk egy hű és igaz barát rokonszenves és tettrekész egyéniségére, a köztiszteletben álló, széles látókörű eszményi társadalmi aktívánkra. Fáradhatatlan szakmai és társadalmi tevékenységének eredményei a felnövekvő nemzedékek számára is például és mintául szolgálnak (Szerk.). dett, akkor még sokan kételkedtek a nyugati részek ekkora fejlődésében, pedig a mai helyzet már túllépte a VITUKI-kiadványok által jelzett keretek határait. Ez a szakmai összefoglalás mintegy „33 szakágazat területéről beérkezett 240 kutatási témajavaslatból és a tudománycsoportokat összefoglaló tervekből és programokból" állott össze (Pichler J. S. Sz. 1981. 1. sz.). A mai körülményeknek megfelelő nyugati vonzásterület a hegyeshalmi Duna-térségtől Sopron, Szombathely, Kőszeg, az úgynevezett őrség beszámításával a Balatonig terjed. A Fertő tó, a Hanság, a Rába vízterülete idegenforgalmi kérdéssé is vált. A mostanában annyira fontos Kis-Balaton ügyét is a szombathelyi szakemberek intézik. A vizek felhasználásának ügye érinti a vonzásterületek lakóit is. Eddig a „csipkerózsika" álmát élő „vasi" vidékek megváltoztak. Üdüiőrészek, kertek zöldellnek. Mindenfelé víz kell. Az ősrégi pinceszerek környezetében megjelennek a vízcsapok, a házakban a fürdőszobák, a sokszor meg nem oldott szennyvízgondok. Korunk „szent tehene" az autó, a gyártmányok változatosságaival nemcsak a szőlőkarókhoz dőlnek, hanem a vízköves hűtővizek, olajfoltok is otthagyják nem hasznot hajtó szivárványszínű nyomaikat. Elhagyott, szinte ismeretlen völgyékben víztározók születnek, töltések húzódnak és üdülőterületek alakulnak. A víz mindenütt uralkodik, és megváltoztatja a Vidék arculatát, hangulatát. A vízügyi kérdések minden történelmi időben nagy szerepet játszottak. Nemcsak a feketén ömlő Gyöngyösben horgásznak a gyerekek, hanem az elhagyott 29